NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR

15 éves a Magyar Rendészettudományi Társaság

Ünnepi közgyűlésen jubileumi kötettel, elismerések átadásával emlékezett meg a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) megalakulásának 15. évfordulójáról. A rendezvényen részt vett Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is.

„Nem múlt el az a szükséglet, ami miatt létrehoztuk a Magyar Rendészettudományi Társaságot”- fogalmazott köszöntőjében Korinek László, a társaság elnöke. Bakondi György hozzászólásában felidézte, hogy a 116 taggal másfél évtizede megalapított szervezet négy célt tűzött ki maga elé. Ezek között volt a rendészettel kapcsolatos tudományos ismeretek fejlesztése, az egyes rendészeti problémák tudományos vizsgálata, a rendészet és a kapcsolódó szakterületek iránt érdeklődők összefogása, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának segítése. Ezek mellett fontos célkitűzés volt a magyar rendészettudomány hagyományainak felkutatása, ápolása, a szakmai egység erősítése. „2004-ben ilyen valós igény jelentkezett a politika részéről is, amit alkalmas személyek, alkalmas időben felismertek és megvalósítottak. Mára a rendészettudomány intézményesült, van egy egyeteme” - hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó. A rendészettudomány tudatos útkeresése során napjainkban olyan problémákkal szembesül, mint például a tömeges és illegális migráció, az embercsempészet és a politika összeérései, vagy a terrorizmus új aspektusa, amelyben az elkövetők már nem akarják túlélni tettüket. Emellett aktuális jelenség a szervezett bűnözés internacionalizmusa, a gazdasági bűncselekmények különféle specifikációi, vagy a kritikus infrastruktúrák védelme is.

Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a társaság főtitkára felidézte: az NKE megalakulásakor 37 tudományos fokozatú oktatója volt a Rendőrtiszti Főiskolának és 72 munkatárs fokozatának megszerzése volt folyamatban. Jelenleg a Rendészettudományi kar 82 tudományos fokozatú oktatóval rendelkezik. Elhangzott, hogy a rendészettudomány csírái már a XIX. században jelentkeztek, majd a két világháború között szökkentek szárba. A Belügyminisztériumban, 1972-ben miniszteri parancs rendelkezett a BM Tudományszervezési osztály létrehozásáról. Janza Frigyes akkoriban a Belügyi Szemle irányába kapott instruktori feladatokat, így egészen közelről ismerhette a szakmai-tudományos folyóirat révén a tudomány alakulását. Tanúja lehetett annak, ahogyan a tudományos tevékenység az egyes belügyi szervek gyakorlati munkájának szerves részévé vált. A tevékenység szinten tartására 1986-ban Stefán Gézával közösen megalkották a BM Tudományos munka szabályzatát. A rendszerváltást követően, 1998-ban, a Belügyi Tudományos Tanács életre hívásával újjáéledt a minisztériumban a tudományos tevékenység. 2004 márciusában Tiborcz János a minisztérium humánpolitikai államtitkára egyik döntése nyomán a Belügyi Szemle lehetőséget biztosított a belügyi kutatók tudományos publikációinak megjelentetésére. Ekkoriban született döntés arról is, hogy a rendészettudománynak legyen saját képzési rendszere a főiskolai szinttől a PhD megszerzéséig. Megszületett a rendészettudomány etablációja, ami alapján Szabó András kezdeményezésére az MTA befogadta új tudományként. Ennek megfelelően magalakult az MTA Rendészettudományi albizottsága. Megfogalmazódott, hogy legyen egy mozgalom a tudomány ápolóinak összefogására, kapcsolatépítésre a társadalomtudományos társaságokkal. Az MRTT küldetésnyilatkozata ma is élő, tevékenységébe bekapcsolódhatnak a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb belügyi szakterületek munkatársai. „A társaságnak a jövőben sem kell elitklubnak lennie! Sajnos a rendészettudománynak még mindig hiányzik a hivatalos kutatóhelye, éppen ezért különösen hálás vagyok az ilyen kutatásokra lehetőséget biztosító NKE-nek”- fogalmazott Janza Frigyes.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Belügyminiszteri elismerést és emléktárgyat kaptak: Sallai János r. ezredes, tanszékvezető, az MRTT alapító titkára; Csomor Balázs r. őrnagy, a BM Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály kiemelt főreferense, az MRTT gazdasági felelőse; Verhóczki János, az RTK tanulmányi osztályvezetője, az MRTT jelenlegi titkára.

Az MRTT 2018-ban megújított, új formátumú „Kertész Imre-díj”-át idén Nyiri Sándor, az MRTT Felügyelő Bizottságának elnöke kapta. A szintén MRTT által adományozható „Szent György” plakett idei díjazottjai: Lontai Márton főtanácsos, igazságügyi ujjnyomat-szakértő, Szabó Andrea pénzügyőr ezredes, tanszékvezető, Márton Mercédesz r. hadnagy, Balázs Sándor r. alezredes, Németh József r. ezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsa elnöke, Surányi Éva, valamint Tóth Éva nyugalmazott kúriai bíró.

Az MRTT-vel együttműködő számos szervezet közül elsőként a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének elnöke, Valenta László ny. r. dandártábornok gratulált az MRTT-nek, majd Malatinszki András, a Nagykun Polgárőr Egyesület elnöke mondta el, hogy munkájuk során a gyakorlatban hasznosítják az MRTT tudományos eredményeit. Az együttműködő szervezetek részéről a Magyar Hadtudományi Társaság nemrégiben megválasztott új elnöke, Szenes Zoltán ny. vezérezredes elmondta, hogy eddig „kistestvérként” tekintettek az MRTT-re, de mára az már egyenrangú szervezetté nőtte ki magát. A jubileumi közgyűlés zárásaként a szerkesztők bemutatták a „Gondolatok a rendészettudományról” című, a 15 évre is visszatekintő jubileumi kötetet.

 

Szöveg: Deák József

Fotó: Szilágyi Dénes               


Címkék: MRTT 15 év