Gyakori kérdések

Hogyan kezdjük el a TDK-dolgozat írását?

A jól sikerült TDK alapja a megfelelő témaválasztás. Jó téma az, ami érdekel, így szívesen foglalkozunk vele, lehetőség szerint aktualitást hordoz, és illeszkedik a Rendészettudományi Kar képzési és kutatási profiljához. Miután megvan a téma, ehhez érdemes kiválasztani a megfelelő, az adott szakterületet jól ismerő konzulenst. A konzulens sokat segíthet már az elindulásban: a téma szűkítésében, időben és térben történő lehatárolásában; a megfelelő kutatási kérdések megfogalmazásában és a dolgozat célszerű struktúrájának kialakításában; illetve releváns kutatási módszerek és szakirodalom ajánlásával.

Mi történik azután, hogy leadtam a dolgozatot?

• A Rendészettudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa összeül, és témakörönként tagozatokba sorolja a benyújtott dolgozatokat.
• Ezután a KTDT a szaktanszékek segítségével összeállítja az adott tudományterülethez kapcsolódó és a témához értő három szakmai bíráló személyét, akiket felkér a szakmai bírálatok elkészítésére, egyben a konferencián a bíráló elnöki és tagi teendők ellátására. A bírálók egymástól függetlenül elbírálják a szekciójukba tartozó valamennyi dolgozatot. Értékelésüket 0-50 pont között határozzák meg és a három írásbeli bíráló pontjai átlagolódnak.
• A TDK konferencián az elnökből és a két bizottsági tagból álló zsűri kiegészül a Szent György Szakkollégium által delegált hallgatói zsűrivel. A szóbeli védésen a hallgatók szintén 0-50 pontig kerülnek pontozásra a zsűri részéről.
• A konferenciát követően összeül az adott tagozatok zsűrije egy zárt értékelés keretében, ahol összeadják az írásbeli és a szóbeli pontokat, így alakulnak ki a helyezések.
• Végezetül az egyes tagozatok elnökei javaslatot tesznek arra, kik nyertek jogosultságot az OTDK-n való részvételre, valamint, hogy kinek javasolják a pályamunkáját szakdolgozatként történő elfogadásra.

Hogyan pontozzák a TDK pályaműveket?

A bírálat rendje:

A kar a benevezett és megküldött pályamunkák témája és száma függvényében alakítja ki az intézményi TDK-konferencia tagozatait. A pályamunkákat és a versenyzők nyilvános védésen nyújtott teljesítményét tagozatonként négytagú – három oktatóból és egy hallgatói tagból – álló zsűri bírálja el. A szervezők minden esetben törekednek arra, hogy az egyes tagozatok zsűritagjai PhD tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók, vagy szakértők legyenek az adott tudományterület vonatkozásában.

A jeligével ellátott pályamunkákat a zsűritagok egységes szempontok szerinti, független előzetes bírálatnak vetik alá, melyről írásbeli értékelést készítenek. A konferencia egyes tagozataiban a pályamunkák zsűri előtti nyilvános védésére, valamint magyar nyelvű nyilvános vitájára kerül sor. A pályamunkák bemutatására 20 perc áll rendelkezésre, amelyet 10 perc szakmai vita és a zsűri bírálata követ.

Értékelési szempontok:

A benyújtott pályamunkák értékelése írásbeli bírálattal és pontozással történik. A benyújtott pályamunkára adható pontok száma maximálisan 50 pont lehet.

A benyújtott pályamunkák értékelése során a bírálók az alábbi általános szempontokat veszik figyelembe:

• A témaválasztás (a téma időszerűsége, újszerűsége, a témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, az adott tudományterülethez való illeszkedése; a szerző egyetemi tananyagon kívüli kérdést vizsgál, illetve egy egyetemi tananyag részét képező kérdés mélyebb, átfogóbb, tudományos igényű vizsgálatát nyújtja);
• A pályamunka tartalma (a vizsgálati módszer megválasztása és alkalmazása; az alkalmazott kutatási módszerek korszerűsége; a téma kifejtésének minősége, komplexitása; a téma lehatárolásának indokoltsága, egyértelműsége; a szakirodalom feldolgozásának mennyisége, minősége, az idegen nyelvű és hazai szakirodalmi bázis aránya; korrekt és teljességre törekvő hivatkozási rendszer; megfelelő szemléltetés);
• A pályamunka szerkezete, stílusa (a pályamunka szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége; az egyes fejezetek koherenciája, logikai kapcsolata; a dolgozat szabatossága; tudományossága, nyelvi és nyelvtani igényessége; a szakterminológia használata);
• A pályamunka eredménye (a választott téma és a dolgozat tartalmi összhangja).

A nyilvános védés értékelése szóbeli bírálattal és pontozással történik. A nyilvános védésre adható pontok száma legfeljebb 50 pont.

Az előadás értékelése során a bírálóbizottság különösen az alábbi szempontokat tartja szem előtt:

• A bemutatás tárgyának kijelölése (a prezentáció tárgyául választott dolgozat/rész meghatározásának sikeressége, a bemutatás koherenciája, a gondolati szál végig vezetése a bemutatás egészén, az „üzenet” meghatározása);
• Kutatási eredmények bemutatása (az eredeti, alkotó jellegű megállapítások kiemelése, rendszerezés, megindokolt javaslatok kiemelése);
• A bemutatás logikája és stílusa (a bemutatás szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége; a bemutatás stílusa, funkcionalitás és az illusztráció anyagai, egységessége, kapcsolattartás a közönséggel, előadói habitus);
• Eszközhasználat, időgazdálkodás (a bemutatás eszközének megválasztása és alkalmazása, a szabad előadás egysége, a többféle eszköz összehangoltsága);
• Vitakészség, reflexiók (a szóban feltett kérdésekre adott válaszok meggyőzősége, lényegre törősége, pontossága);
• Időgazdálkodás.

Hogyan készüljünk fel az előadásra?

A TDK-konferenciára történő felkészülés első lépéseként érdemes átgondolni, hogy miről is szeretnénk beszélni a konferencián. Mivel az előadáshoz rendelkezésre álló időkeret 20 perc, nem az egész dolgozatot kell bemutatnunk annak minden tartalmi elemével, hanem a vizsgált problémát és az annak vizsgálata során feltárt eredményeket. Célszerű lehet a legfontosabb megállapítások kiemelése olyan formában, hogy érthető legyen a témában esetleg kevésbé jártas hallgatóság számára is, ugyanakkor az előadás mégis megőrizze szakmaiságát és tudományos jellegét. A lényegre törő, jól felépített előadás elkészítésében nemcsak a konzulensre, hanem korábbi TDK-zó hallgatók tapasztalataira is lehet támaszkodni!

Amikor a fejünkben összeállt a mondanivalónk vázlata, utána következhet a számítógépes prezentáció összeállítása. Igyekezzünk a vázlatpontokba szedett lényegi mondanivalót megjeleníteni a diákon, és megfelelő szemléltető ábrákkal megfoghatóbbá tenni, egyben színesíteni az előadást. A diák darabszáma 10-15 között legyen.

Az előadás célszerű menete: bemutatkozás; a téma ismertetése; az előadás felépítésének ismertetése (vázlat); a téma logikusan felépített, koherens kifejtése; az elmondottak (következtetések) összegzése.

Hogyan zajlik a TDK-konferencia?

A TDK-konferencia napja ünnepélyes megnyitóval, valamint egy rövid technikai tájékoztatóval kezdődik. Ezután a hallgatók a leadott írásbeli dolgozatok témái alapján előre beosztott tagozatokra oszlanak. A tagozatok munkája párhuzamosan zajlik.

A versenyzők a konferencia egyes tagozataiban egymás után bemutatják pályamunkájuk legfontosabb gondolatait egy legfeljebb 20 perces prezentáció keretében (nyilvános védés). Minden előadást követően további 10 perc áll rendelkezésre a nyilvános vitára, amelynek során a zsűri és a közönség egyaránt tehet fel kérdéseket az előadóknak.

Az utolsó előadást követően a zsűri zárt ülés keretében összeül, és a megadott szempontok alapján 0-50 pontos skálán értékeli a hallgatók szóbeli teljesítményét.

A konferencia végén, valamennyi tagozat munkájának zárását követően összeülnek az adott tagozatok bíráló bizottságának tagjai és a helyezések rögzítése mellett döntenek az OTDK-ra való továbbjutásról, a szakmai szerveztek és az egyetem által felajánlott különdíjak odaítéléséről, valamint a dolgozatok szakdolgozatként történő elfogadásáról.

Az eredményhirdetésre és a díjak átadására (általában) 2 nappal később, ünnepélyes keretek között kerül sor.

Hogyan lehet szakdolgozatként befogadtatni TDK dolgozatot?

„A TDK szakdolgozatként/diplomamunkaként történő befogadására az NKE hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 5. számú melléklete ad útmutatást:

I/6. Az Intézményi és az Országos Tudományos Diákköri konferencián bemutatott dolgozat függetlenül attól, hogy ott milyen helyezést ért el – ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek – szakdolgozatként benyújtható, amennyiben azt a témát a témahirdetésre jogosult szakdolgozat témaként befogadta. A tudományos diákköri dolgozat témájának befogadásáról a konferencián elért eredmény határozatban történő megjelenését követően, legkésőbb a szakdolgozat témák meghirdetésének időpontjáig a témahirdetésre jogosult írásban tesz javaslatot. Amennyiben a témahirdetésre jogosult nem fogadja be szakdolgozatként a témát, ekkor a hallgatónak új címet kell választania.

(…)

IV/6. A hallgató Országos Tudományos Diákköri Konferencián I-III. helyezést, illetve különdíjat elért egyszerzős dolgozata védés nélkül, jeles bírálati javaslattal szakdolgozatként a záróvizsga-bizottság elé terjeszthető, amennyiben a témát a témahirdetésre jogosult szakdolgozat témaként az I/6. pontban foglaltak alkalmazásával befogadta.

V/4. A szakdolgozat/diplomamunka összterjedelme – a csatolt mellékletek nélkül – szakdolgozat esetében legalább 60.000 és legfeljebb 100.000, diplomamunka esetében legalább 80.000 és legfeljebb 120.000 karakter (szóköz nélkül, de szövegdobozokkal, lábjegyzetekkel és végjegyzetekkel együtt).”

Felmerülő kérdések esetén forduljon a KTDT tagjaihoz!