A „PROFFORMANCE – Mérési eszköz és ösztönző rendszer kidolgozása a felsőoktatásban dolgozó oktatók teljesítményének fejlesztéséhez” című projektben az NKE két pályázattal indult.
Az egyikben Barnucz Nóra, az NKE Rendészettudományi Kar Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusának tanársegédje által vezetett kutatócsoportból négy fő nyújtott be pályázatot: Dominek Dalma Lilla az NKE ÁNTK Társadalmi Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, Uricska Erna a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójaként, és a Debreceni Egyetem részéről Czékmán Balázs IKT szakértő „A kiterjesztett valóság alkalmazása az angol rendészeti szaknyelvi oktatásban” címmel. Összesen 126 jó gyakorlat közül a benyújtott pályázat második helyezést ért el az „innovatív tanítás és tanulás” kategóriában. A kutatást a Stiefel Interaktív Kft. szponzorálta. A záró konferencián az NKE-t Deli Gergely rektor képviselte. Bajnok Andrea és Kriskó Edina ÁNTK-s oktatók a hallgatóközpontú kurzusfejlesztés kategóriában pályáztak a Közigazgatási Továbbképző Intézet Közszolgálati Kompetenciafejlesztő Tréner szakirányának egyik jó gyakorlatával, mely „Co-trainer practice in the Trainer of Public Service Competence Development Programme” címmel bekerült az online nemzetközi adatbázisba.
„Az AR (augmented reality – kiterjesztett valóság) tanórai alkalmazásával a tartalomfogyasztás során aktív és interaktív szemléltetés valósulhat meg”- fogalmazott Barnucz Nóra, hozzátéve, hogy „a kiterjesztett valóság oktatásban való alkalmazása élményt nyújt a hallgatók számára, melynek köszönhetően flow élményben lesz részük, valamint konstruktivista tanulási környezet hozható létre, ahol a hallgató aktív, nem pedig passzív résztvevője az órának. Az eszköz alkalmazásával kiválóan fejleszthető többek között a hallgatók problémamegoldó képessége, valamint az interaktivitásnak köszönhetően lehetőség van a hallgatói felfedezés tanórai megtapasztalására. Nyelvoktatás szempontjából az eszköz kiválóan alkalmazható, elősegíti a szaknyelvi kifejezések rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába való átrendeződését. A tartalomfogyasztás mellett a hallgatók bevonásával tartalom-előállításra is sor kerülhet, melynek során – várakozásunk szerint – hatékonyan fejleszthető a hallgatók digitális kompetenciája azáltal, hogy a hallgatók kiterjesztett valóság-tartalmakat hozhatnak létre, úgymint képek, mozgóképek, 3D-modellek címkézése vagy saját tartalmak előállítása a célnyelven. Fejleszthető kompetenciák: digitális kompetencia, szabálykövetés, hatékony munkavégzés, logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség, kommunikációs képesség, együttműködés”.
Az AR alapú jó gyakorlat kiválóan illeszkedik az Egyetem új Intézményfejlesztési Tervezetében (2020–2025) foglaltakhoz. A tervezetben megjelenik az élménypedagógia és a felsőoktatás modernizálása az idegen nyelvtanulás ösztönzésének céljából, amely egyrészt a hallgatóközpontú oktatás, másrészt a digitális tudás fejlesztésével valósulhat meg.
„Eddigi tapasztalatok: Az AR-rel támogatott jó gyakorlatok tanórai alkalmazását egy osztálytermi kutatás keretein belül teszteljük (vizsgálati és kontrollcsoportok). Az AR tanórai használata amellett, hogy élményt nyújt a hallgatók számára, a figyelmüket is fenntartja. Motiváltak lesznek és a tanórai aktivitásuk is folyamatos, az AR-rel támogatott tanórai feladatok pozitív hatással vannak a hallgatók problémamegoldó képességének és digitális kompetenciáinak fejlesztésére, valamint magabiztosabb teljesítményt nyújtanak a szókincs-elsajátítás kapcsán is” – jelentette ki Barnucz Nóra.
A nemzetközi konzorcium az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Tempus Közalapítvány vezetésével, valamint hat ország (Magyarország, Ausztria, Csehország, Grúzia, Horvátország és Szerbia) és harminc nemzetközi szakértő közreműködésével jött létre 2020-ban. Célja az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) felsőoktatási intézményeiben oktatók teljesítményének fejlesztése értékelő és ösztönző rendszerek kidolgozásával, a minőségi tanítás és tanulás érdekében.
A PROFFORMANCE Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díjra olyan felsőoktatási oktatók jelentkezhettek, akik hallgatóközpontú kurzusfejlesztésben, innovatív oktatási módszerekben, értékelő rendszerek kidolgozásában, vagy a társadalmi kihívásokra választ adó felsőoktatási tevékenységek megvalósításában nemzetközi szinten, más intézmények számára is példamutató eredményeket értek el.
Szöveg: Barnucz Nóra, Bajnok Andrea, Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes
Fotó: Szilágyi Dénes