Mindent a kriminálpszichológiáról

A kriminálpszichológiáról tartottak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszék által szervezett rendezvény célja, hogy ismertesse a kriminálpszichológiához kapcsolódó aktuális tudományos kérdéseket, valamint kutatási területeket. A neves szakértők előadásainak témái egészen a „biológiától a konkrét bűnüldözésig” terjedtek.  

Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese elsőként a Száll a kakukk fészkére című filmet említette a közönségnek. Ebben az alkotásban ugyanis megjelenik a kriminálpszichológia és a humanitás dilemmája, ráadásul olyan kérdéseket vet fel, melyeket ma is érdemes végiggondolni. Kezdetben sokan elutasították, hogy biológiai tényezők is közrejátszanak a bűnözésben, ennek ellenére napjainkban a pszichológia a bűnözésmagyarázat spektrumának szerves részét képezi. Ezenkívül „dübörög az igazságügyi pszichológia is”, egyre nő az elméleti és gyakorlati szakemberek iráni igény. Az igazgatóhelyettes előadásában arra kívánt választ adni, hogy milyen szerepe, feladata van a bűnözés modern elméleteiben ma ismét megjelenő pszichológiai gondolkodásnak, illetve, hogyan pozícionálja lehetőségeit a tudomány és miként viszonyul ehhez a kriminálpolitika. A tudományterületek Arisztotelész-féle felosztása szerint vannak elméleti tudományok (mint a matematika); kreatív, alkotó tudományok (például az építészet); valamint praktikus tudományok, ilyen a pszichológia, és ebbe a kategóriába helyezhetjük el a kriminálpszichológiát is.

Felmerül a kérdés, hogy létezik-e medikális protokoll, tervrajz arra például, hogyha valaki hangokat hall? Van-e klinikai-pszichológiai modell erre az esetre? Virág György szerint ez nem egy egységes diszciplína, nem mindenkire alkalmazható ugyanaz az elmélet, épp ezért bonyolult a vizsgálata is. Az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese szólt az emberi működéssel és a bűnelkövetés természetével kapcsolatos vitáról is. „A pszichológiai elméletek az emberi működésről lényegesen eltérnek a kriminalitás természetétől” – fogalmazott. Ennek köszönhetően az alapvetések között is hatalmas különbségeket találhatunk, mint például, hogy a bűnelkövetés a szabad akarat eredménye vagy egy determinisztikus folyamat. Nem egységes az álláspont arról sem, hogy a bűnözés okai az egyén öröklött biológiai jellemzőiben vagy a környezeti, nevelési körülményeiben keresendők. Kérdéses, hogy az elkövető „normális”, olyan, mint a többiek, vagy megkülönbözteti őt másoktól valamilyen patologikus vonás. „Azt is érdemes vizsgálni, hogy az elkövetéshez kriminális motiváció, késztetés elsajátítása szükséges vagy fordítva, a kriminális impulzusok mindenkiben jelen vannak és az elkövető kudarcot vall ezek kontrollálásában” – fejtette ki a szakértő. Virág György szerint lényeges kérdés, hogy a bűncselekmény megvalósulását az elkövető sajátos jellemzői, vagy a lehetőségek és a követlen környezet nyomása határozzák meg. A kriminalitás pszichológiai magyarázatai az evolúciós pszichológiában, a személyiség lélektanban, a fejlődéslélektanban, a tanulás elméletekben és a kognitív pszichológiában keresendők. Az igazgatóhelyettes szerint bár rendkívül fejlett tudományterületről van szó, sok esetben a gyakorlatban magasak a politika elvárásai és elképzelései. „Azonnali válaszokat és megoldásokat várnak el az aktuálisan felmerülő, égető kérdésekre a gyakorlatban. Ilyen például a terrorizmus, a kibertérben elkövetett bűncselekmények lélektani aspektusai, valamint a globalizációhoz kapcsolódó bűncselekmények is” – hangzott el.

Az alvás-ébrenlét szabályozás kriminálpszichológiai vonatkozásairól Bódizs Róbert beszélt. „Az ébrenlét alváséhséget ébreszt bennünk, a ritmikus éberség miatt éjszaka szeretünk inkább aludni, alvásszerkezetünk ciklikus, nem folyamatos” – vélekedett a SOTE Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Elmondta azt is, hogy az agresszió az alváshiánykor jelentkezhet, de az is kiváltó ok lehet, ha nem a megfelelő napszakban alszunk. Ráadásul alvás közben is követhetünk el erőszakos cselekményeket. Az Egyesült Államokat vizsgálva statisztikák bizonyítják, hogy a legtöbb bűntettet éjszaka követik el. Bódizs Róbert azt is kifejtette, hogy az alvásrutinunk akár egy órával való eltolása (óraátállítás) is szignifikáns hatást kelthet, ilyenkor több az autóbaleset, illetve bizonyított, hogy szigorúbbak a bírói döntések is. A jogi felelősség kérdése akkor merül fel, ha elkövetünk egy bűncselekményt – például alvajárás közben. Ilyenkor nagyon nehéz eldönteni, hogy az elkövetéskor ténylegesen ebben az állapotban volt-e az elkövető.

A konferencia további részében az addiktív viselkedések természetéről és az intézkedéslélektanról hallhattak előadásokat a résztvevők, illetve választhattak három különböző, kriminálpszichológiához tartozó kutatási területtel foglalkozó workshop közül.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Halápi Katinka