Negyedik alkalommal rendezte meg az RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusa az évenkénti rendészeti workshopját, melyre idén, rendhagyó módon külföldi kollégákat is bevont az angol nyelvű szekcióba. A rendészeti témájú workshopokra azért is van nagy szükség, mert a Lektorátus oktatói bölcsész kollégák, és mindamellett, hogy a társtanszékek konferenciáin jelen vannak és olvassák a szakirodalmaikat, ez a platform is elősegíti a rendészeti tudományokban való tájékozódásukat, hogy az ott hallottakat célnyelven is meg tudják osztani a hallgatókkal a szaknyelvi órák alkalmával.
A workshop első előadója Farkas Johanna, habilitált egyetemi docens volt, aki a radikalizáció és a vallási szélsőség lélektanáról beszélt prezentációjában. Az EUROPOL TE-SAT adatai alapján bemutatta, hogy mennyiben befolyásolta a Brexit és a covid a terrorista támadások számát. Distinkciókat tett a nacionalista, a szeparatista, a dzsihadista, az anarchista, a jobb-és baloldali terrorcsoportok között, majd taglalta a radikalizáció felé vezető út egyes stációit az „Activating event, Beliefs about the event, és a Consequences” triádával, valamint az ideológia, a politika, a vallás, a bizonytalan társadalmi háttér, a gazdaság és a személyes jellegű vonatkozások összhatását az elkövetésre. Elmondta, hogy a serdülőkori vulnerabilitás és szenzitív kor, a bullying, a marginalizálódás, a hírportálok, a gondolati beszűkültség, az azonosulás folyamata, a reziliencia, a szélsőséges hiedelmek meggyőződése, a stresszfaktor, az identitászavar, a protektív faktorok hiánya és a családi háttér is hozzájárul a tettlegességhez. A docens beszélt a „pull és a push faktorokról”, a társadalmi élethelyzetről és az egyéni tényezőkről, amelyek az egyént a radikalizáció felé terelik, valamint a marginalizálódás, a diszkrimináció, a munkanélküliség, a társadalmi konfliktusok, a traumatikus anamnézis, a médiában való hírnév és szereplés, a társakhoz való kötődés, az identitás megtalálása, és a „jutalom” hatása, amelyek húzzák az elkövetőt a radikalizálódás felé. Az előadó a CBT-re, azaz a kognitív viselkedésterápiára mint hatékony kezelési módra is kitért, valamint a sématerápiára is, mely szintén eredményesen működik a terroristák kezelésében. Az előadás zárásaként a Teréz körúti robbantó személyiségprofiljára is kitért az előadó, mely kapcsán nemcsak a mentális zavar, a téveszme és az anyai depriváció, valamint az infantilis viselkedés voltak jelen, hanem a kötődési zavar, a szociopátiás jegyek, a szuicid kísérlet és a súlyosan traumatizált gyerekkor is.
A workshop második, angol nyelvű részében Dr. Lenka Mocová és Katarína Smolková, a University of Uniza, Lifelong Learning Institute munkatársaiként tartották meg prezentációjukat: „Job Labs at UNIZA, concepts, methods, and implementation”; és „Language testing and evaluation at UNIZA” címmel. Az előadásukban hangsúlyozták az immerzió és a dopamin szint növelését mint fontos tényezőt, a hallgatók szaknyelvi képességének és a szkillek elsajátításának kapcsán, ezért olyan módszertanokat sorakoztattak fel, melyekkel motiválni tudják a hallgatóikat. Kiemelték a socrative.com platform sokszínűségét, melynek során egy gamifikációs feladatot is bemutattak a jelenlévők bevonásával, ahol a szlovák és a magyar kultúra, valamint a földrajz is helyet kapott. Az egyetemükön alkalmazott méréstechnikát is bemutatták, ahol pre-, mid- és end term tesztet is alkalmaznak a hallgatók esetében, és a socrative platform segítségével egy összesített excel táblázatban is nyomon tudják követni minden egyes hallgató szaknyelvtudásának a fejlődését a kezdetektől a tanév végéig.
A szlovák kollégák egy Erasmus+ projektbe szeretnék bevonni az RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusát, melyben a Kanári-szigetek, Portugália, Románia és Lengyelország mint közreműködő fél lenne jelen a hallgatók tudományos látókörének szélesítése érdekében.
Szöveg: Ürmösné Simon Gabriella, Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Bodó Pál