Bűnügyi, Gazdaságvédelmi és Kiberbűnözés Elleni Tanszék

Tanszékvezető:

Dr. Szendrei Ferenc r. ezredes
rendőrségi főtanácsos
egyetemi docens

Titkárság:

Budapest VIII., Üllői út 82.
Oktatási Központ II. emelet 255.
Telefon: +36-1-432-9041
Mellék: 19-190
E-mail: 

Szőllősi Anita
tanszéki ügyviteli ügyintéző

E-mail: szollosi.anita@uni-nke.hu

Oktatott tárgyak:

Konzultációs időpontok: előre egyeztetett időpontban

A tanszék története:

A tanszék története szorosan kapcsolódik az 1945. utáni rendőr tisztképzés, ezen belül a bűnügyi szakképzés történetéhez. A képzés az első időszakban "helyileg" szervezett egy-két hetes, majd 1947. áprilisától hat hónapos volt.  Az 1948/49-es tanévben az oktatás a "Rendőrakadémia", mint tisztképző intézetben folytatódott, majd szerepét a "Rendőrtisztképző Iskola" vette át, ami 1950-56 közötti időben képezte a növendékeket. A tanítás 8 hónaptól másfél évig tartó tanfolyamokon történt. Itt kezdődött el a szakosodás, amely bűnügyi, közrendvédelmi, igazgatásrendészeti csoportok szervezését jelentette.

A bűnügyi nyomozók kiképzésére 1951. februárjában "Nyomozótiszti Iskola" kezdte meg működését. A szakképzés középpontjában a felderítő tevékenység állt.

A bűnügyi szakképzés fejlődésének jelentős állomása 1953., amikor középiskolát végzett fiatalok, valamint kezdő nyomozók részére indult másfél éves tanfolyam.

A tanfolyamon rendkívül hatékony oktatói-nevelői munka folyt, ennek ellenére az oktatási intézményt 1956-ban megszüntették, melynek eredménye az lett, hogy a nyomozótiszti utánpótlás újabb hosszú évekre megszakadt. Az 1953-ban létrehozott "Korvin Ottó Bűnügyi Szakiskolában" tanult hallgatók köréből számos a szakma, a tudomány által elismert személy került ki, mint például Tóth Tihamér, Dobos János, akik a későbbiek során a Rendőrtiszti Főiskolán a bűnügyi szakon folyó képzésben is jelentős szerepet játszottak.

A tisztképzés 1959-ben kezdődött el újra, az akkor már kétéves Rendőrtiszti Akadémián, mely funkcióját 1971-ig töltötte be.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. évi 39. számú törvényerejű rendeletével a Rendőrtiszti Főiskola létrehozását, alapítását rendelte el. A főiskolai képzés 1971. szeptember 1-én indult meg.

A Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi, Kriminológiai és Kriminálpszichológiai Tanszékén kezdődött el a bűnügyi hallgatók szakmai képzése, amely a kriminalisztikai és más bűnügyi tudományágak oktatását végző tanszékek közreműködésével teljesítette alapvető feladatát. Az első évek a tanszék profiljának kialakítása jegyében teltek, illetve az előd, a Rendőrtiszti Akadémia tananyagainak átdolgozására, új anyagok megírására került sor. A tanszék akkori munkatársai jelentős szerepet játszottak a főiskola bűnügyi képzésének megszervezésében, a tantárgystruktúra kialakításában, a képzési célok megfogalmazásában, a szakmai tananyagok elkészítésében.

A tanszék megnevezése az évek során a következőképpen alakult: Bűnügyi és Kriminálpszichológiai Tanszék, majd Bűnügyi Tanszék.  A Bűnügyi Tanszék 1994. március 1-ével, mint önálló szervezeti egység, megszüntetésre került. Ezt követően a bűnügyi szakon folyó képzésért először a Bűnüldözési Tanszék - ami a Kriminalisztika és a Bűnügyi Szakmai Tanszék összevonásából került létrehozásra, - majd névváltozással, tartalmi változtatások nélkül a Kriminalisztikai Tanszék volt elsődlegesen a felelős.

Önálló szervezeti egységként 1999. szeptember 1. óta létezik a Rendőrtiszti Főiskolán ismét a Bűnügyi Tanszék, amely 2006. január 1-én egyesült a Gazdaságvédelmi Tanszékkel.

2012. január 1-vel a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közgazdaság-tudományi Kar egyesülésével létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mely a Rendőrtiszti Főiskola általános jogutódja is.

Már az egyetem keretein belül, 2015. szeptember 1-én a Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék, Krimináltechnikai Tanszék, Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék, és a Bűnügyi Stratégiai Tanszék integrációjával létrejött a Kriminalisztikai Intézet, felvállalva a kriminalisztikai tárgyak oktatását az alap-, majd 2017-től a kriminalisztikai mesterképzésen. Az Intézet karaihoz később integrálódott a Kiberbűnözés Elleni Tanszék.

2019. július 1-ével az Intézet megszűnt, valamint a Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék és a Kiberbűnözés Elleni Tanszék integrációjával létrejött a Bűnügyi, Gazdaságvédelmi és Kiberbűnözés Elleni Tanszék.

 A tanszék munkatársai által oktatott tantárgyak keretében a három- és négyéves alapképzés és a kétéves mesterképzés során egymásra épülő ismeretanyagok átadása történik. Az elsajátítandó tananyagok, előadások, szemináriumok, gyakorlati foglalkozások keretében kerülnek feldolgozásra, törekedve az elmélet-gyakorlat helyes arányának biztosítására.

Mivel közvetlenül a bűnügyi felderítő, nyomozói, vizsgálói munkában alkalmazandó tananyagról van szó, ezért a tanszék állománya napi kapcsolatban áll a végrehajtó szervek munkatársaival, ezáltal tudja megvalósítani a gyakorlatias képzést a Karon.

A naprakész szakmai ismeretek továbbításához szükséges továbbá a magasan kvalifikált szakembereknek az oktatásba és az oktatáshoz kapcsolódó tudományos jellegű tevékenységbe, pl. szakdolgozatok konzulenseiként, bírálóként, TDK-és szakdolgozatoknál opponensként, bírálóként, különböző jellegű vizsgáztatásokba történő bevonása.