Tavaly októberben lépett hatályba az új gyülekezési törvény, amely egy több évtizedes szabályozást váltott fel. Ennek előzményeiről, kodifikációjáról és a jogalkamazási tapasztalatokról volt szó a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közjogi és Rendészeti Jogi Tanszéke által szervezett műhelybeszélgetésen.
„Az új gyülekezési szabályok alkalmazása első évének tapasztalatai rendészeti megközelítésben” című eseményen a tanszék oktatói mellett részt vettek az Igazságügyi Minisztérium képviselője, a Fővárosi Törvényszék nyolc bírája, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) képviselője. Patyi András egyetemi tanár, tanszékvezető a megnyitóban bemutatta az új tanszék összetételét és működését, valamint hangsúlyozta, hogy az alapjogokat érintő jogalkalmazás során a törvényesség, jogállamiság követelményeit feltétlenül érvényesíteni kell. Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium képviseletében részletesen bemutatta az új gyülekezési törvény előzményeit, a kodifikáció során kitűzött célokat, valamint a jogalkalmazási anomáliák kezelése érdekében bevezetett új jogintézményeket. A bírák részéről elhangzott, hogy döntéseik megalapozásakor elsődlegesen milyen szempontokat vesznek figyelembe a rendőrhatósági határozatok felülvizsgálata kapcsán. A BRFK részéről számos jogalkalmazási kérdés merült fel, melyek olykor vitákat is generáltak. A rendezvény moderátora, Buzás Gábor megállapította, hogy tartalmas és érdekes szakmai párbeszéd alakult ki a rendezvényen. Felajánlotta, hogy igény esetén a jövő évben is megrendezhető egy hasonló kerekasztal-beszélgetés. Ennek különös aktualitást adhat, hogy a jogalkotó a közeljövőben módosításokat tervez a gyülekezési hatóság határozataival kapcsolatos közigazgatási perek lefolytatása kapcsán is.
Szöveg: Szilvásy György, Deák József
Fotó: Bodó Pál