NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR

A nemzeti integrált határigazgatási stratégia mérföldkövei

Karunk Határrendészeti Tanszéke konferenciát szervezett az idén elfogadott nemzeti integrált határigazgatási stratégia végrehajtásában érintett szervezetek képviselőit egy asztalhoz ültetve, áttekinteni az eddig megvalósultakat és a továbbiakat.

 „Az egyetem bekerült egy nemzeti stratégia megalkotásába. A jövőbeni szakstratégiák előkészítése során is így kell, hogy legyen, hisz a stratégiaalkotás folyamatában a specifikus, szakmai-tudományos háttér elengedhetetlen.” – fogalmazta meg Samu István a Belügyminisztérium főtanácsadója a konferencia megnyitó előadásában. Külön kiemelte és megköszönte az egyetem, stratégia kidolgozásában közvetlenül is közreműködő munkatársai tevékenységét. Előadását azzal zárta, hogy ez év szeptemberében Magyarországon végrehajtott schengeni értékelő ellenőrzés előzetes jelentéstervezete ugyan nem nyilvános, de az értékelést végrehajtó tagállami küldöttek konszenzusra jutottak abban, hogy a magyar határigazgatási stratégia az Európai Unió szintjén is különös figyelmet érdemel!

A Belügyminisztérium Európai Együttműködési főosztály Rendőri Együttműködés és Határigazgatási osztály vezetője a jövőbeni feladatok bemutatása során kiemelte az Európai Határ- és Parti Őrség új európai uniós rendeletéből adódó főbb stratégiai feladatokat és felhívta a figyelmet az integrált tervezés fontosságára. Külön érdekesség volt a konferencia időzítése, az új „Frontex” rendelet hatálybalépésének napjára, ezzel is elkerülhetetlenné téve az „áthallást” a jövőbeni kihívások majdani kezelése és a konferenciára meghívott szervezetek tevékenysége között.

Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti főosztályának képviselője röviden bemutatta a tagállamok nemzeti stratégiáinak felülvizsgálatát végző európai bizottsági munkacsoport tevékenységét, az értékelés menetét, kiemelve hogy a tagállamok schengeni értékelése során fokozott figyelmet kapnak a határigazgatási stratégiák. Hozzászólásában bemutatta az Európai Bizottság „schengen elfogadottságára” vonatkozó közvélemény-kutatásának eredményét. Eszerint „akik tudnak schengenről azok szeretik és értéknek tartják.” Rávilágított arra, hogy az 1800-nál több határátkelőhely forgalmát az évi több mint 577 millió határátlépővel és a valamivel több, mint 44 000 km hosszú külső határszakaszt csak és kizárólag egységes stratégiával lehet kezelni.

Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője átfogó képet adott a stratégia kiemelt céljáról, a humángazdálkodásról, az azt érintő jövőbeni feladatokról, különösen a hivatásos állomány megtartására irányuló fokozott figyelemről.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási osztály osztályvezető-helyettese az újjáalakult szervezet szerepköréről, a stratégiában betöltött helyéről és az annak mellékleteként kiadott Cselekvési Tervből adódó feladatok teljesítésének helyzetéről nyújtott tájékoztatást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Rendészeti főosztály vezetője a jövőbeni teendőkre fókuszálva jelezte, hogy az oktatás stratégiai kulcsfontosságú kérdés, arra kiemelt figyelmet kell fordítani és kiemelt cél a megfelelően integrált és hatékony működés a határon, amely utóbbi többszereplős kötelezettség. A témához az Agrárminisztérium képviseletében hozzászóló Növényegészségügyi osztály vezetője a külső határokat érintő veszélyekre koncentrálva jelezte, hogy az év vége előtt hatályba lépő szigorú európai uniós szabályozás új feladatot ró a teherforgalom ellenőrzésére. Ennek elsődleges érintettjei a határon szolgáló pénzügyőrök lesznek, de a jelentősen megnövekvő feladatok miatt esetlegesen bekövetkező forgalomtorlódás enyhítésében elengedhetetlen lesz a rendőrség helytállása. Végezetül a Külgazdasági és Külügyminisztérium Schengeni és Vízum osztály képviselője az integrált határigazgatás első lépcsőjének, a „schengeni övezet kapujának” szerepéről tartott érdekfeszítő bemutatót, amelyben példákkal ábrázoltan kiemelten fókuszált a külképviseletek szűrőtevékenységére, a vízumrendészeti munka jövőbeni hatékonyságának növelésére, a stratégiai célkitűzések megvalósítására.

A konferencia levezető elnöke az egyetem Határrendészeti Tanszékének vezetője volt, aki külön hozzászólásában a stratégiában is megjelent „határrendészeti kutatás-fejlesztési és technikai eszköz minősítő központ” létrehozásának tervéről tartott részletes ismertetőt, kérve ezzel a stratégia végrehajtásában érintett szervek képviselőinek hatékony támogatását.

Szöveg: Vájlok László, Deák József

Fotó: Bodó Pál