A magyar fiatalok 85 százaléka naponta egyszer, vagy kétszer kerül be a kibertérben olyan kommunikációba, amely becsületsértő – hangzott el a Szent György Szakkollégium által szervezett online konferencián. Kiderült az is: a szidalmazástól, a lejáratáson át, a zaklatásig számos magatartásminta figyelhető meg a kibertérben, de a közösségi médiaszolgáltatók már egy ideje beépítettek egy „agresszív feszültséget levezető virtuális szelepet”, ami nem más, mint a „jelentés” funkció a social media felületeken. Az esemény védnöke és elöljárója Blaskó Béla r. vezérőrnagy, a szakkollégium elnöke és Buzás Gábor r. alezredes, a szakkollégium igazgatója volt.
A Szent György Szakkollégium által szervezett „Agresszió-pszichológia. Az erőszak ezer arca és annak lelki oldala” című konferencia része annak a programsorozat tervezetnek, amellyel a szakkollégium a rendészettudományi elitképzést kívánja szolgálni – mondta megnyitójában Frigyer László r. őrnagy. A szakkollégium jogi igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt rendkívüli időszakban a Rendészettudományi Kar hallgatói helyt álltak az oktatásban, a vizsgák során, a tudományos diákkörökben és a szakmai gyakorlatokon, de ezen leterheltség mellett mégis megmaradt az az igényük, hogy bizonyos témakörökben többet, plusz információkat tudjanak meg a szakkollégiumi előadásokon.
A konferencián Haller József, a Kriminálpszichológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az „agresszió ezer arca” közül az agresszió „biológiai arcáról” beszélt. Felidézte: 30 éven át állatkísérletekben tanulmányozta az agresszivitást, amelynek során egyebek mellett az agresszió idegsejtjeit jellemezték, bemutatták az agresszió lefutását és az ingerlés hatására bekövetkező abnormális viselkedést. A professzor beszélt azokról az egyedülálló, Budapesten zajló lélektaktikai tréningekről, amelyek során extrém stresszkörülmények közé helyeznek rendőröket, miközben vizsgálják, hogyan viselkednek egy intézkedés során. A vizsgálatok egyik eredményeként kiderült: azok a rendőrök viselkedtek szabályszerűen, akiknek megfelelő volt az oxigén és glükóz ellátottságuk, ez az a két fontos lételem, ami kiemelkedően fontos az agy számára. Haller József beszélt arról is, hogy a biológiánk vagy a szabad akaratunk befolyásolja-e az agresszivitás szabályozását? Mint mondta: a biológiának alapvető szerepe van abban, hogyan viselkedünk egy adott pillanatban. Ha a biológiánk elromlik, az annak tulajdonítható, ahogyan élünk és amilyen hatások érnek bennünket. Ám ahogy a környezetünk el tud rontani bennünket, azt helyre is lehet hozni – vonta le a következtetést a professzor.
Az online rendezvényen az agresszió kibertérben megjelenő formáiról is szó volt. Kiss Tibor r. őrnagy, a Kriminológiai Tanszék és az EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézet kutatója a kibertérben megjelenő magatartásmintákról beszélt. Ide tartozik a sokak által emlegetett „lángháború” (flaming): egy aktív, degradáló párbeszéd a közösségi médiában, amely a résztvevők becsületébe gázol. A magyar fiatalok 85 százaléka naponta egy-két alkalommal kerül be olyan kommunikációba, amely becsületsértő vagy – csorbító – mondta el Kiss Tibor. Szerencsére az ilyen „kiberdevianciák” ellen van ellenszer: a közösségi médiaszolgáltatók beépítettek egy „agresszív feszültséget levezető virtuális szelepet”, ami nem más, mint a „jelentés” funkció a social media felületeken.
Az agresszió témakörében a családon belüli erőszakról és szexuális bűncselekményekről lehet az egyik legtöbb információt fellelni, ezek egy része aktivistáktól, másik része a tudományos közösségtől származik – erről Sivadó Máté r. őrnagy, a Kriminológiai Tanszék oktatója beszélt. Elmondta: sok aktivista van, akik részigazságokat közölnek a témában, sokszor ideológiai alapon és ezeket egyedüli és teljes igazságként állítják be. A tudomány ezzel szemben prekoncepciók nélkül, függetlenül értékel egy jelenséget valamennyi hozzáférhető tény begyűjtésével. „A férfi bántalmazza a nőt, aki szenved” – a családon belül erőszak esetén sok esetben ez az alapvető felállás, a statisztikák is igazolják ezt, a látenciakutatások viszont nem feltétlenül. A helyzet ugyanis az, hogy ha nő bántalmaz férfit, utóbbi szinte biztosan nem fog szégyenében a hatóságokhoz fordulni – hangzott el a konferencián.
A rendezvény folytatásában Barabás Andrea Tünde, az RTK Kriminológiai Tanszék tanszékvezetője az áldozattá válás kriminológiai aspektusairól beszélt. Ezt követően Batta Barbara, pszichológus, egyetemi tanársegéd az MH Egészségügyi Központ Neurológiai osztály pszichológusa szólt az agresszív viselkedés jelenlétéről a demenciában. A konferencia záróelőadását Magi Anna Katalin egyetemi tanársegéd az ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója tartotta a pszichopátiáról. A konferencia szervezésében oroszlánrészt vállalva állt helyt – Dobó Judit, Szekér Anna, Szász Izabella, Műhelyi Viktória és Farkas Dániel – a szakkollégium kitűnő hallgatói.
Szöveg: Tasi Tibor