A rendszerváltás hatása a rendészetre
A Magyar Rendészet szerkesztősége hazánk rendszerváltásának 30. évfordulója kapcsán annak rendészetre gyakorolt hatásáról, a rendészeti szervek három évtizedes fejlődéséről „A rendszerváltás hatása a rendészetre” című kiadvánnyal emlékezett meg. A Rendészettudományi Kar szervezésében a Ludovika Főépület Dísztermében tartott eseményen a kötetet Christián László r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes mutatta be.
Elmondta, hogy 30 évvel ezelőtt a demokrácia és a jogállamiság értékeinek útjára lépett az ország, ezek alapján kezdtek működni a hivatásrendek is, a kötet ezen időszak eseményeit helyezi történeti távlatba.
„A rendszerváltás új irányokat szabott hazánknak”- hangsúlyozta a kötet szerkesztője hozzátéve azt, hogy „közös felelősségünk, hogy a rendszerváltás rendészeti összefüggéseit tisztán lássuk, feldolgozzuk és levonjuk a legfontosabb következtetéseket.” A pozitív változásokról is szólt a dandártábornok, kiemelte a rendészettudomány sajátosságait, a felsőfokú rendészeti tisztképzés fejlődési irányait. Kiemelte, hogy a rendőrtisztképzés szintet lépett, az RTK meghatározó kara lett az egyetemnek. Christián László megköszönte Janza Frigyes egyetemépítő munkáját és köszöntötte a 75. születésnapja alkalmából.
A szocialista állam utolsó rendőri vezetőjeként megszerzett tapasztalatairól osztotta meg a gondolatait Túrós András ny. r. altábornagy. Felidézte a Magyar Rendőrség feladatait a rendszerváltoztatás időszakában. Elmondta, hogy a rendőrség toleráns magatartásának is köszönhető, hogy békés rendszerváltás történt, a rendőrség a változások élére állt. A régi rendszer irányítási rendszeréről is részletesen beszélt.
Az előadó elsősorban a saját tapasztalataira alapozva a Magyar Rendőrség átalakításának történetét mutatta be a rendszerváltás időszakában (1988–1990). Rövid áttekintést adott a rendszerváltást megelőző időszakról és a működés jogi hátteréről. Részletesen értékelte a korabeli változtatások folyamatát, a különböző érdekeket és a döntéseket.
Elhangzott, hogy a pártállami rendőrség erős pártirányítás, pártfelügyelet alatt működött, a területi rendőri szerveket a Belügyminisztérium, és az akkori Országos Rendőr-főkapitányság elsősorban szakmailag irányította, illetve a BM által kiadott szolgálati, alaki és operatív szabályzat betartását ellenőrizte, valamint a rendőrképzést, az oktatást és az anyagi, technikai feltételeket biztosította. A megyei rendőr-főkapitányságok vezetői felett a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolta. Túrós András felidézte, hogy jogi oldalról három fontos lépés megtétele várt a rendőrségre a rendszerváltás idején: az öltözködési szabályzat módosítása; az új rendőrségi Szolgálati Szabályzat megalkotása; az ORFK önállóságának biztosítása. Záró gondolatként megfogalmazta az altábornagy, hogy a rendszerváltozás utáni kormányban az ország egyik legstabilabb állami rendészeti szerve a rendőrség volt.
Sabjanics István ny. r. dandártábornok a Kormányőrség és a rendszerváltoztatás című előadásában felidézte, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett politikai, gazdasági, és társadalmi fordulatok a Kormányőrség szervezetében is változásokat eredményeztek. „Mindezek ellenére a szervezet alaprendeltetése, a személy- és objektumvédelem alapvetően nem változott. A megnövekedett kockázatok és elvárások magasabb minőségi szintet követeltek meg, ami maga után vonta a testület alaprendeltetését támogató funkcionális területek működésének ugrásszerű fejlődését is. Közösen leraktuk az új, modern, a kor színvonalának megfelelő védelmi és biztonsági szolgálat alapjait és kijelöltük az irányt a jövő számára”- hangsúlyozta Sabjanics István.
A rendészeti felsőoktatás fejlődését a rendszerváltástól az egyetemi karrá válásig helyezte a fókuszba az előadásában Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, professzor emeritus. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő vám- jövedéki, bűnügyi és rendészeti feladatok krónikájával kapcsolatos kutatási eredményeket mutatta be az érdeklődők számára Szabó Andrea pénzügyőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens. Beszélt a vámszervezet fejlődéséről, a pénzügyi nyomozás két évtizedéről, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendészeti koncepciójáról is.
Barnóczki László nb. ezredes a nemzetbiztonsági szolgálatok megszervezéséről és működéséről kifejtett gondolataiban összefoglalta, hogy a mindenkori kormányzat milyen, a nemzetbiztonsági működést érintő kihívásokat azonosított, hogyan kereste és milyen logika mentén találta meg a azokra a választ, és mindez milyen változásokat hozott hazánk nemzetbiztonsági intézményrendszerében.
Finszter Géza professor emeritus a rendőrség 30 évéről, a rendőrség jogáról osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, melynek során a jogállami joguralom elméletéről beszélt és arról, hogy van egy erkölcsi rendje az emberi természetnek. „300 év óta vita van arról, hogy milyen mértékben lehet jogilag szabályozni a rendőrség működését”-hangsúlyozta Finszter Géza, majd részletesen beszélt a hatalmi ágak megosztásának elvéről, az emberi jog védelméről, az emberi méltóság sérthetetlenségéről, a rendőrségi törvény megalkotásának körülményeiről is.
Előadást tartott még Pallo József bv. ezredes, tudományos dékánhelyettes a büntetés-végrehajtás rendszerváltás utáni szakmai fejlődéséről, Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár a Határőrségről, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elődszervezeteiről pedig Vass Gyula tű. ezredes, intézetvezető egyetemi docens osztotta meg a gondolatait.
Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, oktatási főszemlélő javaslatot tett arra, hogy a témában még több konferenciát szervezzen a jövőben a Rendészettudományi Kar.
Kovács Gábor r. dandártábornok, dékán záró gondolataiban megköszönte a szervezők, szerkesztők, szerzők munkáját.
A konferenciát megtisztelte jelenlétével Balogh János r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány.
A rendezvény levezető elnökeként Hautzinger Zoltán r. ezredes, oktatási dékánhelyettes működött közre.
A kötet szerzőiként a magyar rendészeti gyakorlat és elmélet jeles képviselői működtek közre, amelynek eredményeként a könyv 14 színvonalas tanulmányt tartalmaz. Amint azt az egyik szerző összefoglalja, a tanulmányok a rendészeti szervezetek elmúlt három évtizedes történetét különösen abból a szempontból veszik szemügyre, hogy társadalmi rendeltetésüket hogyan és mennyiben valósítják meg, vagyis képesek-e biztosítani a lakosság – külső katonai fenyegetésen kívüli – rendészeti eszközökkel megteremthető biztonságát. A kötetet Christián László, Lippai Zsolt és Németh Zsolt szerkesztette, a kiadvány lektora Boda József ny. nb. vezérőrnagy volt.
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes
Fotó: Bodó Pál