„A kompetencia alapú gondolkodásmód hatékony választ képes adni a versenypiaci kitettséggel küzdő rendvédelmi szervek számára” – hangzott el az ötödik alkalommal megrendezett „Közszolgálat és pszichológia – Fókuszban a kompetenciafejlesztés” című szakmai konferencián. Az NKE RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszék rendezvényén szó volt a kompetenciafejlesztés és tehetséggondozás lehetőségeiről, valamint a résztvevők a rendészeti képzéssel kapcsolatos jó gyakorlatokat is megismerhették.
„A mai rendezvény jó példája annak, hogy az NKE az együttműködés egyeteme” – fogalmazott Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. Az NKE Rendészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy az egyetem és a Belügyminisztérium is közösen tesznek a képzés fejlődéséért, az eredményekből való közös tanulásért.
Kovácsné Szekér Enikő a Belügyminisztériumnak az oktatásigazgatás területével kapcsolatos álláspontját mutatta be. A szakember szerint a képzéseknek választ kell adniuk az olyan kihívásokra, mint az intenzív munkaerő-piaci környezet vagy a generációk énképe, a világhoz való viszonyulásuk változása. „A rendészeti képzési terület fő feladata a rendvédelmi szervek számára megfelelő utánpótlás biztosítása” – hangsúlyozta. Elhangzott, hogy a rendvédelmi szektorban nagyon fontos a szervezeti kultúra és a nevelés szerepe is, nem elég csak a tényszerű, tudás alapú oktatás. „A kompetencia alapú gondolkodásmód hatékony és hathatós választ képes adni a versenypiaci kitettséggel küzdő rendvédelmi szervek számára” – tette hozzá Kovácsné Szekér Enikő.
Malét-Szabó Erika r. alezredes a rendészeti alapkompetencia-mérést és az alkalmassági vizsgálatokat mutatta be előadásában, nagy hangsúlyt fektetve a „Versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű KÖFOP-kutatás részleteinek bemutatására. „Megvalósult az egységes alapokon nyugvó kompetencia alapú képzési rendszer kidolgozása, bevezetése, a rendvédelem és közigazgatás vonatkozásában egységesen” – hangsúlyozta a BM főtanácsadója. Az új rendszer alapját jelentő kompetencia összeköti a kiválasztást, a képzést és a teljesítményértékelést is. Az előadó ismertette az ún. standard nine értékelési rendszer bevezetésével bekövetkezett főbb változásokat is.
Hegedűs Judit a magatartástudománynak a rendészeti képzésben betöltött helyéről és szerepéről beszélt előadásában. „Nemcsak a rendészet oldaláról, hanem az általános oktatáspolitika szintjéről is van elvárás az átalakulással kapcsolatban” – emelte ki a NKE RTK Rendészeti Magatartástudományi Intézet Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Véleménye szerint a megújulás első lépése a pedagógiai kultúra átalakulása. Elhangzott, hogy az oktatásban a tanárközpontúság helyett a hallgatóközpontúságnak kellene érvényesülnie, a tananyag-központúság helyett pedig az eredményközpontúságnak. „A tradicionális tanulás helyett a progresszív tanulás előnye, hogy így a hallgatók magukkal hozott tudására reagálunk a képzés folyamatában” – fogalmazott a szakember. A jövőbeli célkitűzések között említette a képzési támogatások kutatását, a gyakorlatorientáltságot, az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazását, valamint a tanulás támogatását.
A plenáris előadásokat követően a résztvevők a Kompetencia Caféban folytatták a tanácskozást. A szakmai sokszínűség jegyében rendezett párbeszédet a tanszék docense, Molnár Katalin moderálta. Az ő módszertani fejlesztése, a Police Café (www.policecafe.hu) inspirálta a rendezőket arra, hogy a délutáni programban a résztvevőket négy csoportba osztva, 30-30 perces kerekasztal-beszélgetéseket rendezzenek. Ezeken a többi között szó volt arról, hogy az új generációk milyen új módszereket igényelnek az oktatásban, illetve ezeket hogyan lehet a képzőknek elsajátítaniuk. Önálló témaként elemezték a szakemberek az egyéni kompetenciák fejlesztési lehetőségeit, a rendészeti szocializáció, ezen belül is a kiképzés pedagógiai kérdéseit, illetve a tehetségek felismerését és támogatását.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes