Több mint száz éve használják már a futballhuliganizmus kifejezést, és a témakör napjainkra tudományosan kutatott területté vált. A jelenséget a jog is követi, és nóvumok sora született a jogszabályalkotásban. Erre szükség is van, hiszen a mérkőzések jellemző velejárója a felfokozott hangulat és ennek nyomán a rendbontások. A jelenség egyik legsúlyosabb esete éppen tavaly történt Indonéziában. Magyarországon ezzel szemben biztonságban érezhetjük magunkat a lelátókon is.
Amíg egy társadalom alapvető értéknek tekinti a rendet, addig bizonyosan kiemelt feladat lesz a sportrendezvények biztonságos lebonyolítása. Százszázalékos biztonság persze nincs, azonban erre törekedni kell. Mindez a biztosításban közreműködők számára nehéz feladat, kivált egy stadionban. A stadionok misztikus helyszínek, a régi korokban a görögök is ott ajánlották fel győzelmeiket isteneiknek. Napjainkban a stadionok különleges világa, akusztikája, az ott lévő fény- és hanghatások felerősítik ezt a nem mindennapi atmoszférát, amelynek hátránya lehet, hogy a szűk terekbe zsúfolt tömegek köréből kiinduló legkisebb atrocitások is végzetesek lehetnek. A sport szenvedélyünkké vált, a győztes-vesztes élmény pedig igazi feszültségforrás, ami a tömegek sokféle reakcióját kiválthatja. Bekövetkezhetnek, és be is következnek, rendellenes cselekmények a mérkőzések előtt, alatt, és utánuk is sokszor elszabadulnak az indulatok.
Futballhuliganizmus régen
„A látványcsapatsportok biztonsági kérdéseinek vizsgálata nyomán arra jutottam, hogy a jogellenes cselekményeket a szurkolók legnagyobb része, több mint 90 százaléka a labdarúgó-mérkőzéseken követi el” – mondta el lapunknak kutatásai egyik legfőbb megállapítását Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes, aki a fenti adat hatására és családi indíttatások nyomán is a labdarúgást helyezte vizsgálatai fókuszpontjába. A labdarúgás ugyanis már a 20. század elején nagy tömegeket mozgatott meg. 120 éve annak, hogy 1902-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség megszervezte az első válogatott mérkőzést, 1903-ban pedig már az első győzelmet ünnepelhettük. A sportrendezvényeken előforduló erőszakos cselekmények is nagyjából ennyi idősek, egy század eleji sajtócikk például már utalt a mérkőzéseken elkövetett jogellenes cselekményekre. A futballhuliganizmus egyik magyarországi előzménye 1921-ben történt: az Üllői úti stadionban egy MTK–Kispest-mérkőzésen boxerrel verték ájulásig a játékvezetőt. A futballhuligán kifejezés elődje egy 1954-es belügyminiszter-helyettesi utasításban szerepel, amely „magáról megfeledkezett néző” kifejezést használ a mérkőzéseken fegyelmezetlen szurkoló megnevezésére.
Futballhuliganizmus ma
Nagy hatást gyakorolt a sportrendezvények biztonságára a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás. A terroristák felismerték, hogy nagy tömegek jelennek meg a labdarúgó-stadionokban és környékükön, illetve hogy a szurkolók között könnyen elvegyülhetnek, így ezek a létesítmények is kiemelt célpontokká kezdtek válni. Európában a 2010-es évek közepén addig soha nem tapasztalt terrorhullám vonult végig, így a 2016-os franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság idején minden a terrorveszély körül forgott, amit tovább erősített, hogy a nyitónap reggelén megölték a párizsi rendőrkapitányt és feleségét. Az Eb idején számos terrorcselekményt sikerült még az előkészületi szakaszban hatástalanítani, és a nemzetközi rendezvény lebonyolítása rendészeti szempontból is teljes sikerrel zárult. Természetesen a terroristákat és a sporthuliganizmust nem szabad egy lapon emlegetni, de a terroresetek is rávilágítanak a sportrendezvények biztosításának össztársadalmi, jogi, rendészeti és morális problémáira. Egyébként a futballhuligánok az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) is sok problémát okoznak. Tavaly tavasszal például az UEFA Bajnokok Ligája döntő több mint fél óra késéssel kezdődött el a beléptetés biztonsági problémái miatt. Egy másik esetben pedig a Nizza és a Köln ultrái csaptak össze a stadionban, ahol 32-en sérültek meg, köztük több rendőr is. A világ más tájain is bőven van probléma. Izraelben folyamatos, legmagasabb szintű terrorkészültség érvényes a labdarúgómeccseken is, mégis előfordult, hogy a szurkolóknak több tucat pirotechnikai eszközt sikerült bevinniük a mérkőzésekre.
Az elmúlt 25 évben a világban összesen 86-an haltak meg labdarúgó-mérkőzéseken, az utóbbi évek legnagyobb katasztrófája pedig éppen tavaly októberben volt, amikor 131 szurkoló vesztette életét a már említett indonéziai futballmeccs után kitört tömegverekedésben. Elhunyt 32 gyermek is, akik közül a legfiatalabb 3 éves volt. Magyarországon ezzel szemben rendben és biztonságban zajlanak a labdarúgó-mérkőzések. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság magyarországi mérkőzéseinek lebonyolítását biztonsági szempontból az UEFA is kiválóra értékelte, köszönhetően a közreműködő szervek együttműködésének. A hazai mérkőzések lebonyolítását komoly előkészületek előzik meg. Az Országos Rendőr-főkapitányságon belül külön bizottság foglalkozik a látványcsapatsportágak mérkőzéseinek minősítésével, a szurkolótáborok egymáshoz való viszonyának elemzésével is, ami kiemelten fontos annak megállapításához, hogy a mérkőzés normál, fokozott vagy kiemelt minősítésű legyen. A sportrendezvények biztosításában közreműködő összes szerv folyamatosan nyitott a szurkolói csoportokkal való együttműködésre, párbeszédre is. A sport napjainkra nemzetstratégiai ágazattá vált, egyre több a nemzetközi sportrendezvény, ami a sportrendészetet még inkább előtérbe helyezi.
Jogi nóvumok a futballhuliganizmus ellen
A jelenségre a sportrendészet jogi válaszokat ad akár legitim fizikai erőszak alkalmazásával is. A sportrendészet területén szimbiózisban és harmonikus kapcsolatban épül egymásra a közrend–magánrend, magánbiztonság–közbiztonság. Az együttműködést jogszabályok teszik egyébként is kötelezővé. Ahogy Nagy-Tóth Nikolett Ágnes fogalmazott: a sportrendészet szó 85 évvel ezelőtti leírása óta számos jogi nóvum született a területen. Jogászok már az 1960-as években felhívták a figyelmet egy külön huligántörvény megalkotásának szükségességére. Ehhez a gondolathoz kötődik a legnagyobb sportjogi újítás: az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CIV. törvényt, ami huligántörvény néven vonult be a köztudatba, és alapjaiban változtatta meg a sportrendészet rendezvénybiztosítási elveit. A törvény módosított egy sor jogszabályt, a Büntető Törvénykönyvtől kezdve a rendőrségi törvényen át a sport-, valamint személy- és vagyonvédelmi törvényig. Igazi nóvum a sportrendészeti nyilvántartás, amely több mint tízéves fennállása alatt beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat, és segítségével hatékonyan működik a sportrendezvényektől való távoltartás jogintézménye, az eltiltás, kitiltás és kizárás pontos rögzítése, nyomon követése. A sportrendészeti nyilvántartással kapcsolatban fontos jogi innováció, hogy a törvény képmás kezelését is lehetővé teszi, így a sportrendezvényeken hatékonyan és jogszerűen használható a ma már egyre jobb minőségű és egyre nagyobb felbontású képet adó arcfelismerő rendszer is – hívta fel a figyelmet a Rendészettudományi Kar kutatója.
Futballhuliganizmus a tudományos kutatások fókuszában
A futballhuliganizmus kifejezés mára tudományosan kutatott terület lett az NKE Rendészettudományi Karán. Nagy-Tóth Nikolett Ágnes interneten is elérhető kismonográfiája a Sportrendészet a sportigazgatás rendszerében címet viseli és tananyagként szolgál a Rendészettudományi Kar alapképzésében, a Rendészettudományi Doktori Iskolában és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (MTSE). A sportrendészet megjelenik a továbbképzések rendszerében is, az NKE és az MTSE közös gondozásában elindult a Rendezvényszervezés-sportbiztonság szakirányú továbbképzési szak. Hamarosan megjelenik Nagy-Tóth Nikolett Ágnes A sportrendészeti elméleti alapjai című nagymonográfiája, amely szintén tananyagként szolgálhat majd. A kötet előszavát egyedülálló módon Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára írta, amelyben „jó szívvel ajánlja a kiadványt minden sportolónak, sportrajongónak, rendvédelemmel foglalkozó szakembernek és érdeklődőnek, mindenkinek, aki a pályán belül vagy azon kívül kíséri figyelemmel a játékot.” A nagymonográfia számos témát elemez. „Sporttörténeti, sportjogtörténeti és sportrendészet-történeti fejezeteket írtam, egészen az ókoról leltároztam fel a sportrendezvények biztosításának alapvetéseit, említést tettem a közjogi és magánjogi vonatkozásokról, a sportjogi szabályozás tárgyáról. A belügyi sport és az innovatív sportrendészet világa külön részeket kapott a kötetben, de részletesen írtam a jogi, a rendészeti és a technikai, technológiai innovációkról, amelynek keretén belül kutatom a mesterséges intelligencia, a dróndetektálás, a robotika és a prediktív rendészet elemeit” – sorolta Nagy-Tóth Nikolett Ágnes, aki az elmélet és a gyakorlat szintézisében hisz, ezért a mérkőzéseken is rendszeresen gyűjt tapasztalatokat szakmai gyakorlat keretein belül. A 2020-as labdarúgó Eb-n több szakbizottság tagja is volt, de részt vett a magyar szurkolók kísérésén a Magyarország–Franciaország-mérkőzésre a Hősök teréről a Puskás Ferenc Stadionig, amelynek VIP-szektorában is bevezették a tűzszerészeti átvizsgálást a biztonság fokozása érdekében. A terepen szerzett tapasztalatok beépülnek a kutatómunkába és a tanórák anyagába is. Az egyik legfontosabb kutatási eredmény, hogy Magyarországon a futball és más sportágak mérkőzésein nyugodt szívvel vesznek, vehetnek részt családok, a biztonság magas szintű és garantált. Nemrégiben az egyik egykori válogatott labdarúgó-csapatkapitány a biztonság megléte kapcsán fogalmazta meg, hogy a magyarok ebből a szempontból is „gyönyörűen szurkolnak”.
Nagy-Tóth Nikolett Ágnes PhD r. alezredes, jogász, kollégiumvezető, sajtó- és kommunikációs felelős, az NKE Rendészettudományi Kar adjunktusa és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem egyetemi docense. 2014-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Sportjog mint sajátos szakjog című disszertációjával szerzett PhD-fokozatot. Kedvenc kutatási területe a sportrendészet.
A cikk a Bonum Publicum 2023./2. számában jelent meg.
Szerző: Tasi Tibor