.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Idén az NKE Rendészettudományi Karán rendezték meg a nagy múltra visszatekintő Bűnügyi Oktatók Találkozóját (BOT). Az eseményen minden olyan felsőfokú oktatási intézmény képviseltette magát, amely a bűnügyi tudományok egyetemi képzésével és kutatásával foglalkozik.
Az RTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, Barabás Andrea Tünde szervezésével, moderálásával zajló rendezvényt Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy nyitotta meg, majd Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok köszöntötte a résztvevőket. A kar dékánja hangsúlyozta, hogy a rendezvény már hosszú évek óta komoly értéket képvisel, hiszen a bűnügyi tudományokban tevékenykedő kutatók, oktatók évente egy alkalommal találkozhatnak egymással és mutathatják be a bűnügyi tudományok oktatásába és kutatásába újonnan belépő fiatal munkatársaikat.
Ezt követően Korinek László, az MTA rendes tagja és Polt Péter tanszékvezető, legfőbb ügyész emlékeztek meg Györgyi Kálmánról, a BOT egyik alapítójáról, korábbi legfőbb ügyészről. Elhangzott, hogy a Bűnügyi Oktatók Találkozója a mai napig hűen tükrözi az alapító nemes céljait és elképzeléseit arról, mennyire fontos az összetartás, a tudás megosztása és a fiatal bűnügyi oktatók bemutatása a tudomány szereplői körében. Györgyi Kálmán emlékének és munkásságának a részvevők egyperces csenddel adóztak. A rendezvényen a résztvevő egyetemek, valamint az Országos Kriminológiai Intézet és az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolája mutatkoztak be. Az oktatási és tudományos intézmények delegált képviselői beszámoltak a náluk történt változásokról és bemutatták az új oktatókat, kutatókat.
„Bűnügyi tudományok a rendészeti felsőoktatásban” címmel tartott előadást Hautzinger Zoltán. Az RTK oktatási dékánhelyettese elmondta, hogy a karon a bűnügyi tudományokból mély és átfogó képzést kapnak a hallgatók, a legtöbb óraszámban. Hangsúlyozta a bűnügyi tudományok szerepét az alapszakokon, valamint a mesterképzést és a bűnügyi tematikájú szakirányú továbbképzések fontosságát. Finszter Géza előadásában a bűnüldözési eszközök törvényi szintű szabályozásának jelentőségéről beszélt, amely alkotmányos jogállamban garanciális alapja a titkos rendőri tevékenységi munkának, szemben a magát mindenre feljogosító büntetőhatalom abszolutizálásával. Elhangzott, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárási jogi szabályozása üdvözlendő ugyan, a jogalkotó azonban adós maradt a felderítési módszer alkalmazásának a gyanú felmerüléséhez kötésével. Barabás Andrea Tünde az „Alkalmazható kriminológia” című előadásában rámutatott arra, hogy a bűnügyi oktatással szemben támasztott társadalmi, hallgatói igények változása motiválta a kriminológiai ismeretanyag, illetve tudástranszfer átalakítására való törekvést. Bemutatta a témakörben az irányításával folytatott, az alkalmazott kriminológia fő kutatási területeit kijelölő és azokra alapított kutatások eredményeit. Ezek hasznosítása gyakorlatorientált módszertannal gazdagítva lehet a hatékony kriminológia oktatás alapja. Ezután Hollán Miklós, a büntetőjogi kerettényállásokat kitöltő normák büntető anyagi jogi kérdéseivel foglalkozott, áttekintve a kerettényállások definiálásának, illetve osztályozásának megközelítési lehetőségeit. Érintette a hozzájuk kapcsolódó jogértelmezési kihívásokat, különösen a generálklauzulákat alkalmazó tényállások bizonytalan körülhatároltsága miatti problémakört.
A konferencia délutáni programjának témája a kriminalisztika oktatásának megújítása volt.
Az eseményen fiatal oktatók és doktoranduszok előadásait hallgathatták meg az érdeklődők a büntető eljárásjog, a büntetőjog, a büntetés-végrehajtási jog, valamint a kriminológia és a kriminalisztika szekciókban. A konferencia ebben az évben is bekerült a magas színvonalú rendezvények sorába. A Bűnügyi Oktatók Találkozóját jövőre a Pécsi Tudományegyetemen rendezik meg.
Szöveg: Barabás A. Tünde, Deák József
Fotó: Bodó Pál