Könyvbemutató az RTK-n

Parádi József, Szakály Sándor, Szigetvári Oszkár és Zétényi Zsolt a szerzői annak a most megjelent kötetnek, amelyet május 14-én mutattak be az érdeklődő szakmai közönségnek. 

Az eseménynek helyet adó Rendészettudományi Kar dékánja, dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy köszöntőjében örömmel állapította meg, hogy egy hónapon belül ugyanezen a helyszínen már a második könyvbemutatóra kerül sor, igen nagy érdeklődés közepette. Dr. Parádi József CSc ny. főiskolai tanár, ny. r. ezredes, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT) elnöke azt mondta, hogy minden írott alkotásnak van egy szellemisége, hiszen az a szellemi környezet, amelyben születik, jellemzi az adott kötetet. Mint fogalmazott, a SZBMRTT fő hivatásának tekinti a magyar rendvédelem-történet kutatását. Szellemiségük kulcsszava a szeretet: a társaság tagjai szeretik a hazájukat, a hivatásukat. Parádi József hozzátette, hogy az objektív történelemszemlélet talaján állnak, és a a múlt tisztelete a vezérelvük.

Dr. Bezsenyi Mihály r. dandártáborok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, parancsnokhelyettes a kötet ismertetését azzal kezdte, hogy a gyakorló rendőröknek nagyon hasznos olvasmány a magyar csendőrségról szóló minden forrás. Utalt arra, hogy valamennyi korszaknak megvannak azok a kihívásai, amelyekkel kapcsolatban meg kell fogalmazni a kérdéseinket. Ma jó példa erre a bitcoin, a virtuális valuta esete: hogyan foglaljuk le és hogyan kezeljük azt? Tehát – mint a dandártábornok fogalmazott – „akkor is nehéz volt csendőrnek lenni, és ma is nehéz rendőrnek lenni”. Bezsenyi Mihály idézett a csendőrök tízparancsolatából, melyek közül a nyolcadik azt mondja: „mögötted a törvény, előtted is az legyen”. A magyar rendőr számára ez ma is fontos szabály, mint ahogyan az is: „tanulj és tudj, a tudás a második fegyvered”. A fiatal szakemberek új szellemiséget hoznak, jóval kreatívabbak, mint idősebb kollégáik, és nem szégyen olykor tőlük is tanulni – mondta Bezsenyi Mihály.

Kristóf László csendőr nyomozó, őrmester életútját ismertette dr. Zétényi Zsolt. Kristóf László egyike volt azoknak, akik 1944 júliusában Ságvári Endre elfogására indultak, és túlélték a kialakult tűzharcot. 1959-ben elítélték és kivégezték, majd 2006-ban a hozzátartozók fellépése nyomán felmentő ítélet született az ügyében. A Magyar Királyi Csendőrség fejlődéstörténetébe nyújtott bepillantást dr. Szakály Sándor DSc habil. professzor. Mint mondta, a csendőrség működésének egyik lényeges eleme volt az állandó jelenlét, a portyázás, bűnmegelőzési céllal. A korrupciónak úgy próbálták elejét venni, hogy a csendőr csak egy pohár vizet fogadhatott el bárkitől is, még az élelmét is magával kellett vinnie a járőrtáskában, nem térhetett be egy csárdába ebédelni. A rendezvény zárásaként a kötet elkészítésének kulisszatitkait osztotta meg a hallgatósággal Szigetvári Oszkár r. százados, doktorandusz.

 

Szöveg: Suba László 

Fotó: Szilágyi Dénes