Egész napos tudományos szakmai konferencia keretében vizsgálták a kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyerekek helyzetét, mutatták be a kiskorúak jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos veszélyeket, elemezték a határrendészeti szolgálati terület e speciális problémáját és következtetések levonásával tettek jövőbe mutató ajánlásokat a Golgota Rendezvényteremben, Budapesten.
„Nemcsak a társadalom figyelmét szeretnénk felhívni erre a problémára, hanem igyekszünk bűnmegelőző jelleggel, megelőző célzattal a jövőbe mutató hatékony problémamegoldást is felmutatni”- hangsúlyozta köszöntőbeszédében Dr. habil Varga János ny. határőr ezredes, az RTK korábbi tanszékvezetője. „Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása” című, a Belső Biztonsági Alap támogatásával megvalósuló projekt záró konferenciáján Varga János elmondta: „a konferencia nem csak társadalmi vagy nem kormányzati szervek és egyetemek szövetségében szerveződött, hanem tudományos szervezetek is képviseltetik magukat.” A Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat elnöke hozzátette, az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapjának adatai szerint 160 ezer kísérő nélküli gyermek folyamodott menekült státuszért Európában a migráció során 2015-ben és 2016-ban. A kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyerekek tették ki a tengeren át Olaszországba érkezett gyerekek 92%-át 2016-ban. „A számok jól mutatják a probléma súlyát” - hangsúlyozta.
Dr. Farkas Johanna a fejlődéslélektanról a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének vonatkozásában tartott előadást. Az NKE RTK Rendészeti Magatartástudományi Intézet Kriminálpszichológia Tanszékének munkatársa elmondta, évente 200 gyereket érint ez a probléma. „Erről beszélni kell, mert 200 érintett gyermek rengeteg, de egy is sok” - hangsúlyozta. Hozzátette, a közelmúltban számos ehhez hasonló eset történt. Az NKE adjunktusa kifejtette, hogy a határrendészek átlagon felül érzékenyek e témára és elhivatottak a szakmájuk felé. Célul jelölte meg az érzékenyítést, hogy „ne csak a rendőr szemével lássák a világot, hanem szemléljék meg a helyzeteket is”. Konkrét esettanulmány ismertetése során mutatta be a fejlődéslélektan létjogosultságát, alapvető kérdéseit, fejlődéselméleteit és a kötődés jelentőségét.
Dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy elmondta, hogy a határrendészek jelentik az utolsó védelmi vonalat. Mint mondta, nincsenek könnyű helyzetben, például a gyermekek részére a kiállított úti okmányokban lévő fénykép csak rövid ideig alkalmas a megbízható személyazonosításra. Kihívásként jelölte meg, hogy a megkérdezett állomány nem rendelkezik a szükséges elméleti háttérrel és nincs megfelelő továbbképzési rendszer sem. Többek között emiatt fejlesztettek ki egy olyan képzési anyagot, amely segíti ennek a problémának a megoldását. "A célunk az volt, hogy a kiskorúak jogellenes külföldre vitelére irányuló kísérletek felismerése érdekében képzési anyagot dolgozzunk ki és hat darab 40 fős képzést biztosítsunk a határrendészeti szolgálati ág részére” - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a 18 hónap futamidős projekt 35 208 519 Ft támogatási összegének 75%-át az Európai Unió, 25%-át Magyarország támogatta. Kitért arra is, hogy további terveik között szerepel a projekt nemzetköziesítése is.
Sváb Balázs a projekt részeként megtartott oktatás tapasztalatait összegezte. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy az áldozatokkal készített interjúk alapján megállapítható, hogy bármilyen családi háttérrel rendelkező gyerek veszélyben van, nem csak a hátrányos helyzetűek. „Gyakorlatiasabbá tette az oktatást, hogy szerepjátékok segítségével dolgoztak fel megtörtént eseteket”- mondta. Felhívta arra a figyelmet, hogy a 18 éven aluliakra vonatkozóan a légitársaságoknak csupán laza szabályaik vannak. A schengeni tagországok között a reptereken nincs határellenőrzés, így sok esetben szabadon átvihetőek a kiskorúak. Ugyan létezik egy ún. kiviteli nyilatkozat, de az nem kötelező és jóformán bárki megírhatja.
Dr. Murányi Fanni a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdését az ombudsmani vizsgálat szemszögéből mutatta be. Az Ombudsmani Hivatal jogi főreferense a Gyermekjogi Egyezmény, a Hágai Gyermekjogi Egyezmény, a Brüsszel II. rendelet és a Polgári Törvénykönyv alapján fogalmazta meg, mit jelent a jogellenes külföldre vitel. „Az ombudsmani vizsgálat az alapjogi visszásságok megszüntetését célozza”- fogalmazott. Elmondta, hogy az ombudsman az Igazságügyi Minisztériumnak a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtási rendeletének felülvizsgálatát, az Emberi Erőforrások Minisztériumának pedig aktualizált összefoglaló szakmai tájékoztató anyag biztosítását javasolta. A megyei és fővárosi kormányhivatalok számára a gyámhatósági határozatok figyelemfelhívó tájékoztatására és a munkatársak szakirányú továbbképzésének biztosítására hívta fel a figyelmet.
Baranyai Bianka a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány gyermekeltűnések prevenciójához kapcsolódó tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány missziója: „A gyerekeket meg kell hallgatni”. Mint mondta, „a felnőtteket segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek”. Kihangsúlyozta, hogy az ENSZ által deklarált gyermeki jogok megvalósításáért dolgoznak. Alapértékként jelölte meg a gyermekközpontúságot, a bizalmat és az együttműködést. Előadásában kitért a jogellenes elvitel és a helyzeti eszkalálódás megelőzésének és a mediációnak a fontosságára.
Kerekes Kitti, az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai gyakornoka előadásában az iBorderCtrl működését tekintette át. Fő célkitűzésként jelölte meg, hogy a hatékonyság és a biztonság fokozását az áteresztőképesség növelésével és a jogellenes határátlépési kísérletek kiszűrésével képzelik el.
A konferencia keretén belül került sor a Névtelen Utak Alapítvány III. „Mennyit érsz?” című három napos kiállítás megnyitójára, mely „Rehabilitáció és reintegráció” nevében jött létre. A kiállításon valós élettörténeteken át mutatják be a prostitúció áldozatául esett lányok sorsát. Az alapítvány működését Radics Katalin és Fazekas Rita mutatta be. „Az alapítvány legfőbb célja a jogellenes cselekmények megelőzése, az áldozatok védelme és segítése. A felépülés egy folyamat, aminek a visszaesés a része”- mondta Radics Katalin. „A cél, hogy ezek a személyek önálló, munkaképes egyénekké váljanak, akik többé nem fogadják el a szexuális kihasználást”- hangsúlyozta Fazekas Rita.
Szöveg. Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes