Az NKE RTK Büntetőjogi valamint Kriminológiai Tanszéke a Büntetőeljárásjogi Tanszékkel együttműködve rendezett szakmai-tudományos konferenciát a bűnügyi tudományok XXI. századi új kihívásairól.
A rendezvényt a Rendészettudományi Kar dékánja, Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok nyitotta meg, a levezető elnök Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy volt. A szakemberek a bűnügyi tudományok alapvető kérdései közé sorolták, hogy hogyan értelmezzük és üldözzük a bűnt, mi és miért minősül büntetendőnek, mi a szankció feladata és értelme, és mindez hogyan jelenik meg a közösség, a társadalom, valamint a bűnözéssel közvetlenül érintett személyek viszonylatában. Barabás Andrea Tünde tanszékvezető Posztmodernkori büntetések című előadásában a súlyos és kevéssé súlyos bűncselekményekre adott büntetőjogi válaszrendszer hazai és európai átalakulásának fő tendenciáit mutatta be a jelenkori, átalakult társadalmi környezetben. Polt Péter tanszékvezető Új tendenciák a magyar büntetőjogban? cím alatt arról foglalt állást, hogy mennyiben biztosított a hatályos büntetőeljárási jogban a hazánk első Büntető Perrendtartásában kifejezésre jutó, hagyományosnak vett értékrendszer, illetve a büntetőeljárás kontradiktórius karakteréhez kapcsolódó kényes egyensúly, fókuszba helyezve az egyezséget, mint úgynevezett elterelő intézményt. Fantoly Zsanett tanszékvezető az új büntetőeljárási törvény célkitűzései mentén a joganyag bizonyos újításaival kapcsolatban mutatta be a gyakorlatban felmerült kérdéseket és a jogalkalmazásban kialakult megoldási lehetőségéket Kérdések és válaszok az új büntetőeljárási törvény kapcsán című előadásában.
A hazai bűnügyi helyzet aktualitásai címmel Szelei Pál r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, főosztályvezető tartott előadást, amelyben 2010-től kezdve mutatta be az elmúlt időszak bűnügyi statisztikájának fő mutatóit, azok változásának mögöttes okait kutatva. Értékközpontúság a honi- és az európai büntetés-végrehajtási jogban cím alatt tartott előadást Pallo József bv. ezredes egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes, aki szólt a témakör hazai, nemzetközi és európai vetületeiről. Horgos Lívia tanársegéd az állam büntetéshez való jogát tárgyalta a jogállam keretei között, a bűncselekménnyel kapcsolatos gyanú fokozatainak szemszögéből. Kiss Tibor r. őrnagy tanársegéd egy, a közreműködésével zajló, az illegális online kereskedelemmel kapcsolatos, igen ígéretes kriminológiai kutatás vízióját, a vizsgálat feltételezéseit és módszereit mutatta be. Hollán Miklós egyetemi docens a befektetéskezeléssel összefüggésben megvalósuló sikkasztás jellegű magatartások összetett jogi szabályozásának jogértelmezési kihívásaira hívta fel a figyelmet. Berei Róbert r. alezredes előadásában bemutatta a közösségi rendőrségi modell kialakítására irányuló hazai kezdeményezéseket, szemléltetve azok hiányosságait. Hangsúlyozta az ilyen irányú törekvések erős társadalmi-politikai támogatottságának szükségességet. Pallagi Anikó adjunktus a büntetőjog hatályos szabályrendszerében kutatva számos példán át hangsúlyozta a koherens büntetőpolitikai iránti igényt.
Hazánkban a XXI. században a tágabb értelemben vett büntetőjogi szabályozás legnagyobb kihívása az új anyagi és eljárási kódexek megalkotása volt, amelyek értelmezése, helyes alkalmazásának elméleti támogatása, mindemellett a bűnözés aktuális trendjeinek figyelemmel kísérése szüntelen tudományos tevékenységet feltételez, amelyhez a konferencia a szervezők reményei szerint színvonalas hozzájárulást képezett.
Ahogyan a 2019-es Magyar Tudomány Ünnepének mottója is mutatja, értékteremtő tudományra szükség van. Ebben a szellemben a szervezők A bűnügyi tudományok új kihívásai a XXI. században cím alatt konferenciasorozat keretében 2020-ban is fórumot kívánnak biztosítani a tudományterület aktuális kérdéseinek tárgyalásához.
szerző: Amberg Erzsébet
fotó: Bodó Pál