A „Rendészet, tudomány, aktualitások – rendészettudomány a fiatal kutatók szemével” címmel megrendezett online konferencia a két évvel ezelőttihez hasonlóan a rendészettudomány aktuális kérdéseit tárta nyilvánosság elé és vitatta meg. A tanácskozás fókuszában a rendészettudomány és határtudományai kérdéseit tudományos igényességgel vizsgáló fiatal kutatók, doktoranduszok kutatási területei, témái álltak. A széleskörben meghirdetett rendezvény a fiatal kutatók közösségének további építését is célozta. A szekcióvezetők és az egyes szekciókban bemutatott tudományos kutatások iránt érdeklődő résztvevők támogató közösségében vitathatták meg a kutatások során felmerülő problémákat, elért eredményeket. Kovács Gábor r. dandártábornok, Karunk dékánja, az esemény fővédnöke megnyitójában hangsúlyozta a rendezvény alcímében megjelenő fiatal kutatók szerepét a tudomány és szűkebben a rendészettudomány fejlesztésében. Kiemelte, hogy a rendészettudomány hazai fejlődésének fontos állomása és egyben helyszíneként a Kar képzési palettája napjainkra már az alapképzéstől a rendészeti vezető mesterképzésen át a Rendészettudományi Doktori Iskoláig szolgálja a tanulni és kutatni vágyó fiatalokat. Megemlítette a „Rendészeti felsőoktatás jövője” programot, majd a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkáraként is támogatásáról biztosította a konferencia résztvevőit.
A tanácskozás védnöki tisztségére felkért Haller József, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szintén üdvözölte az immár harmadik rendezvényt. Mint mondta a doktori iskola igazgatójaként örömmel kíséri figyelemmel hallgatói előrehaladását, amelyre kiváló alkalmat teremtenek az ilyen találkozások. Majd, több mint 30 éves tudományos életútjának tapasztalatai alapján szólt a tudóssá válás buktatóiról, és a tudományos kutatómunka során felmerülő nehézségek ellenére is biztatta a megjelenteket, hogy ne térjenek le erről az útról.
A plenáris, megnyitó szakaszt a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöksége képviseletében Pónusz Róbert, általános elnökhelyettes köszöntő beszéde zárta. Az elnökhelyettes örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a DOSZ számos tudományos osztálya közül a Rendészettudományi Osztály dinamikusan fejlődő, és kifejezetten aktív tevékenységet folytat a tudomány művelésében és a közösségek építésében. Hangsúlyozta, hogy a köz szolgálatában a legrátermettebb és legelhivatottabb kollégák tevékenysége döntő jelentőségű és álláspontja szerint a rendészettudományi közösség fiatal tagjaira és a közösség egészére egyaránt jellemzőek ezek a tulajdonságok.
Végezetül a tanácskozás szervezőjeként Nagy Ivett, a DOSZ Rendészettudományi Osztály elnöke megköszönve a fővédnöki és védnöki beszédeket, a szerkesztendő tanulmánykötettel és egyéb technikai kérdésekkel kapcsolatban osztott meg információkat. Reményét fejezte ki, hogy a hagyományosan a Rendőrség napjához is kapcsolódó konferenciát a jövő évben ugyanilyen érdeklődés mellett, de már személyes jelenléttel tudják megszervezni.
A tudományos tanácskozás első, „Integrált rendészettudomány” szekcióját Sallai János r. ezredes, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezető-helyettese látta el. Itt első előadóként Baráth Noémi Emőke „Emberölés a 18. születésnap előtt” témájában a zaklatás és a gyilkosság elkövetése közöti időszakot elemezte érdekfeszítően egy eset kriminálpszichológiai feldolgozásával. Kovács Szitkay Eszter az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyes kérdéseiről szólt, bemutatva egy általa elvégzett kutatás eredményeit. Az empirikus vizsgálat célja az volt, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést feltérképezze a sérülékeny és nem sérülékeny csoportok körében, a COVID–19-pandémia időszakát is felölelve. A szekció következő előadójaként Németh Ágota a bűnüldöző szervek tevékenységét is bemutatva a bűnügyi elemzés szerepéről, fontosságáról osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Nyeste Péter a rendészettudomány és a bűnügyi hírszerzés kapcsolatának történeti színezetű feldolgozásával mutatta be az egymáshoz való viszony egyes állomásait és a szakmatörténeti fejlődés folyamatát. Végül a szekció utolsó előadójaként Mezei József prezentációjában a Belügyminisztérium Kémelhárító Csoportfőnökség, azaz a BM III/II. által foglalkoztatott „hálózat” feltérképezésére vállalkozott az 1975–1980 közötti időszakra vonatkozóan. Az előadás során a szervezet által készített éves nyilvántartási jelentések adatainak elemzésére, értékelésére is sor került.
A határigazgatási kérdésekkel foglalkozó második szekció előadóit, annak vezetőjeként, Balla József r. ezredes segítette. Ebben a témakörben elsőként Herceg Mónika előadását hallgathatták meg a jelenlévők, aki a tagállamok legkülső régióinak kapcsolatát vizsgálta a Schengeni térséggel. Ezek, az európai szárazföldtől való távolságuk ellenére is az Európai Unió szerves részét képezik, ebből következően az uniós vívmányok ezeken a területeken is teljes mértékben alkalmazandók. Az előadó prezentációjában arra kereste a választ, hogy a harmadik országok állampolgárai és a más tagállamokból származó uniós polgárok szabadon mozoghatnak-e ezeken a területeken, illetve milyen eltérések vannak a személyek szabad mozgásának közös rendszerétől. A szekció előadói közül a következőként Kovács Gábor a pilóta nélküli repülő eszközök (drón) határőrizeti alkalmazásának lehetőségeit mutatta be. Előadásának középpontjában a hazai és néhány külföldi államban, a határőrizeti feladatok ellátása során alkalmazott pilóta nélküli repülő eszközök eddigi fejlődése, a jelenleg alkalmazott rendszerek és azok további fejlesztésének lehetőségei álltak. Urbán Ferenc kifejezetten aktuális témát, azaz „Az ukrajnai konfliktus, európai menekültügyi rendszerre gyakorolt hatásá”-t vizsgálta és nyújtott statisztikai szemléletű képet a vizsgált kérdésről. Megállapításaiban kitért arra, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelv jelenlegi alkalmazása vélhetően alakítani fogja az Unió migrációs politikájának későbbi fejlődését is. A szekcióban Suhajda Attila a szélsőséges csoportok és a migráció kapcsolatát osztrák viszonyok között elemezte. Az előadásában az Ausztriát érintő nemzetközi migrációs trendeket, az egyes szélsőségek és a migráció kapcsolatát valamint a szélsőségesek által elkövetett politikailag motivált bűncselekmények alakulását hangsúlyozta. A határigazgatási kérdések témakörben utolsó előadóként Zsákai Lénárd a schengeni értékelési mechanizmus reformjával kapcsolatban értekezett. Előadásában feltárta az értékelések megváltoztatására irányuló nemzetközi szándék okait és körülményeit, valamint legfontosabb előzményeit. Fontos előrejelzést fogalmazott meg, figyelembe véve a feltételezést, miszerint szükséges lesz a kellő időben, kellő hatékonysággal történő hazai felkészülés, ami egységes és jól koordinált megközelítést követel meg valamennyi érintett fél részéről.
A harmadik szekcióban az előadók a nemzetközi rendészeti aktualitásokat elemezték, Szendrei Ferenc r. ezredes vezetésével. Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően, betegség miatt a szekcióban csak két résztvevő adott elő, amit Pék Richárd Tamás prezentációja vezetett fel. Elemzésében arra kereste a választ, hogy a terrorizmus mértékét, struktúráját hogyan alakították át a koronavírus járvány során alkalmazott intézkedések – különösen a szabad mozgás és más emberi jogok korlátozása – az Európai Unióban, illetve, hogy milyen új trendekkel kell szembenézni. Az adatokat elemezve megállapította, hogy a COVID-19 járvány a terrorizmusra több szempontból hatott. A terrorista szervezetek a világjárványt terjeszkedési lehetőségnek tekintik különösen a kibertértben, az internet sokkal szélesebb körben való és hatékonyabb használatával. Emellett megjelent a járványterrorizmus, ami a COVID-19 és terrorista propaganda terjesztésének új eszköze. A szekciót Tamás Szintia: „Magyarország és Lengyelország kereskedelmi kapcsolatai” című előadása zárta. Bemutatta, hogy a magyar–lengyel kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években miként fejlődtek, a két ország között milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még. Miután 2004-ben Magyarország és Lengyelország az Európai Unió tagjává vált, az egységes belső piac része is lett. Ebben a fellépő adminisztratív követelmények egyszerűbbé és átláthatóbbá váltak, valamint a nyelvi nehézségek az egyre korszerűbb technológiának köszönhetően már áthidalhatóbbak. Kutatásában részletesen kitért a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatokra.
„A digitális forradalom a rendészettudományban” nevet viselő szekciót Simon Béla r. alezredes vezette, amelyben négy előadást hallgathattak meg a résztvevők. Elsőként egy mini kutatócsoport tagjai, Bak Gerda és Reicher Regina: „A vállalkozások és a digitális fejlődés” témában tartottak előadást. Kutatásukban arra keresték a választ, hogy a magyarországi vállalkozások mennyire felkészültek az új technológiai megoldások adoptálására a mindennapi működésükbe; valamint miként tudják megvalósítani ezt a folyamatot, és milyen tényezők segítik ezt elő, vagy éppen okoznak nehézségeket. Második előadóként Bánáti Tibor: „Az OSINT tevékenység alkalmazása a bűnügyi munkában” kutatását mutatta be, majd Erdélyi Katalin az elektronikus kézírásvizsgálati jegyzőkönyvről értekezett. Előadásából a hallgatóság megtudhatta, hogy az elektronikus jegyzőkönyv egy jelenleg is fejlesztés alatt álló szoftver, amely a hagyományos adatlapokhoz hasonlóan felületet szolgáltat az írásazonosító sajátosságok feltárására. A bevitt adatokat számítógépes adatbázisban tárolja, a szakértői döntést pedig statisztikai, valószínűségszámítási és számítástudományi eredményekkel támogatja. A digitális kérdésekkel foglalkozó szekciót Jagodics Ibolya: „XXI. századi social engineering visszaélések” című prezentációja zárta. Kérdőíves kutatásában választ keresett azokra a kérdéskere, hogy több nő, mint férfi esett-e online visszaélés áldozatául, vagy, a sértetteket milyen kár érte, és milyen arányban tettek feljelentés az ügyükben.
A rendezvény céljai közt is megjelenő közösségépítés, az aktuális rendészettudományi kutatások nyilvánosság elé tárási lehetősége, a kritikus, de mégis támogató közeg láthatóan megvalósultak e mostani tudományos tanácskozás rendezésével. Annak előadói aktuális rendészettudományi kérdésekkel kapcsolatban fogalmazták meg hipotéziseiket, vagy fő kutatási kérdéseiket és ezekre előadásaikban válaszoltak. A szekcióvezetőket mindvégig a segítő szándék vezette, így több szekcióban is érdemi vitához segítették a résztvevőket előremutató kérdéseikkel és hozzászólásaikkal. Figyelemmel arra, hogy a konferencia immár a harmadik, így már egyre szélesebb körben ismert ez a prezentációs lehetőség. E hagyományokat folytatva a „Rendészet – Tudomány – Aktualitások, a rendészettudomány a fiatal kutatók szemével” című rendezvény a jövőben még több résztvevőnek tud tudományos platformként szolgálni.
Szöveg: Gál Erika, Deák József
Kép: Gál Erika, Nagy Ivett