.jpg)
.jpg)
Ürmösné Dr. Simon Gabriellával, az RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ vezetőjével – aki büszke arra, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán védte meg doktori értekezését – nyelvtanulásról, Görögországról és a nemek közötti nyelvhasználati különbségekről is beszélgettünk.
Korán megérintette az angol nyelv, emelt szinten érettségizett. Miért?
Nagyon szerencsés voltam, mert volt egy fantasztikus angol nyelvtanárom. Talán sokak számára ismert Jilly Viktor neve, az M1-en is tartott kurzusokat. Ő szerettette meg velem az angolt. Amellett, hogy a grammatikát és a lexikát precízen leadta nekünk, gitározott is, valamint Tina Turner-, Bruce Springsteen- és Genesis-számokat is fordítottunk. Már hetedikes koromban tudtam, hogy angoltanár leszek. Nagyon ritka volt a 80-as években, hogy már az általános iskola 3. osztályától tanult valaki emelt szinten angolul (hiszen az orosz volt a kötelező), mint ahogy az is ritkaságszámba ment, hogy mi 15 éves korunkban már az ORIGO középfokú nyelvvizsgára jelentkeztünk.
1997-ben szerzett angoltanári diplomát. Hogyan került mégis a Rendőrtiszti Főiskolára?
Hallottam, hogy szükség van nyelvtanárokra a RTF-en, és gondoltam, hogy szerencsét próbálok. Zentai Józsefné volt az angol szakcsoportvezető, akit felkerestem. Angol nyelvű elbeszélgetés volt az „állásinterjún”. Megpróbáltam, és azóta sem bántam meg, így frissdiplomásként kezdtem a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán oktatni, és lassan 21 éve lojális vagyok az intézményhez.
Húsz év alatt sokat változott a világ. Sokat változtak a hallgatók is?
Igen. Korábban meghittebb volt a kapcsolatom a hallgatókkal, még a 90-es évek végén előfordult, hogy sütöttem nekik, vagy például somlói galuskával állítottam be az utolsó órára. Amikor megszületett a két gyermekem, eljöttek hozzánk, és meglátogatták őket, tehát nagyon szoros volt a viszony. Most valahogy kicsit eltávolodtak a hallgatók. Ugyanúgy szerethető a mai generáció is, mint a korábbiak, viszont más az érdeklődési körük, beleszülettek a digitalizált társadalomba, kicsit egymástól is eltávolodtak és az oktatóktól is. Ettől függetlenül azért szeretnék megmutatni valamit: két évvel ezelőtt kaptam ezt a csoportképet az akkori 28 fős csoportomtól. Nagyon megható volt az ajándékuk is, valamint az egyik hallgatóm „üzenete” a tankönyvembe, melyben leírta angolul az első oldalra, hogy: ”felsőfokú nyelvvizsgával jött, és ennek ellenére rengeteg újat tanult tőlem, ezért aki kezébe veszi a könyvemet, az becsüljön meg és tiszteljen az órán, mert ő nagyon élvezte a szemináriumokat, és egy nagy tudású tanárral állnak szembe.”
Az emberi vonatkozásokon túl miben mások még a mai hallgatók, mennyiben más tudással jönnek a középiskolából?
Észrevehető a változás. Az ORIGO-nak megszűnt a monopolhelyzete, most már viszont rendkívül széles a paletta, sok vizsgalehetőség van, és ezek között azért vannak elvárásbeli különbségek. Nekünk az a célunk, (mivel B2 szintű nyelvvizsgával jönnek a hallgatók), hogy szaknyelvet oktassunk nekik. Olyan témaköröket, mint például a szervezett bűnözés, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a fehérgalléros bűnözés, a terrorizmus és megannyi szakmai témakör. Aki esetleg nyelvvizsga nélkül jönne – már nagyon kevés ilyen hallgató van – azt természetesen nyelvvizsgára készítjük fel. A levelezősökkel más a helyzet: ők aktív dolgozók, család mellett tanulnak, sokkal nehezebb a helyzetük, és kevesebb óraszámuk is van az idegen nyelvből. De ez nem jelenti azt, hogy nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt, mivel plusz anyagokkal látjuk el őket a tanórákon kívül is. Egyszer egy szombati napon utánam futott egy mesterképzéses hallgató. Öt évvel korábban végzett alapszakon, és megköszönte, hogy alapos szaknyelvi képzést kapott tőlem. Elmondta, hogy amikor ügyeletes tiszt, és éjjel kettőkor betér egy külföldi segítséget kérni, vagy ki kell hallgatni az illetőt, általában angolul lehet vele kommunikálni – de az éjszaka kellős közepén honnan vegyen az ember hirtelen tolmácsot? Ilyenkor nagyon hasznos a már elsajátított szaknyelvi tudás. A hallgatók azt is elmondják, hogy a nyári gyakorlaton, egy intézkedésnél, igazoltatásnál, és a járőrözésnél rendkívül nagy hasznát veszik az itt megszerzett tudásuknak, valamint az Erasmus mobilitásban is. Végzett tisztként, pedig sokszor az ő segítségüket kérik az idősebb kollégák, más rendőri szervekkel történő idegen nyelvi levelezés, kapcsolattartás vagy tolmácsolás kapcsán.
Korábban angol, francia, német és orosz nyelvet oktattak. A mai kínálat: angol, német, orosz, kínai. Ennyit változott a világ?
A francia nagyon szép nyelv, de kevesebben szokták választani évkezdéskor, ezért ki lett futtatva az oktatásból. Az orosz nyelvből nagy az érdeklődés, egyre inkább kezdjük azt érezni, hogy az orosz egyre nagyobb teret hódít, mert kuriózum lett – jelenleg is húszfős csoportok indultak. Új jegyzetet is írt két orosz szakos kollégám, így az írott tananyag teljesen korszerű. Ami a kínait illeti: azokat a hallgatókat osztjuk be a kínai csoportba legtöbbször, akik felsőfokú nyelvvizsgával jönnek, de ha egy hallgató nem szeretné ezt a nyelvet tanulni, akkor szaknyelvet oktatunk neki a már megszerzett középfokú nyelvből. Előfordul az is, hogy kínai nyelvre jelentkeznek át a későbbiekben a hallgatóink. Mert fontos a nyelv szeretete. Van szépsége a kínai nyelvnek is, sikereket érnek el, szeretik, mert kuriózumnak számít, akár már a betűvetés is, ami nem egyszerű. Erasmus mobilitáson is nem egyszer megfordultak a hallgatóink Kínában. Azt gondolom, hogy nagy előnnyel indulhatnak az életben ezek a hallgatók.
Milyen szakos nyelvtanárok dolgoznak most az intézetben? Elegen vannak-e?
Amikor idejöttem 1997-ben, több mint 30 fős volt a tanszékünk, de úgy hallottam, hogy a 80-as években még annál is nagyobb volt a tanszékünk. Olyan nyelveket is oktattunk, mint a horvát, spanyol vagy az olasz, de akkreditálni az oroszt, az angolt, a franciát és a németet akkreditáltuk. Mi angolosok vagyunk a legtöbben, kilencen, a német és az orosz szakcsoportban két-két fő dolgozik. Az elmúlt években többen mentek nyugdíjba, két PhD-s kolléga is, nagy volt a fluktuáció, új kollégák is jöttek, és ezzel együtt a nyelvi összetétel is megváltozott. Nagyon hiányoznak a régi kollégák; mivel itt kezdtem a pályámat, nekem húszéves barátságaim is vannak olyan emberekkel, akiket most a karácsonyi ünnepségre is meghívtunk, és ahova 16 nyugdíjas kolléga jött el. Sokat tanultam tőlük, Zentai Józsefnétől, Makai Andrástól, Szigeti Lajostól, és nagyon jó barátságban maradtunk. Az utóbbi időben nagyon jó csoportszellem alakult ki, látom az arcokon, hogy mosolyogva jönnek be dolgozni a kollégáim, és jó a hangulat. Nekem az a legfontosabb célom, hogy a kollégák minden áldott nap örömmel jöjjenek be dolgozni.
A doktori értekezésében a nemek közötti nyelvhasználati különbségeket feszegeti. Mi a legnagyobb különbség?
Már kisgyermek kortól kezdve másképp szocializálják a két nemet. Ez különösen távoli szubkultúrákban figyelhető meg nagyon markánsan. Van olyan szubkultúra, ahol a nő csak a sarokban ülhet, csendben énekelhet, a férfiak diskurzusa dominál, és a nő nem nyilváníthat véleményt. Olyan ausztrál népcsoport is van, ahol a nő a férfit csak körülírtan, egyes szám harmadik személyben szólíthatja meg ún. „anyósnyelvet” használva. A mi kultúránkban is vannak diszkrepanciák, például a férfiak sokkal többször vágnak közbe, mint a nők vegyes diskurzusban; a nők empatikusabbak, ezért sokkal több visszacsatolást adnak (ühüm, aha, értelek) ún. hümmögést, így segítve a párbeszéd gördülékenységét; több az ugye partikula használata, ami arra utalhat, hogy kevésbé határozottak. A kisfiúk is már több imperatívuszt (felszólítást) használnak, mint a lányok. A lányoknál erőteljesebb a verbalitás, vastagabb a kérgestestük, ugyanakkor a beszédfejlődés fiúknál sokszor megkésett, és többször fordul elő náluk a dadogás. Egyébként úgy vélem, hogy a rendészettudomány és a nyelvészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Az igazságügyi nyelvészet például azt is vizsgálja, hogy egy kihallgatás során milyen jellemzőkkel bír a gyanúsított beszéde a prozódiai jellemzők kapcsán, például az intonációt tekintve, vagy akár a fonológiát. Nyelvészkutatóként elmondhatom, hogy sokat köszönhetek korábbi témavezetőmnek Prof. Navracsics Juditnak, aki sok segítséget nyújtott a pszicholingvisztikai kutatásaim terén. A szaknyelvoktatás mellett, a nyelvtudomány kapcsán gendernyelvészetet, szociolingvisztikát és pszicholingvisztikát is kutatok. A másik kutatási területem a szakmai témakörökkel kapcsolatos: sorozatgyilkosok, büntetésvégrehajtási intézetek és terrorizmus. Muszáj a szakmai témakörökkel is folyamatosan fejlődni, hiszen hetente jelennek meg új kábítószerek a piacon, sűrűn történik terrorcselekmény, vagy éppen változnak a lopási módszerek, és a hamisítási technikák.
Tavaly a pedagógusnap alkalmából komoly elismerést kapott az országos rendőr-főkapitánytól.
Nagyon büszke vagyok rá, és köszönöm a vezetőségnek, hogy engem választottak pedagógusnap alkalmából. Nagyon megtisztelő, úgy érzem, hogy a 21 év alatt igyekeztem az elvárásoknak megfelelni. Megtalálom a hallgatókkal is a hangot, akik kis túlzással annyi idősek, mint most a saját gyermekeim. Próbálok olyan légkört teremteni az órákon, ami egy kis humort, és érdekességeket is bevisz, ugyanakkor magas szintű szaknyelvoktatás és számonkérés is folyik. Ha belépek az osztályterembe, minden problémám tovatűnik, annyira szeretem a munkám. Készségtantárgy lévén, a kötetlenebb óra keretében közelebb kerülhetünk a hallgatókhoz, és nyitottabbak tudunk lenni a problémáikra, ami a pedagógus pályán szerintem elengedhetetlen. Kicsit olyan ez, mintha a „szüleik” is lennénk.
Hogyan tovább? Hová érdemes fejlődni a változó világban?
Inspirálom a kollégáimat publikálásra, tananyagfejlesztésre, és úgy látom, hogy ezt nagyon ügyesen teljesítik. Büszke is vagyok rájuk: példa erre az új német szakszótár, az orosz jegyzet és a saját angol nyelvű, szakmai témaköröket felölelő tankönyvem is, valamint a megannyi leadott és megjelent tanulmányunk. Szeretnénk felújítani az 1998-ban kiadott angol szaknyelvi szótáramat is, valamint több angolos kollégám tollából is fog születni számos jegyzet az idén. Gyakran használjuk az internetet, reáliákat, power point előadásokat és audiovizuális eszközöket a szaknyelv órákon, híreket olvasunk aktuális bűncselekményekről, terrortámadásokról, katasztrófákról, hogy azt megoszthassuk célnyelven a hallgatóinkkal. Muszáj nekünk is haladni a világgal akár az új kiberbűnözések kihívásai, vagy egyéb bűncselekmények kapcsán. A szaktanszékek jegyzeteit is használjuk forrásként, hisz ezek a legautentikusabb forrásaink. Bekapcsolódtunk a KÖFOP projektbe, mely keretén belül jelenleg öt kollégám tart nyelvi kurzust a kar oktatóinak 120 órában. Igyekszünk segíteni a társtanszékek kollégáinak fordítások kapcsán: absztraktok, rezümék, tanulmányok, KÖFOP keret megállapodások, továbbá a készülő Rendészeti Szaklexikon szakszócikkei és bárminemű fordítás tekintetében. Külföldi kapcsolatokat is ápolunk, például FRONTEX munkacsoportban vesz részt egy kolléganőnk Varsóban, a CEPOL keretében is utazott már ki kollégánk, valamint Erasmus oktatói mobilitásban is részt veszünk és fogadunk is külföldi kollégákat. Rendszeresen veszünk részt konferenciákon, akár előadóként CEPOL konferencián, vagy részvevőként, hogy az ott tanultakat célnyelven megoszthassuk a hallgatóinkkal. OTDK rezümék fordításánál is segítünk, jelenleg pedig segítséget nyújtunk a hallgatóknak a genfi kiberverseny angol nyelvű felkészítésében is. Tavaly szerzett PhD fokozatot egy kolléganőnk, és egy abszolvált doktorandusz kolléganője is van a központunknak, akivel együtt 4 PhD-s oktatónk lesz hamarosan. A központ szempontjából fontosnak tartom, hogy minden nyelvből egységes legyen a követelményrendszer a hallgatóink irányába.
Mit csinál a szabadidejében? Akár nyelveket tanul?
Igen, az olasz nyelvet frissítem, amikor a lányom segítséget kér tőlem a leckéi kapcsán, a spanyolt tavalyt kezdtem el tanulni, hogy a fiamnak is segíteni tudjak. Az újgörög nyelv saját passzió és próbálom frissíteni az alapfokú görög nyelvtudásomat is. Nem hiába választottam a PhD disszertációmba görög-magyar bilingvis kisebbséget a korpuszomként. Szeretek utazni is, Görögország olyan, mintha a szívem csücske lenne, oda minden évben el kell mennem, valami odahúz. Több mint 2000 szigettel rendelkezik, és minden sziget más. A görögök nagyon jó vendéglátók, és gyönyörűek a tengerpartok is. Új emberként érkezem vissza minden alkalommal. Nekem ezért volt könnyű megtanulni az újgörög nyelvet: mert szeretettel tanultam.
Szöveg: Suba László
Fotó: Szilágyi Dénes