Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetében tartotta a Polgárőrség fóruma elnevezésű rendezvényét, amelyen az OPSZ vezetése az állatvédelemmel és a felelős állattartással kapcsolatos programját is bemutatta.
Túrós András ny. r. altábornagy, az OPSZ elnöke tájékoztatta a rendezvényen résztvevőket, hogy május 13-án a Küldöttgyűlés létrehozta az OPSZ Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozatát. Június 16-án pedig megválasztották a tagozat vezetőit és tagjait, akiket az altábornagy bemutatott a jelenlévőknek: Molnár Zoltán elnököt és az elnökhelyetteseket: Frigyer László r. alezredest, az RTK tanársegédjét, a Ludovika SE Rendészeti Kutyás Szakosztályának vezetőjét, Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredest, az RTK adjunktusát, kollégiumvezetőjét, a Kutyás Szakosztály kommunikációs vezetőjét, Radácsné Reszegi Ritát és Morva Lászlót, valamint a tagokat: Kakuk Gábort, Pischoff Ferencet, Szántó Krisztiánt és Tóth Gábort.
Túrós András beszélt az OPSZ és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány között kötött megállapodásról és arról, hogy a polgárőrök a helyismeretüknek köszönhetően segítenek felderíteni azokat az eseteket, amelyekben nem érvényesül a felelős állattartás, vagy fennáll az állatkínzás gyanúja. „Az OPSZ fontos társadalmi elvárásnak, feladatnak tekinti az állatvédelmet és a felelős állattartást. Sokan gondatlanságból és szándékosan is megfeledkeznek ennek fontosságáról. Egy elöregedő társadalomban élünk, sokan az életkoruk miatt sem tudnak gondoskodni az állataikról. A napi polgárőrszolgálat keretében kell figyelemmel kísérni, hogy mi történik a környezetünkben” – hangsúlyozta az altábornagy, aki szerint kiemelt fontossággal bír az állatvédelem, a polgárőr kutyás szolgálat feladatmegosztása és ennek az összehangolása a kutyával rendelkező polgárőrök esetében. Túrós András felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, kérte, hogy a polgárőrök figyeljenek, adjanak jelzéseket a hatóságoknak, az állatvédelmi szervezeteknek, és a lehetőségeikhez képest minden polgárőr rendezvényen hívják fel a figyelmet a felelős állattartásra, ezt tartja a siker zálogának. Végezetül javasolta a tagozat elnökségének, hogy a polgárőrök részére készítsenek egy feladatlistát, vezessenek nyilvántartást a kutyás polgárőrökről, a vármegyei referensekről, a régiós menhelyekről és az állatvédelmi telepekről.
Molnár Zoltán elnök történelmi pillanatnak nevezte a tagozat megalakulását, és megköszönte a vezetőségtől kapott lehetőséget. A jelenlévők számára elmondta, hogy három alappillérre helyezték az állatvédelmet, ezek: a kóbor állatok ivartalanítása, az ivartalanított állatok gazdásítása és a menhelyről a szolgálatba helyezés. A felelős állattartásra való oktatást vármegyénként szeretné kiterjeszteni és oktatásokat tartani a polgárőröknek az Állatvédelmi Kódex iránymutatásának megfelelően. Molnár Zoltán fontosnak tartja a keresőkutyák integrálását, a kuvaszprogram folytatását, a keresőkutyák képzését és szolgálatba állítását.
Frigyer László általános elnökhelyettes örömét fejezte ki, hogy a polgárőrség ezen a területen is tud majd segíteni a lakosságnak. „A szolgálatot tartom a legfontosabbnak, valamint a háttértámogatást megadni az együttműködő szerveknek a vármegyék vezetőivel és a helyi polgárőr vezetőkkel karöltve” – hangsúlyozta, hozzátéve azt, hogy „minden vármegyétől meghallgatási lehetőséget fog kérni a tagozat, felmérjük majd, hogy hol van szükség a segítségnyújtásra. A felelős állattartás nagyon fontossá vált, a jövő állatjólétének az útja a megelőzésben van, és akkor változik meg a jövő, ha a felelős állattartást minél fiatalabb korban elkezdjük tanítani.”
Nagy-Tóth Nikolett Ágnes kommunikációs elnökhelyettes elmondta, hogy egyetlen szervezet sem működhet kommunikáció nélkül. Fontosnak tartja mindkét irányát: a belső kommunikációt – hiszen a szervezet tagjainak tisztában kell lenniük a szervezet stratégiájával, mert csak akkor tudnak egy irányba menni –, és a külső kommunikációt is, ugyanis egy szervezet sohasem csak önmagában létezik, hanem a környezetével folyamatos kölcsönhatásban, egy rendszeren belül. Az elnökhelyettes szerint elengedhetetlen a tájékoztatás, különösen az elért eredményeknek a publikálása. Nagy-Tóth Nikolett Ágnes hangsúlyozta, hogy a szülőfalujában, az abaúji Halmajon polgárőrként tevékenykedik. Elmondta, hogy a fő kutatási területe a sportrendészet, melynek sorában pedig kiemelten fontosnak tartja a kutyás polgárőrök sportrendezvényeken való részvételével kapcsolatos szabályanyagnak az alapos kidolgozását.
Reszegi Rita elnökhelyettes elmondta, hogy bizalmi kapcsolat alakult ki a lakossággal, majd felhívta a figyelmet a társadalmi szerepvállalás fontosságára és ezzel a gondolattal zárta mondatait: „egységben az erő.”
Szabó Zoltán, az OPSZ szakmai elnökhelyettese a közterületi járőrszolgálat fontosságát hangsúlyozta, és üdvözölte, hogy felmerült az állatvédelem gondolata.
„AZ OPSZ feladata azoknak az információknak az összegyűjtése, amelyek ismeretében a polgárőröket el tudjuk látni hasznos tudásanyaggal” – jelentette ki Szabó Zoltán, majd az OPSZ elnöki intézkedési tervében foglaltakat ismertette. Fontosnak tartja egy információs hálózat kiépítését és a civil szervezetekkel, állatorvosokkal való együttműködés kialakítását, valamint az ifjú polgárőrök bevonását ebbe a munkába.
Prozlik László polgárőr vezetőként és állatorvosként is örömét fejezte ki, hogy megalakult a tagozat. Állatorvosként a fő tevekénysége a kisállatkezelés felé tolódott el, nem a haszonállatokkal foglalkozik már nagyobb részben. Munkája során a felelős állattartás pozitív oldalát tapasztalja és azt, hogy az állatvédők végre a sarkukra álltak.
Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy egyidős az emberiséggel az ember és az állat közötti együttműködés. „A kutya került először közel az emberhez. Az állatvédelem az ember kötelezettségének a gyakorlati megnyilvánulása” – jelentette ki az alapítvány elnöke, számba véve azt, hogy miért fontos az állatvédelem. A következő okokat sorolta fel: vallási/etikai érvek, a szenvedés csökkentése. Az állatvédelem a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem pillére, cél a fajgazdagság megőrzése. Közegészségügyi érvek, gazdasági érvek, pszichológiai, kriminológiai érvek, politikai érvek is szólnak mellette és a közvélemény figyelme is erősen ráirányul. Vetter Szilvia szerint a jogszabályi környezet ma már nagyon korszerű. Elmondta, hogy 2021-re minden második magyar háztartás kutyatartó lett. 2004-ben bűncselekmény lett az állatkínzás, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Magyarországon összesen 661 állatkínzás bűncselekményt regisztráltak 2022-ben. „Az állatvédelmi szemléletformálódáshoz minél több szereplő bekapcsolódására van szükség szakemberek irányításával” – fogalmazott, majd beszélt az úgynevezett halálos kapcsolódásról, arról, hogy a sorozatgyilkosok nagy része állatokat is kínzott. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy védjük az állatot, ezáltal védjük az embert is. Szükség van még a civilek egységes, moderált fellépésére a minél szélesebb társadalmi rétegek elérése érdekében.
Az állatvédelem büntetőjogi vonatkozásairól beszélt Farkas Éva r. alezredes, kiemelt főreferens. A környezet és természet elleni bűncselekményeket vette számba, majd az állatkínzás bűncselekményről, a bűnmegelőzési tevékenység fontosságáról szólt. Felhívta a figyelmet az együttműködésre az állatvédelmi hatósággal: a jegyzővel, járási kormányhivatallal. Végezetül az orvvadászat, a természetkárosítás, a tiltott állatviadal szervezése, a veszélyes állat, illetve a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésének a szabályairól, az ebrendészeti telepek, állatmenhelyek szerepét is tárgyalta.
Az alezredes felhívta a figyelmet a Kutyakötelesség című kiadvány jelentőségére, amely egy útmutatót tartalmaz a felelős kutyatartás jogszabályi előírásairól. A kézikönyv az alábbi linken érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1055767/kutyatartasi_kezikonyv_2018_2kiad_ON.pdf/6139612a-1f45-305d-93f5-9e103cc3a970
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Posztós Csaba (hello@photomania.hu)