Az 1918 és 1922 közötti időszak rendvédelméről szóló tudományos konferenciát tartott március 21-én az NKE Rendészettudományi Kar Rendészettörténeti Tanszéke. A Tanácsköztársaság kikiáltásával fémjelzett vészterhes korszakra országszerte több konferencián is emlékeztek.
A Magyar Rendészettörténeti Társaság és a Rendőrségi Tudományos Tanács közreműködésével megrendezett tudományos tanácskozás rendészettörténeti előadásai a társadalom terrorizálásával, a különítmények, terrorcsapatok tevékenységével foglalkoztak. Tarján Gábor, a konferencia főszervezője köszöntőjében elmondta, hogy a rendezvény témájához kapcsolódó kutatásba helytörténészeket is bevontak, akik a vizsgált térségben, a helyi lakosság között élve és dolgozva másként interpretálják a történéseket.
Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, a Magyar Rendészettörténeti Társaság főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy a rendészettörténeti kutatások kiléptek a hagyományos, csak eseményeket, tényeket, szervezettörténetet bemutató szerepükből, és olyan tényezőkre is fókuszálnak, mint az emberi kapcsolatok. Mindez rendkívül fontos a szervezeti identitás megerősítésében is. A rendészeti szervezet funkciótörténetének bemutatása ugyanis nem csak a kutatók által hasznosítható, hanem a hallgatók számára is fontos információkkal szolgál az egyes szervezetek mai működésének jobb megértéséhez. Sallai János, a Rendészettörténeti Tanszék vezetője a rendészettudomány történetéről adott áttekintést, míg Jámbor Orsolya Ilona a Várkert Bazárban látható „Új Világ született” című kiállítást elemezte. A szakember elmondta, hogy a kiállítás modern eszközökkel és módszerekkel nyűgözi le a látogatót, de kritikusan hívta fel a figyelmet a manipulációt eredményező „kihagyásos” történelemszemléletre.
A tudományos tanácskozáson a Rendészettörténeti Tanszék és a kar oktatói mellett a többi között a Szent György Szakkollégium tagjai, valamint több vidéki egyetem kutatója is tartott előadást. Szó volt például arról, hogy miként „kacskaringott” Szimenidesz Lajos életútja a direktóriumtól a püspöki székig, de elhangzott előadás a Lenin fiúk rettegett terrorcsapatáról is. Kerepeszki Róbert előadása különleges színfolt volt, hiszen Debrecen 1918 és 1920 közötti történetét elemezte az egyetemi ifjúság, a vörös terror és a román megszállás vonatkozásában.
A rendezvényen bemutatták „A rendőrakadémiától az egyetemig” című tanulmánykötetet is, amely egy előző konferencia rendészettörténeti előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza, mintegy 400 oldalon. A kötet először elektronikus formában lesz elérhető a Rendőrség Tudományos Tanácsának honlapján, majd nyomtatott formában is megjelenik. Az elektronikus változat szabadon letölthető és felhasználható.
Szöveg: Tarján Gábor, Deák József
Fotó: Bodó Pál