NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Gondolatok a szabálysértési törvény első tíz évéről

A szabálysértési törvény első tíz évéről szervezett tudományos-szakmai konferenciát a Rendészettudományi Kar Igazgatásrendészeti és Nemzetközi Rendészeti Tanszéke az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztályával közösen a Zrínyi Miklós teremben.

A rendezvény résztvevőit Pallo József bv. ezredes, tudományos dékánhelyettes köszöntötte, aki a konferencia témáját rendkívül aktuálisnak, szakmainak és tudományosnak tartotta, hiszen az elmélet és a gyakorlat szintézisét egyaránt megvalósította, a tudományos dékánhelyettes ugyanis a dogmatika és a praxis egy irányba haladását rendkívül fontosnak tartja. „Biztos vagyok benne, hogy alkalmazható, további gondolkodásra inspiráló ismereteket ad majd a konferencia”- hangsúlyozta az ezredes.

A kihágástól a szabálysértésig című nyitóelőadásában Szilvásy György r. őrnagy normatív jellegű vizsgálattal, az érintett jogszabályokból vett idézeteken keresztül mutatta be a büntetőjoggal való kapcsolódást, kiemelve a csekély súlyú jogsértések helyét a jogrendszerben, különös tekintettel a szubjektív felelősségen alapuló cselekmények helyére. „A vitakérdés alapja, hogy vannak-e egzakt elhatárolási szempontok, amelyekkel ezeket a legcsekélyebb súlyú jogsértő magatartásokat elválaszthatjuk a büntetőjogtól”- hangsúlyozta Szilvásy György, hozzátéve azt, hogy „ez a vita mindmáig nem jutott nyugvópontra”.

Soós Istvánné r. ezredes, rendőrségi főtanácsos A szabálysértési hatóságok változása az elmúlt tíz évben címmel tartott előadást. Bevezető gondolataiban utalt az 1999.évi LXIX. törvény rendszerére, majd a jelenleg hatályos jogszabály hatásköri szabályozásáról beszélt. „A tényállások száma a felére csökkent, közel száz közigazgatás-ellenes tényállás került ki a törvény hatálya alól és többsége átkerült a közigazgatási bírságolás hatálya alá”- jelentette ki Soós Istvánné.

Papp Zsigmond r. alezredes, rendőrségi tanácsos a körözés szabályait ismertette a szabálysértési és az előkészítő eljárásban. Szó volt a jogszabályi és fogalmi háttérről, a körözési nyilvántartási rendszer ismérveiről, a körözés szabályairól az előkészítő eljárás, a végrehajtási eljárás és az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése során.

Pécsiné Varga Tünde r. alezredes, rendőrségi tanácsos Új jogintézmények a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben című előadásában a szabálysértési törvény szankciórendszeréről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

„A fix bírság közlekedési szabálysértés esetén alkalmazható, mely a vétkességi elv megtartása mellett szabható ki”- fogalmazott az alezredes hozzátéve azt, hogy a szabálysértési törvény bevezette az ismételt elkövetés intézményét is. „Új jogintézmény a feljelentés elutasítása. A helyszíni idézés alkalmazása pedig nem terjedt el széles körben. Ez egy gyorsított szabálysértési eljárás, mely előállítás helyett alkalmazható”. Pécsiné Varga Tünde felhívta a figyelmet a szóbeli figyelmeztetés és az írásbeli tanúvallomás lehetőségére, valamint az új bizonyítási eszközre, a megkeresésre.

Kitekintés a szabálysértési jogalkalmazás bírósági gyakorlatára címmel tartott előadást László Ádám bíró, aki elmondta, hogy több mint 31 ezer ügy érkezett 2021-ben a Szabálysértési Csoporthoz. Úgy véli, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok „anyajoga”, majd az előadását jogesetek elemzésével színesítette.

Buzas Gábor r. alezredes, rendőrségi tanácsos a közigazgatási bírságról és az objektív felelősségről beszélt, majd az önkormányzatok gyakorlatát elemezte, végezetül a közösségi együttéléshez kapcsolódóan megalkotott rendeleteket vette számba előadásában.

Schubauerné Hargitai Vera A tulajdon és a birtokvédelem a magánlaksártás tükrében címmel tartott egy nagyon érdekfeszítő előadást, melyben tisztázta a birtok és a tulajdon, a főbirtokos, az albirtokos fogalmi meghatározását, majd kitért a birtokvédelem céljára, eszközeire, a magánlaksértés szabálysértési és bűncselekményi tényállására, a sérelemdíj fogalmi kérdéseire. Végezetül példákat hozott fel a legtipikusabb vitahelyzetekre vonatkozóan.

Szó volt még az új pszichoaktív anyagok megszerzésének és tartásának szankcionálásáról, a vírusos szabálysértési eljárásról, a veszélyrendeletek időbeli hatályáról és a szabálysértési jog nemzetközi megítéléséről, amely témákban Kaló László r. őrnagy, Skorka Tamás r. alezredes, Hollán Miklós egyetemi docens és Nagy Judit r. ezredes tartott előadást.

A rendezvény levezető elnöke Mátyás Melinda tanársegéd volt.

 

Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes

Fotó: Bodó Pál