Európában is egyedülálló az a személyleírási rendszer, amelyet tavaly szeptembertől vezetett be az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ALFONZ névre elkeresztelt módszer kidolgozói között van Anti Csaba László r. alezredes, az NKE Rendészettudományi Kar mesteroktatója, akinek nemrég megjelent, A személyleírás című könyve részletesen is tartalmazza a személyazonosítás legősibb módszere teljes újragondolásának eredményét. A kiadványt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az idei Kriminálexpon mutatták be az érdeklődőknek.
A személyleírással érintett valamennyi tudomány- és szakterület képviselőiből alakult meg évekkel ezelőtt az Alfonz Személyleírási Rendszer Fejlesztési Munkacsoport, amely kutatómunkája eredményeképpen született meg a most bemutatott könyv. A szerzők újragondolták a személyleírás elméleti alapjait, kidolgoztak egy új személyleírási rendszert, és megfogalmazták annak gyakorlati alkalmazási lehetőségeit is.
„Manapság, amikor a kriminalisztika is kezd bulvárosodni, különösen nagy érték, hogy egy olyan könyvet tarthatunk a kezünkben, amely szakmailag is egy hiteles alkotás”- mondta el köszöntőjében Hautzinger Zoltán, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese. „A személyleírás” című könyv a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg. Táncos László igazgató elmondta, hogy elsősorban orvosi témájú kiadványokat jelentetnek meg, de a személyleírással foglalkozó mű alapvetően illeszkedik a profilukba. „Ez egy fajsúlyos és nagyon hasznos könyv, amelyben van tudománytörténet, kultúrtörténet és tankönyvként is megállja a helyét”- fogalmazott a kiadóvezető.
A kiadvány megszületésében a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársai is kivették a részüket. König Frigyes egyetemi tanár elmondta, hogy a munkacsoport tagjaiként a könyvben található szabad kézi rajzok elkészítése volt a feladatuk.
A könyv szerzője Anti Csaba László alezredes, az NKE mesteroktatója volt az Alfonz Személyleírási Rendszer Fejlesztési Munkacsoport vezetője. A szakember elmondta, hogy 2012-ig több mint 30 személyleírási rendszert használtak Magyarországon, így szükség volt egy tudományosan megalapozott, komplex és széleskörű konszenzuson alapuló új módszer kidolgozására. „Elavultak voltak a használt kódszótárak és az adatszolgáltatás minősége sem volt megfelelő”- tette hozzá Anti Csaba László. Az alezredes a könyv egyik fontos érdemének tartja azt is, hogy egységes és teljes, valamint egyértelmű és közérthető minden szakember számára. Emiatt azt reméli, hogy az Alphonse Bertillon francia kutatóról elnevezett személyleírási rendszert nemcsak a rendőrség, hanem más társzervek is használni fogják a jövőben.
A rendőrség munkájában mindenesetre már látszanak az egy éve használt módszer eredményei. Juhász Gyöngyike, az ORFK vezető főtanácsosa, a szerkesztő munkatársa elmondta, hogy ezalatt az idő alatt mintegy 140 ezer esetben használták ALFONZ-ot a gyanúsítottak személyleírásának elkészítéséhez, de hasznos volt a módszer például az ismeretlen elkövetők, vagy az eltűnt személyek megtalálásában és azonosításában is.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes