NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban

Az Országgyűlési Könyvtár és az NKE közti együttműködési megállapodás keretében, az RTK tanszékeinek oktatói, Sallai János r. ezredes, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezető-helyettesének szervezésében nemrégiben ellátogattak a könyvtárba. (Az Országgyűlési Könyvtár és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés 2015-ös programindító találkozóját követően, még abban az évben, az NKE-vel született az első együttműködési megállapodás.) 

Karunk oktatóit a könyvtár vezetői fogadták, és röviden bemutatták annak történetét, gyűjtőkörét, működését, majd a beléptetési lista alapján minden résztvevőt megajándékoztak egy éves olvasójeggyel. A tájékoztató után két csoportra bontva a valóságban is elkalauzolták a látogatókat az olvasóterembe és a könyvtár féltve őrzött kincseit rejtő kis múzeumba. 

A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására 1868-ban alapította a Képviselőház. 1870-ben kezdett működni a Magyar Nemzeti Múzeum egyik szobájában, majd az ún. Luby-házban, 1873-tól 1902-ig pedig a Sándor utcai Képviselőház adott otthont a Képviselőházi Könyvtárnak, ami 1902 nyarán 50 ezer kötettel költözött a Steindl Imre által tervezett új Országházba, ahol az Országgyűlési Könyvtár ma is működik. Az építész az épület középső részén nagy területet tervezett a könyvtárnak, a díszes, két emelet magas Duna-parti nagy olvasó ma is várja az olvasókat.

Mint a tájékoztatóból kiderült, a rendszerváltást követően a jelentős számban értelmiségi összetételű képviselők zöme látogatta a könyvtárat. Napjainkban a képviselők inkább szakértőik révén kerülnek kapcsolatba vele. A rendszerváltás hatására az országgyűlés elnöke és a művelődési miniszter megállapodást írt alá arról, hogy 1991. január 1-jével „helyreállítja az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár történetileg kialakult szerves kapcsolatát”. A könyvtár a törvényhozás könyvtáraként megőrizte nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatait is. Még abban az évben megalakították a Képviselő-tájékoztatási osztályt, hogy könyvtári dokumentumokkal és információkkal lássa el a képviselőket és szakértőiket, a frakciókat, a bizottságokat, valamint a hivatal dolgozóit. 2010-től Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg) néven, speciális könyvtári és információs szolgáltatások nyújtásával folytatta munkáját 2014 januárjáig, amikor önálló főosztállyá vált. 2012-ben Kövér László házelnök bizottságot hozott létre az Országgyűlési Könyvtár jövőjének formálása és megújítása érdekében. 2013–2014-ben került sor a nagy olvasóterem Steindl Imre eredeti tervével megegyező rekonstrukciójára is, az átépítés következtében megtöbbszöröződött a kézikönyvtárban elhelyezhető kötetek száma.

Az Országgyűlési Könyvtár a törvényhozás könyvtára, ugyanakkor nyilvános országos szakkönyvtár is egyben.

Fő gyűjtőkörei: az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a magyar és a modern kori egyetemes történelem, valamint az Országgyűlés dokumentumai. A könyvtár a hazai szakirodalmat ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig válogatva gyűjti és dolgozza fel. A könyvtárban található a magyar parlamenti dokumentumok legteljesebb nyilvános gyűjteménye. A felsorolt területek mellett válogatva gyűjti a könyvtár a közgazdaságtan, a szociológia, valamint a statisztika szakirodalmát, továbbá a külföldi parlamentek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtár letéti könyvtára az ENSZ-nek és egyes szakosított szervezeteinek, valamint az Európai Uniónak. Gyűjti ezen intézmények hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó bel- és külföldi szakirodalmat is.

A könyvtár állománya több mint 600.000 kötet, az éves gyarapodás 3500-4000 kötetet tesz ki. A teremben 1500 polcfolyóméteren, 50.000 kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni. A kézikönyvtárban 14 szakterületi bontásban, tematikus csoportokban találhatók a dokumentumok. Ezeket – a szabadpolcon elhelyezett kiadványok kivételével – a felhasználóknak a raktárakból kell igényelniük.


Szöveg: Deák József

Fotó: Sallai János