Akaraton kívül – nehéz helyzetben címmel tartott történeti-tudományos konferenciát a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata, Karunk Határrendészeti Tanszékével a határőrök rendkívüli körülmények közti szolgálatának pillanatairól.
A nyolc előadás egy-egy konkrét időszakot felölelve 1919-től napjainkig kiragadott eseményeken át vette számba a határőrök, határrendészek mindennapjaira lényegesen ható rendkívüli körülményeket, a tudományos megközelítés mellett színesebb, a meghívotti körnek élménytadó módon újszerűen bemutatva. A konferencia megnyitójában Balla József r. ezredes, tanszékvezető jóleső érzéssel köszöntötte a szép számban megjelent határőr, határrendész „parancsnokainkat, kollégáinkat, barátainkat, a téma iránt érdeklődő vendégeket a helyszínen, illetve az online felületen. Mint hangsúlyozta, a határrendészet egyik specialitása, hogy a határellenőrzést alapvetően nem a fővárosban, illetve a nagyvárosokban végzik, így a távolságok leküzdésének egyik módja, amit sajnálatosan a Covid-nak köszönhetünk, hogy innovatív emberekként a mindennapjainkban is használjuk az online értekezés módszerét és többek kérésére a konferencia idején is. Mint mondta főként a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának elnökeként köszöntötte a részvevőket. A tagozattal közel hat éve működnek együtt a tanszék munkatársai, segítve egymást céljaik elérésében. A konferenciát ezúttal az MRTT támogatta. A mostani alkalom példája lehet annak is, hogy a Tagozat képes valamennyi korosztályt megszólítani, mert a nyugdíjasok és az aktív kollégák mellett részt vettek elsőéves hallgatók is, a „Határőrizet-történeti alapismeretek” tantárgy keretében.
Balla ezredes másodsorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének tanszékvezetőjeként szólt, harmadsorban pedig a Tanszék által nemrégiben életre hívott, egy hónapja bejegyzett; „Határőr Kultúráért Alapítvány” kuratóriumi tagjaként. További kuratóriumi tagok;, az alapító Vedó Attila r. őrnagy, elnöke pedig Vájlok László r. alezredes. Az Alapítvány hozzáadott értéket képvisel a Határrendészeti Tanszék és az MRTT Tagozat tevékenységéhez. Az Alapítvány okirat szerinti célja között szerepel egyebek közt a határőr kultúrát érintő javak felkutatása, megőrzése, terjesztése és a hagyomány ápolása; a határőr hagyományok ápolására szerveződött civil szervezetek közötti együttműködés, párbeszéd erősítése; továbbá a határőr kultúrához kapcsolódó tematikus gyűjtemény budapesti székhelyű létrehozása, bővítése, megőrzése, gondozása és ellenszolgáltatás nélküli kutathatóvá tétele; valamint a határőr kultúra nyilvános bemutatása, a határőr tevékenység elismertségének növelése.
Mint megjegyezte, az említett tudományos, szakmai és hagyományőrző szervezetek vezetői, elnökségi és kuratóriumi pozícióit a Határrendészeti Tanszék munkatársai töltik be, ami egyben sok feladatot, komoly felelősséget is ró a Tanszék munkatársaira. Felelősséget, a határrendészeti tisztképzés, tiszti utánpótlás egyetlen felsőoktatási tanszékeként, hogy a múltból fakadó hagyományok ápolásával, például a határőrizet történeti ismeretek átadásával is erősítsék a jövő rendészeti vezetőit.
A mostani a jövőbeli hasonló konferenciákkal az a céljuk, hogy ne csak a levéltárak porosodó dobozai őrizzék a határőrizet múltját, hanem a velünk élő történelem szereplői, meghatározó személyei erősítsék a határőrből lett határrendészek szakmai öntudatát. A tudományos tanácskozáson megjelentek korfáját megemlítve, külön szeretettel gratulált, jó egészséget kívánva, a 95 éves Nyíri Lajos nyugállományú határőr ezredest, aki a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete Határőr Tagozatának tagjaként a Rendőrség napja alkalmából tárgyjutalmat vehetett át a belügyminisztertől.
Krauzer Ernő r. ezredes, MRTT titkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az MRTT örül az ilyen konferenciáknak, azokat támogatja és a jövőben is számíthatnak a szervezők a Társaság segítségére.
Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt szervezett „Vörös határőrség” megalakításáról tartotta előadását Vedó Attila r. őrnagy amely során levéltári források látványos bemutatásával ismertette a korszak rendészeti jellegét, azokat az eszméket, amelyek még hatással voltak az új szervezetre és amelyeknek már ideológiailag is próbáltak megfelelni 133 nap alatt.
Az ’50-es években a határon átjutott „imperialista kémek” elleni küzdelem nehézségeit, a ma már megmosolyogtatóan motivált határőrizeti munkát mutatta be Orgoványi István az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője, aki előadását számtalan érdekes, korabeli forrással színesítette. Fórizs Sándor nyá. r. dandártábornok a határőrizeti szervek 1956. és 1989. közötti időszak lőfegyverhasználatának ellentmondásos „fejlődéséről” adott átfogó és néha vidám, néha döbbenetes példákkal átszőtt képet.
Magyarország első túszejtésének körülményeit, miután akkor még nem is élt, Hatala Csenge írónő, gyermekkori elhatározásaként öntötte kötetbe. A túszejtők életútját a balassagyarmati túszdráma eseményein keresztül mutatta be, és az események történéseire felfűzve osztott meg kulisszatitkokat a 2015-ben e témában megjelent „Hírzárlat” című könyvéhez kapcsolódóan. Sallai János r. ezredes a vasfüggöny lebontásához vezető körülmények közül az „endékás” korszakot dolgozta fel saját és az akkori időszak jelentős politikai potentátjainak visszaemlékezései segítségével. A délszláv válság okozta határőrizeti helyzetről Bózsing György r. alezredes tartott képes bemutatót. Ebben a magyar területeket is érintő eseményeket dolgozta fel személyes élményein keresztül. Szólt például a Barcs településre hullott bombák és az államhatár közvetlen közelébe telepített aknazár okozta nehézségeket. A 2006. január 19-én bekövetkezett hejcei repülőgépkatasztrófában helytálló határőrök nehéz és megrendítő napjairól az akkori helyszíni parancsnokok, Gombár Péter r. őrnagy és Bártfai Zsolt nyá. r. alezredes számoltak be. Végezetül Lakatos Tibor r. dandártábornok a 2015-ös tömeges bevándorlás és a 2020-as pandémia okozta rendkívüli körülmények között végzett határmenti szolgálatok koordinálásának nehézségeit, az együttműködés fontosságát hangoztatta a kitartó közönségnek.
A konferencia szünetében az érdeklődők megtekintették a kialakítás alatt álló Emlékszobát, ennek feldolgozó helyiségét, tervezett kiállító terét a részvevők már meg is tekinthették. De a a konferenciaterem mellé előállt az egyik utolsó eredeti és teljesen felszerelt határőrségi Lada Niva is a sopronkövesdi Határőr Hagyományőrzők Baráti Társaságának köszönhetően.
Ez a mostani tudományos tanácskozás, egy idei rendezvénysorozat első elemeként szerveződött. Ugyanis 2022-ben 30 éves a Határrendészeti Tanszék, illetve a határrendészeti szakirány, amelyre szeptember 01-én egy ünnepi konferenciával készül a Tanszék. Ez egybe esik az aznap délutánra tervezett RTK alumni rendezvénnyel is. A 30 éves évforduló tiszteletére, a tudomány hónapjában terveznek megjelentetni egy Emlékkötetet, amelynek szerzői felkérései folyamatban vannak. Valamint idén lesz 15 éve Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozásának, amire pedig egy tematikus kiállítással készül a Határőr Kultúráért Alapítvány.
E folyamat első mozzanatként a konferenciára készült egy rögtönzött kamarakiállítás, az udvarra pedig előállt egy egykori határőrségi Lada Níva is. Anga András jóvoltából aki elhozta ide immár saját tulajdonát, amely egykor az Orosházi Határőr Igazgatóság Biharkeresztes HRK-n szolgált (eredetileg RB 59-07). Anga András egyébként a Sopronkövesd-i Határőr Hagyományőrzők Baráti Társaság elnökségi tagja, amely az Alapítvány fel is vette, illetve folyamatosan veszi fel több tucatnyi hasonló határőr hagyományőrző társulással a kapcsolatot. Szeptember 01-ére tervezik az Alapítvány kezelésében lévő tárgyakból berendezendő Határőr Emlékszoba ünnepélyes megnyitója is. Az Alapítvány katalógusában már több száz tétel szerepel egyenruha, kiegészítők, plakettek, kitüntetések és jelvények formájában, illetve dokumentumok tekintetében. Fejlesztés alatt van az Alapítvány honlapja, amelyről majd részletes tájékoztatást adnak, szeretettel várva minden érdeklődőt soraikban.
Az Emlékszoba támogatói között szerepelnek felajánlásaikkal egyebek közt Béndek József nyá. püő. altábornagy, a Határőrség utolsó parancsnoka; a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete Határőr Tagozat tagjai gyűjtő munkájukkal; Sörös Nándor nyá. hőr ezredes. Dr. Nováky Mónika, édesapja Nováky Balázs nyá. hőr. altábornagy korábbi országos parancsnok határőr hagyatékának kezelését bízta az Alapítványra, de így tett Balogh Sándor nyá. hőr ddtbk. lánya is édesapja határőr hagyatékával. Szeifert-Bodor Zsuzsanna pedig édesapja Bodor Mihály nyá. hőr. alezredes határőr tárgyainak és dokumentumainak kezelésével bízta meg az Alapítványt.Támogatta a határőr gyűjtemény létrehozását Hollósi Gábor r. ezredes, a Körmendi Rendvédelmi Technikum igazgatója is, a Magyar Rendvédelmi Kar pedig az emlékfal elkészítését vállalta. De Balla ezredes a fentieken túl az Alapítvány nevében előre is meg köszönte mindenkinek, aki a legkisebb mértékben akár csak jó szóval is támogatja az Emlékszoba létrehozását, az Alapítvány tevékenységét.
Talán B. Nyéki Márk „Levonták a Zászlót!” c. versének alábbi sorai is ihlethették a tudományos tanácskozás téma- és ötletgazdáit a fenti izgalmas program összeállításánál:
„Elvehetnek minden jelvényt!
Eltűnhet majd minden jelkép?
De egy megmarad szívbe égve:
A határőrök esküvése!”
Szöveg: Vájlok László, Balla József, Deák József
Fotó: Bodó Pál