Ezzel a címmel rendezett konferenciát a „Kriminálpszichológia” Kiemelt Ludovika Kutatóműhely azzal a céllal, hogy összegezzék a 2017-ben végzett kutatások eredményeit.
A kutatóműhely témakörei: rendőri intézkedés extrém stressz körülményei között, kihallgatás-lélektan, valamint bűnözői profilalkotás. A konferencián az érdeklődő szakmai közönség mellett ott voltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának azon hallgatói is, akik részt vettek az extrém stresszel kapcsolatos kutatásban, így a kutatókon kívül maguk a kísérletben részt vett személyek beszámolói is elhangzottak.
Végh József ny. r. ezredes, klinikai szakpszichológus az ún. lélektaktikai tréning elméleti-gyakorlati alapjait mutatta be. Ez a tréning szolgált a „Kriminálpszichológia” Kiemelt Ludovika Kutatóműhely intézkedés-taktikai alprojektjének kutatási témájául. Az elméleti alapok tisztázása mellett az előadás rávilágított azokra a problémákra, amelyekkel az intézkedő rendőr extrém stressz körülményei között szembesül. Dr. Farkas István r. dandártábornok a rendészeti hallgatók (a kutatás alanyai) viselkedését mutatta be a lélektaktikai tréning során. Elemzése a jogszerűség és szakszerűség kérdéskörei köré csoportosult. Bemutatta a jogszerűség és szakszerűség értékelésének szempontjait, videofelvételekkel illusztrálta a hallgatók viselkedését a tréning során, majd értékelte a tréning során kapott feladat teljesítését a hallgatók által. A hallgatók teljesítményét általában véve a vártnál gyengébbnek ítélte meg. A hallgatók a jogszerűség követelményeinek jobban megfeleltek, mint a szakszerűség követelményének. Dr. Haller József, dr. Farkas Johanna és Kováts Daniella előadása a hallgatók (kísérleti alanyok) viselkedését nem rendészeti, hanem magatartáskutatási szempontból értékelte. Az előadás első felében a hallgatók viselkedését összevetette tapasztalt rendőr járőrök viselkedésével azonos helyzetben. A rendőrjárőrök viselkedését egy korábbi kutatás mérte fel, hasonló körülmények között. A hallgatók viselkedése pozitív irányban tért el a tapasztalt rendőrjárőrökétől; az indokolatlan erőszak a hallgatókra kevésbé volt jellemző. Az előadás második fele a tréning során mutatott viselkedés előrejelzésének kérdéskörével foglalkozott. Úgy tűnik, hogy a tréning előtti viselkedés alapján elég jól meg lehet jósolni az extrém stressz alatt mutatott viselkedést, és ami még fontosabb, a biológia stressz indikátorai még jobb predikcióra nyújtanak lehetőséget. Dr. Malét Szabó Erika a lélektaktikai tréning során tapasztalt viselkedés, és az alanyok pszichikai tesztek által azonosított tulajdonságaik közötti összefüggést vizsgálta, dr. Fogarasi Mihály és Máthé Izabella r. hadnagy pedig kihallgatás-lélektani kérdésekkel foglalkozott. A kutatásból kiderült, hogy a morálisan súlyos kategóriájú bűncselekmények (pedofília), szemben az enyhébb megítélésű bolti lopással, negatívan befolyásolják a nyomozó objektivitását. és egocentrikus perspektíva felvételhez vezetnek. Ivaskevics Krisztián – aki nyilvánosan hozzáférhető terrorista adatbázisok adatait használta fel kutatásai során – a bűnözői profilalkotással foglalkozott. Ennek célja az erőszakos terrorizmus előrejelzése volt a terrorista más tulajdonságainak alapján. Az erőszakosság előrejelezhetősége az eredeti kutatási megközelítés alapján 90% körül mozgott, ami még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó arány.
Fotó: Szilágyi Dénes