„Tegyük fel, hogy emberölés történt és az elkövető fegyvert használt a bűncselekmény elkövetéséhez” – kezdte az agyi ujjnyomat módszer bemutatását dr. Ewout Meijer, a maastrichti egyetem kutatója az „Agyi ujjnyomat (brain fingerprinting), avagy a műszeres vallomásellenőrzés új lehetősége?” című nemzetközi konferencián.
„Az alkalmazott feszültségcsúcs-teszt (Concealed Information Test) során a vizsgált személynek öt különböző fegyver képét mutatják, amelyek közül bármelyik lehetett volna az elkövetés eszköze. Aki nem a bűncselekmény elkövetője, mindegyik fegyver képére ugyanúgy reagál. Ezzel szemben, aki elkövette az emberölést, a harmadik képnél érkezik az agyából a P300-as agyhullám, annak a fotónak a látványa idézi elő, amelyről a nyomozó hatóság is tudja, hogy azzal követték el a bűncselekményt” – mutatta be egy példán keresztül a brain fingerprinting módszer működését a konferencia holland előadója.
„2017 augusztusában kezdte meg munkáját a Ludovika Kutatócsoport, amelynek tagjai az NKE Rendészettudományi Kar Büntetőeljárásjogi Tanszékének, valamint a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikának kutatói – mondta prof. dr. Fantoly Zsanett, a Büntetőeljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Ludovika Kutatócsoport kutatásvezetője, majd hozzátette: „a műszeres vallomásellenőrzést kutatjuk, kiemelt prioritással tekintünk a brain fingerprinting módszerre, amelynek nagy jövőt tulajdonítanak az Amerikai Egyesült Államokban”. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, c. egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja köszöntőjében rámutatott arra, hogy „a társadalomtudományok, főként a természettudományok fejlődésének köszönhetően egyre inkább képesek arra, hogy bizonyos élettani, biológiai folyamatokat, de bizonyos társadalmi folyamatokat is mérjenek.” „A konferencia címében egy olyan multidiszciplináris lehetőség van megjelölve, amelynek az előállításában a társadalomtudományok mellett a természettudományok is szerepet kapnak – fogalmazott dr. Janza Frigyes. Dr. Czobor Pál egyetemi docens, a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tudományos igazgatója szerint „a félrevezetés szinte egyidős az emberiséggel, ugyanúgy, mint az a törekvés, hogy a félrevezetést detektáljuk, és az elrejtett információt valamilyen módon feltárjuk. A korábbi, ad hoc próbálkozásokhoz képest viszont most az idegtudományi vizsgáló módszerek teljesen új objektív lehetőségeket nyitnak, amik hatalmas potenciállal bírnak az igazságszolgáltatás vagy a forenzikus vizsgálatok szempontjából. Különösen adott helyzetekben, például az emléknyomok detektálása, amikor a vizsgált személy motivált arra, hogy ezeket az emléknyomokat elrejtse, vagy szimulálás, disszimulálás helyzetekben”. „Objektív” idegtudományi módszer például a brain fingerprintinghez is használt EEG módszer, vagy az MRI” – mondta az agykutató. Kakuszi Brigitta, a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatója vázolta, hogy milyen eszközök szükségesek a brain fingerprinting vizsgálathoz. Elmondta, hogy EEG sapka segíti az elektródák felhelyezését a vizsgált személy fejére. A vizsgálat során digitálissá alakuló jelek továbbítódnak a számítógépbe, amelyek elemzése különböző szoftverekkel történik. Azt vizsgálják, hogy az inger, a stimulus kiváltotta-e az agy válaszát, jelen esetben a P300-at, ami jelzi, hogy az információ jelen van-e a vizsgált személy agyában – szemléltette a kutató módszer működésének menetét. „Az új büntetőeljárási kódex azzal, hogy műszeres vallomásellenőrzésről rendelkezik, törvényi szintre emeli a poligráf alternatíváinak alkalmazási lehetőségét, de kérdéses, hogy milyen műszerek állnak készen arra, hogy igénybe is vegyék azokat a nyomozás során. Ez a nyomozó hatóságon, illetve az ügyészségen fog múlni, hiszen csak akkor indokolt egy műszer alkalmazása, ha feltételezhető, hogy valóban működik is, vagyis a vallomásellenőrző módszer által elért eredményre joggal támaszkodhat a hatóság” – mondta dr. Budaházi Árpád PhD r. őrnagy, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa, aki megjegyezte, hogy a kutatócsoport a brain fingerprintingnél is vizsgálni kívánja a módszerben rejlő lehetőségeket, de a korlátokat is. Tóth Éva c. r. alezredes, az NSZKK Poligráfos Osztály osztályvezetője elmondta, hogy „a poligráfos vizsgálat célja a tettes azonosítása, annak kiderítése, hogy valaki valamit elkövetett-e vagy sem, és nem a vallomás globális ellenőrzésére találták ki ezt az eljárást.” A konferencia az ebédszünet után dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke előadásával folytatódott, aki az írásalapú hazugságvizsgálatról beszélt, és szemléltette, hogy milyen jelei vannak a hazugságnak. Dr. med. Angyal Miklós r. ezredes, az NKE RTK KI Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a helyszín nyomai kapcsán megtörtént bűncselekményeken keresztül mutatta be, hogy hogyan is kell helyesen lefolytatni a helyszíni szemlét. Dr. Petrétei Dávid r. százados, a KR Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa modern kriminalisztikai eszközöket mutatott be, és számos jogi és etikai kérdést is felvetett előadásában. Dr. Fenyvesi Csaba, a PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék habilitált egyetemi docense az agyolvasó elméleti modelljét mutatta be, és érintette azokat a problémákat, amelyek miatt napjaink műszerei nem tökéletesek. Az előadásokat vita követte, amelyről a konferencia levezető elnöke, Prof. dr. Fantoly Zsanett megállapította, hogy ezek a tudományos diskurzusok viszik előre a kutatásokat, majd megköszönte az előadóknak és a résztvevőknek, hogy megtisztelték értékes előadásaikkal, illetve jelenlétükkel a konferenciát.
Szöveg: dr. Budaházi Árpád
Fotó: Szilágyi Dénes
