Milyenek lesznek a jövő NAV-osai?

Nagy kihívások elé állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az Y és a Z generáció, közelebbről az 1990-es évek közepe után született korosztály felkészítése a Nemzeti Adó – és Vámhivatalnál betöltött feladatokra. A NAV leendő személyi állományának felkészítését új kutatások és mérések segítik, amelyekről a NAV Cafe programján volt szó.

Az egyetemen több kutatás is foglalkozik az Y generáció (1980–90-es években születettek), és a Z generáció (2000-es években születettek) készségeivel és képességeivel – mondta megnyitójában Szabó Andrea pénzügyőr ezredes, a Vám- és Pénzügyőri Tanszék vezetője. Ezek egyike az az alapkompetencia mérés, amely jól megmutatja ezen generációk sajátosságait. Ilyen felmérés a Rendészettudományi Kar hallgatói körében is készült. A tanszékvezető felhívta a figyelmet: idén először a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (KEKI) méréseibe bevonták a végzős pénzügyőr hallgatókat. A kutatások az oktatás számára is tanulságos eredményeket hoztak. Az RTK-s hallgatók körében végzett kompetencia mérésből például kiderült, hogy a mai egyetemisták körében egy mobiltelefon, vagy egy tablet már nem egyszerűen egy infokommunikációs eszköz, hanem egy olyan életforma, amelyben a nap 24 órája telik számukra. Hegedűs Judit, a Magatartástudományi és Módszertani Tanszék vezetője szerint a hallgatók „digitális bennszülöttek”, míg az őket tanító oktatók „digitális bevándorlók”, a két csoport eltérő reagálása, digitális tudása megnehezíti tanításukat. Az Y és Z generáció hallgatóira ugyanis jellemző a hálózatokban, kapcsolatokban való gondolkodás, mégis a kutatásban már nem volt rájuk jellemző az együttműködés képessége. Ez a tanszékvezető szerint jelzi, hogy míg a digitális világban jól elboldogulnak ezen a téren, a valóságban jellemzően már nem. Ez a generáció azonnali megerősítést és elismerést akar, valamint azonnali és szórakoztató ismereteket, ami szintén megnehezíti oktatásukat. Hegedűs Judit kiemelte a Z generáció nagy értékét, az önállóságot, hiszen erről a csoportról úgy hírlik: képes ismereteire, tapasztalataira támaszkodva, folyamatos irányítás nélkül elvégezni a feladatait. A kutatás eredményei azonban mindennek ellentmondanak: ez a generáció ugyanis valóban önállónak tűnik, ám döntési helyezetekben mégsem bizonyult annak, legalábbis az adatfelvétel időpontjában. Egy korábbi kutatás egyébként a fentiekkel együtt összesen 12, a rendészeti tevékenységhez szükséges alapkompetenciát határozott meg, amelyek között szerepel még például a hatékony munkavégzés, a határozottság, konfliktuskezelés, pszichés terhelhetőség és az érzelmi intelligencia. Ez utóbbi a kutató szerint kiemelten fontos, elvégre egy rendészeti hivatás művelője mégiscsak napi kapcsolatba kerül az állampolgárral, vele és önmagával szemben is humánusan kell reagálnia. A felmérés szerint egyébként a NAV-os hallgatók a szabálykövetés, fegyelmezettség, problémamegoldás készségek tekintetében kiemelkedően jól szerepeltek. A képzésben a Magatartástudományi és Módszertani Tanszéknek is bőven van feladata. Hegedűs Judit szerint az egyik ilyen a hallgatók egyéni támogatása, az egyéni tanulási utak, fejlesztési tervek elkészítése. Szintén fontos a mentálhigiénés támogatás az alapkiképzés során, és a kommunikációs ismeretek rendészetre adaptált oktatása is.

A vámügyi teljesítmény növelésében az Európai Unió is segítséget nyújt. A közösség célja, hogy a vámhivataloknál új technológiákat ismerő, innovációkra nyitott, magasan képzett szakemberek dolgozzanak, ennek érdekében uniós szinten is készül egy vám – és adóügyi kompetencia gyűjtemény, amely ősszel állhat a tagállamok hatóságai, így a NAV rendelkezésére is. Dézsi Zsolt pénzügyőr őrnagy, a KEKI munkatársa kifejtette: az unió célja, hogy a tagállamok harmonizálják vám – és adóügyi humánerőforrás fejlesztéseiket, ehhez adnak keretet a végrehajtói, ügyintézői, vezetői kompetenciák összeállításával. Ahhoz, hogy a tagállamok közelíteni tudják egymáshoz vámképzési rendszereiket, a köz – és a magánszféra számára mintatantervek is készültek. A képzésfejlesztés irányába hat az uniós felősoktatási vámügyi képzések Európai Bizottság általi elismerési rendszere, a címet odaítélő bizottság munkájában az NKE oktatója, Csaba Zágon is részt vesz. A Vám- és Pénzügyőri Tanszék munkatársa előadásában kiemelte: a bírálók a hozzájuk benyújtott tantervek minőségellenőrzését végzik, a folyamat végén konszenzussal hoznak javaslatot, amelynek eredménye az Európai Bizottság elismerő címe. Mindez egyfajta kiválósági címet jelent a pályázó képzőhelynek, de egyben láthatóságot is: az uniós tagállamok képzési rendszerében ugyanis kevés a vámosok képzésével foglalkozó egyetem. Szintén hozadék az intézmények közötti kapcsolatépítés, a képzések fejlesztési lehetőségeinek jelzése, de a cím a vámszakma számára is jelzést ad. Csaba Zágon jelezte: ebben a minősítő rendszerben egyébként jelenleg az előzetesen vártnál több, 8 pályázatot vizsgálnak a bírálók, köztük az NKE vonatkozó nappali képzését is.

Az előadásokat követően a NAV Cafe kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott, amelyeken egyebek mellett az új generációval kapcsolatos kommunikációs kihívásokkal, a pályakezdő tisztek NAV-on belüli megtartásával, valamint a tisztek és tiszthelyettesek képzésének, továbbképzésének és tréningezésének lehetőségeivel foglalkoztak.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Bodó Pál