Az NKE RTK Büntető-eljárásjogi Tanszéke gesztorságával rendezte meg nemrégiben konferenciáját a Magyar Rendészettudományi Társaság Bűnügyi Tagozata. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, professor emeritus a tudományos tanácskozás és a Tagozat elnöke – aki maga is az új Be. kodifikációját segítő Szakértői Testület igazságügyi miniszter által felkért tagjaként (az új Be. kodifikációja idején az RTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője volt) – köszöntőjében elmondta, a konferencia elnevezéséhez összegyűjtött témák előadói egyebek mellett szólnak a nem is olyan régóta, néhány éve hatályban lévő új Be. kodifikációjának körülményeiről. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az első olyan konferencia került most megrendezésre, melyen az új Be. kodifikációjában kiemelkedő szerepet játszott „ötök” – vagyis a Szakértői Testület tagjai mint kodifikátorok – valamennyien jelen vannak. Ugyanakkor a 2017. évi XC. törvényről Karunkon tartott tavaszi konferencián több kérdés is felmerült a hatályba lépése óta jelentősebb változásokon keresztül ment jogszabállyal, létrehozásával kapcsolatban. Az eltelt évek alatt leülepedtek a körülötte keletkezett viták, ugyanakkor jelentős változások is történtek a törvényben.
Az RTK dékánját, Kovács Gábor r. vezérőrnagyot szolgálati elfoglaltsága miatt helyettesítő Hautzinger Zoltán r. ezredes, oktatási dékánhelyettes hangsúlyozta: a Büntető eljárásjog a kar egyik legfontosabb tantárgya. „A hallgatóink szempontjából is nagyon fontos, hogy a büntető eljárásjogi szabályokat jól tudják kezelni és jól is tudják érteni.”
A tanácskozás első részét Ibolya Tibor, legfőbb ügyészségi tanácsos, Büntetőjogi Legfőbb Ügyész helyettes, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézet c. egyetemi tanára, az új Be. kodifikációját segítő Szakértői Testület igazságügyi miniszter által felkért tagja nyitotta meg „A jogállami igazságszolgáltatás próbája” című előadásával. Őt egyebek közt Miskolczi Barna legfőbb ügyészségi tanácsos, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze (2014–16 között az Igazságügyi Minisztériumba beosztott ügyész, az új Be. kodifikációjáért felelős miniszteri biztos, a Büntetőjogi jogalkotásért felelős Helyettes Államtitkárság vezetője) követte „A Be. törvény kodifikációjának folyamata, résztvevői” témával. Békés Ádám egyetemi docens, az új Be. kodifikációját segítő Szakértői Testület igazságügyi miniszter által felkért tagja a „Sértett fogalom helyváltoztatása” című bemutatója után a délutáni blokkot Herke Csongor egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének vezetője, az új Be. kodifikációját segítő Szakértői Testület igazságügyi miniszter által felkért tagja nyitotta meg „Resztoratív intézmények a Büntetőeljárásban” című előadásával. Őt Elek Balázs egyetemi tanár, ítélőtáblai tanácselnök, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője, az új Be. kodifikációját segítő Szakértői Testület igazságügyi miniszter által felkért tagja „Az előkészítő ülés” címmel tartott előadása követte. Ezután Vida József a Legfőbb Ügyészség kabinetfőnöke „A sértetti reparáció aktuális kérdései” címmel tartott értekezést. A blokkot Fantoly Zsanett, karunk tanszékvezető egyetemi tanára zárta „A tudomány szerepe a Büntetőeljárás-jogi kodifikációban” témával.
A hozzáértők számára rendkívül érdekes területeket feszegető előadások hallatán a részvevők közül Finszter Géza ny. r. ezredes, professzor emeritus megkérdezte, hogy a kodifikáció során megjelent-e az a gondolat, hogy a büntető hatalommal a politika vissza is tud élni? Például, hogy a bűnös nem kapja meg a neki járó méltó büntetést, illetve, hogy ártatlanokat elítélünk. Mert azt nem igen lehet állítani, hogy az elmúlt százötven évben ilyenek egyetlen egy esetben sem fordultak elő. Finkey Ferenc 1903-as tankönyvében ugyanis már leírta, hogy a Büntető eljárásjog egyik fő feladata a büntetőhatalom önkényes alkalmazásának a megakadályozása; pedig aligha tudhatta, milyen XX. század következik. Mert a gyanú meghatározása nélkül az egész társadalom gyanús. Király Tibor professzor azt állította, hogy a büntető eljárásnak csak büntetőjogi oka lehet, se politikai, se szervezeti oka nem. Például Pusztai Lászlónak a gyakorlat számára lehetőséget kínáló tudományos megfogalmazása szerint a gyanú egy tényre alapuló feltétele jogi logikai ítélet, ahol ismert dolgokról ismeretlen dolgokra következtetünk és az ismert dolgok azok tények, azaz ez a ténybizonyítás, nem pedig megérzés. A feltett kérdésre elhangzott, Miskolczi Barna általános megközelítésű válasza szerint ne a jogban keressük a diktatúrát, hanem, ha már keresni akarjuk, az azt használó hatalomban. Nem lehet olyan tökéletes jogot alkotni, amit egy diktatúra ne tudna felhasználni saját céljaira. Egy másik válaszoló szerint a jogalkalmazáson sok múlik, hiszen a kodifikálók a garanciális elemekből a lehetséges maximumot beépítették. Azonkívül a jog megléte még mindig nagyobb garancia, mint a jog meg nem léte.
Zárásként a hallgatóságra célozva elhangzott, hogy a mai büntető eljárásjogi konferencia a szakértők szűk rétegének egyfajta örömzenélése volt, hasonlóan ahhoz, amikor a zenekar a közönség távoztával még ott marad zenélni saját szórakoztatására.
Szöveg: Deák József
Fotó: Bodó Pál