Június végén sikeresen lezajlott a Rendészettudományi Doktori iskola második műhelyvitája,. Ezen dr. Molnár István Jenő disszerens „Az építészeti bűnmegelőzés magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata” című PhD értekezését vitatták meg.
A műhelyvitát a levezető elnök, Barabás Andrea Tünde nyitotta meg, ellenőrizve, hogy az előbírálókon kívül jelen van-e még legalább 5 fő tudományos fokozattal rendelkező, továbbá, hogy a jelölt megfelel-e műhelyvitához előírt követelményeknek. Mint az elnök elmondta, a résztvevők közül tizenöten rendelkeznek tudományos fokozattal, a jelölt pedig vizsgakötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a publikációs tevékenysége elérte a megkívánt szintet. Ezt követően bemutatta a jelöltet, az előbírálókat, röviden ismertette szakmai pályafutásukat.
Az elő-opponensek közül elsőként Dúll Andrea ismertette bírálatát. Mindenekelőtt leszögezte, hogy az értekezés teljes mértékben megfelel az egyetem előírt formai előírásainak. A dolgozat nyelvezete árnyalt, a szövegbeni megfogalmazások korrektek, elgépelés vagy helyesírási hiba gyakorlatilag nincs benne. A munka formailag is szép, többnyire megfelelően tördelt
Az ábrák, táblázatok, fotók kiváló minőségűek, jól szemléltetik a bemutatni kívánt jelenségeket és eredményeket. A dolgozat – nem könnyű témája ellenére – jó stílusban, megfelelően komoly hangnemben íródott, miközben rendkívül olvasmányos, mondhatni élvezetes formában tárgyalja a vizsgált jelenségeket.
Az értekezés tartalma – a bűnmegelőzés, építészeti bűnmegelőzés és ez utóbbi fogalmának kiteljesítése – kifejezetten időszerű, a szaktudományokban és a hétköznapi életben is. A Disszerens által megjelölt tudományos cél „a téma újrarendszerezése, új utak és a diszciplínák közötti összefüggések keresése, az építészeti bűnmegelőzés eredményességének, kifejezetten magyarországi aspektusainak és alkalmazhatóságának vizsgálata” nagyon fontos. A célmegjelölés pontos, az értekezés teljesíti a kitűzött célokat. Mint az előopponens hangsúlyozta, az értekezés tudományos jelentőségét elsősorban abban látja, hogy – hiánypótló módon – kiterjeszti a bűnmegelőzésfogalmát, és annak szituatív kontextusát szociatív kontextussá értelmezi át. Mindezt átfogó elméleti keretbe ágyazva, empirikus vizsgálatok és konkrét projektmegvalósítás-elemzés alapján. Emellett megvizsgálja a szociatív bűnmegelőzés magyarországi alkalmazhatóságát is, és ezzel kapcsolatban megfontolandó javaslatokat megfogalmazva.
A másik előopponens, Mátyás Szabolcs r. őrnagy hangsúlyozta, hogy a doktorjelölt kutatásai úttörő jellegűek, hiánypótlóak, és rendkívül aktuálisak térben és időben egyaránt, hisz az elmúlt szűk két évtizedben olyan társadalmi és gazdasági változások, folyamatok játszódtak le hazánkban, amelyek hatására még meghatározóbb kérdéssé vált a közbiztonság. A problémák megoldásában egy igen fontos diszciplína lehet az építészeti bűnmegelőzés, amely nagyban hozzájárulhat más bűnügyi tudományágak kutatásaihoz is. A szakirodalom feldolgozásának színvonalát jellemzi, hogy a felhasznált irodalom közel fele idegen nyelvű és az érintett témák (bűnmegelőzés, kriminológia, bűnözésföldrajz, kriminalisztika, területi statisztika stb.) a mérvadó hazai és külföldi szakirodalmából nyújtanak rendkívül átfogó válogatást.Ezek ismeretét, sikeres feldolgozását a korrekt hivatkozások és a szakmailag helyesen alkalmazott módszerek is bizonyítják. Külön kiemelte, hogy a szerző a legfrissebb hazai és külföldi szakirodalmat is ismerte, forrásként is felhasználva.
Mint hangsúlyozta, a szerző által megalkotott Biztonság-kockázati Mátrix (BKM) eredeti, kifejezetten újító gondolat, amely igazi csattanó az értekezéstervezet végén. Ez is mutatja, hogy a szerző nem csupán egy szintézist alkotott a korábbi művekből, hanem egy olyan önálló szellemi terméket, amely valóban hozzájárult az építészeti bűnmegelőzés fejlődéséhez.
Végezetül összegezve megállapította, hogy a jelölt önálló, az építészeti bűnmegelőzés tekintetében új munkát készített. Elmélyült tudományos kutatómunkára való alkalmasságát bizonyítva, célkitűzéseit sikeresen megvalósítva egy magas színvonalú, hiteles adatokat tartalmazó, saját kutatáson alapuló, új tudományos eredményeket bemutató, komplex szemléletű értekezést készített. A munkája során korszerű kutatási módszerekkel kellő mélységben felkutatta, elemezte a témát, és megfelelő következtetéseket vont le.
A doktori iskola vezetője, Kerezsi Klára, hozzászólásában szintén kiemelte, hogy a dolgozat nagy hozadéka a biztonságtechnikai mátrix. Sok munka van benne és sok empirikus tudás. Magyarországon nincs is olyan munka, ami ehhez hasonlóan áttekintően és részletesen foglalkozna ezzel a területtel.
Szigeti Ákos, a Rendészettudományi Doktori iskola doktorandusza egyetértve a jelölttel abban, hogy be kell vonni a közösségeket a folyamatba, de kérdése utalva a terepkutatásra; mit lehet tenni, miként lehet bevonni az embereket?
Szöveg: Berei Róbert, Deák József
Fotó: Bodó Pál