Az NKE Széchenyi Díszterme adott otthont október 3-4. között az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult migrációs helyzetről, valamint a munkavállalási és tanulmányi célú legális migrációról szóló nemzetközi konferenciának.
A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozatának immár hagyományos kétnapos nemzetközi migrációs konferenciája az idén két különböző, de egyaránt fontos és aktuális téma köré szerveződött. Ez a korunk legnagyobb kényszermigrációját előidéző eseménye, az ukrajnai háború, illetve ennek hatása a legális és illegális migrációra, valamint a hazánk gazdasági növekedéséből következő szükségszerűség, a külföldi munkavállalók gyarapodó csoportjának helyzete.
Elsőként Kiss Attila r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárságának kabinetfőnöke adott átfogó képet az Európába érkező, Magyarországot is érintő illegális migrációról, az érkezési útvonalak változásáról és a legújabb tendenciákról. Bár általában, a 2015-ös tetőzés óta jelentősen csökkent az EU-ba irregulárisan érkező migránsok száma, az utóbbi időben az erőszakos határátlépési kísérletek alaposan megszaporodtak Magyarország déli határán, s napi problémává váltak az intézkedő rendőrök elleni fizikai támadások. Az ezekre született kormányzati válaszintézkedés szerint a rendőri állomány létszámnövelése nélkül kell hatékonyan biztosítani a határőrizeti feladatok ellátását. Megoldásként a szerződéses határvadász alakulat vállalja a rendvédelmi feladatokat; járőrszolgálatban részt vesz a jogellenes átlépés megakadályozásában, ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket.
Halmosi Zsolt r. altábornagy, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője az ukrán válság és Magyarország helytállásáról szólt a kényszermigráció kezelésében. Ismertette az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság napi munkáját, az ukrán menekülthullám kezelésében meghatározó tényeket. Az Országos Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Főosztályának munkatársa a „Migráció kezelése a schengeni külső határokon, mélységi ellenőrzés végrehajtása szomszédos országokkal” témába engedett betekintést, sok konkrét adattal alátámasztva előadását. Az illegális migráció kezelése, valamint az ukrán menekültek helyzete kérdéskörben számos további értékes előadást hallhattak a résztvevők összeurópai vagy nemzetállami perspektívából egyaránt. Völgyi Csilla szakreferens, az Európai Bizottság Migrációs és Uniós Belügyi Főigazgatóságának munkatársa az Ukrajnából menekülők befogadására vonatkozó szorosabb európai koordinációról tartott előadást. Nagy Zoltán osztályvezető, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) Műveleti Osztályának munkatársa a nemzetközi szervezetnek az Európai Unió ukrajnai határainál létrehozott közös műveleteiről beszélt. Sztankovics Gábor r. alezredes, az Europol Migránscsempészet Elleni Küzdelem Európai Központjának műveleti csoportvezetője a „Határbiztonság Ukrajna, Törökország és a Nyugat-Balkán térségében” címmel tartott előadást. Tánczos Judit, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) Információs és Elemzési Egységének munkatársa az Európai Unió menekültügyi helyzetéről adott általános értékelést. Ciprian Maftei Románia Magyarországi Nagykövetségének belügyi attaséja a Romániát érő migrációs kihívásokat mutatta be. A második napon Maria Coutinho és Diane Angermueller, az Európai Bizottság munkatársai online előadást tartottak az Európai Unióba érkező legális migráció tendenciáiról. Konyhás Szilvia r. ezredes, az OIF idegenrendészeti igazgatója a Magyarországra irányuló két leggyakoribb legális migrációs okról, a munkavállalásról és a tanulmányok folytatásáról értekezett. A legális migrációt befolyásoló főbb külső tényezők bemutatása után ismertette, miként emelkedett a Magyarországra történő bevándorlás elsősorban a munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli külföldiek növekvő száma miatt. A külföldiek foglalkoztatásának piacát mindinkább a minősített munkaerő-kölcsönző cégek uralják. Közülük már tizenötöt nyilvántartásba vettek. Jelenleg tizenöt ország állampolgárai foglalkoztathatók kedvezményesen. Rácz Judit, a ProHumán Kft. üzletágvezetője a kiemelt munkaerő-kölcsönzés kihívásait ismertette. Czikajló Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Munkaerőpiaci Főosztályának vezetője a minisztérium szerepét mutatta be a magyarországi munkaerőpiac megerősítésében. Perosa István Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Stipendium Hungaricum Főosztály vezetője a Program célkitűzéseiről, jogi alapjairól, a részt vevő külföldiekről beszélt. A kétnapos tanácskozáson megjelent gyakorlati szakemberek és oktatók aktuális és szerteágazó ismereteket szerezhettek a nemzetközi migrációról.
Szöveg: Klenner Zoltán, Deák József
Fotó: Bodó Pál