Az Állatvédelmi Szakértői Testület ünnepélyes alakuló ülését az Országos Polgárőr Szövetség Kutyás-szolgálati és Állatvédelmi Tagozata Dunakeszin, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központban tartotta. Az eseményen részt vett Karunk két oktatója, Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes, a Tagozat kommunikációs elnökhelyettese és Frigyer László r. alezredes, a Tagozat általános elnökhelyettese is.
Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány március 29-én kötött megállapodása értelmében az országos lefedettségű, mintegy 66.000 tagot számláló polgárőrség is részt vesz a megelőzésben, valamint segít felderíteni azokat az eseteket, ahol nem érvényesül a felelős állattartás, illetve fennáll az állatkínzás gyanúja. Az Alapítvány vállalta, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a polgárőr egyesületek állatvédelmi tevékenységét, oktatási anyagokat készít, és oktatási programlehetőséget biztosít a polgárőr szervezetek számára.
A rendezvényen Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az állatvédelem kihívásairól beszélt, és az összefogás fontosságáról, amely a siker záloga. Köszönetét fejezte ki az együttműködő szervezeteknek. A szemléletváltás, szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet a kormánybiztos, fontosnak tartja a felelős állattartás szabályainak az állampolgárokkal történő megismertetését, hiszen „közös ügyünk az állatvédelem”. Hangsúlyozta: kezd beérni a gyümölcse annak a munkának, amelyet több éve a civilekkel és a szakemberekkel együtt kezdtek meg. Ennek a munkának az egyik eredménye a Testület létrejötte. Elmondta, az állatokat bántalmazókkal szemben zéró toleranciát mutatnak: a több mint 260 ezer állampolgár által kitöltött kérdőívre adott válaszokból is egyértelmű volt, hogy a lakosság részéről is nagy igény mutatkozik az állatkínzókkal szembeni következetes fellépésre. A munka következő állomása volt, hogy szigorították a Büntető Törvénykönyv egyes állatvédelmi tárgyú rendelkezéseit 2021 év végén. Kiemelte, a polgárőr egyesületek eddig is nagy szerepet vállaltak a bűnmegelőzésben és bűnfelderítésben, azonban tevékenységüket immáron a Testület szakértői gárdája is támogatni és segíteni fogja. Nincs hazánkban még egy olyan nagy lefedettségű szervezet-rendszer, amely olyan szoros mindennapi kapcsolatban áll a lakossággal, mint a polgárőrség, ezért mindent meg fognak adni ahhoz, hogy állatvédelmi feladataikat a legmagasabb színvonalon láthassák el. Elhangzott, hogy az Állatvédelmi Szakértő Testület alapításának a célja: az Országos Polgárőr Szövetség és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány között létrejött együttműködési megállapodásban megfogalmazott, állatvédelemmel kapcsolatos főbb szakmai feladatok ellátásának szakmai támogatása.
Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az állatvédelem területén nincs csodafegyver, így sok munka szükséges ahhoz, hogy az állatvédelem működni tudjon. Szimbolikus, hogy a 2023 februárjában bejegyzett Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány első együttműködési megállapodását az Országos Polgárőr Szövetséggel kötötte. Az esemény szerencsésen egybeesett azzal, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) a tavalyi évben elindult az állatvédelmi szakállatorvosok képzése, az ÁTE és a Miskolci Egyetem együttműködésében pedig idén júniusban végzett az első állatvédelmi szakjogász évfolyam: ők képezik döntő részben az újonnan megalakult Állatvédelmi Szakértői Testületet. Az Alapítvány még idén elindítja Állatvédelmi Kompetencia Programját, amelynek fő célja, hogy az állatvédelemben eljáró szereplők – így a polgárőrség is – hiteles, hatályos és gyakorlati jellegű információkhoz jussanak az állatvédelem területén, javítva az eljárások gördülékenységét. „Az állatvédelem az együttműködés művészete” – hangoztatta a kuratóriumi elnök.
Az ember és állat között több tízezer év alatt kialakult kapcsolatról beszélt Horváth Orsolya, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletág üzletágvezetője. Horváth Orsolya szerint az állatvédelem közös örökségünk, amit ápolni kell. „Az emberek jelleme abban nyilvánul meg, hogy hogyan bánnak az állatokkal” – hangsúlyozta az üzletágvezető.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Általános Ellenőrzési Igazgatóság igazgatója, Bándli Bence a kedvtelésből tartott állatok helyzetét helyezte a fókuszba köszöntő gondolataiban.
Molnár Zoltán, az Országos Polgárőr Szövetség Kutyás-szolgálati és Állatvédelmi Tagozat elnöke elmondta, hogy egy nagy álma vált valóra a Tagozat alapításával. Elhangzott, hogy a polgárőrök a saját működési területeiken teljesített közterületi szolgálataik során és azon kívül mindig is érzékenyek voltak az állatokkal kapcsolatos bánásmódra, hiszen egy olyan polgári rétegről beszélünk, akikben erős a társadalmi kötelék, a szabálykövetés és a segíteni- és tenni akarás. A jelenleg kialakítás alatt álló országos struktúra alapját a Tatabányai Polgárőr Egyesület és más polgárőr egyesületek jó gyakorlatai adják: a legfontosabb feladat az eljárások egységesítése, amely – kiegészítve a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány és a tanácsadó testület szakértelmével –az állatvédelmi ügyek minden korábbinál hatékonyabb intézését vetítik előre. „A szakértők segítségével sikertörténetet írhatunk” – fogalmazott a Tagozat elnöke, hozzátéve azt, hogy hamarosan elkezdik a 66 ezer polgárőr oktatását.
Az ORFK ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály főosztályvezetője, Morva László r. alezredes a rendőrség szolgálati állatainak az elhelyezésének biztosításával kapcsolatban mondta el a gondolatait, melynek sorában kitért az Országos Polgárőr Szövetséggel való együttműködésre.
A rendezvény levezető elnökeként Frigyer László r. alezredes, a Tagozat általános elnökhelyettese, a Magyar Szolgálati Kutyákért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az NKE Ludovika SE Rendészeti Kutyás Szakosztály vezetője működött közre. Kiemelte, hogy a 66.000 polgárőr a szolgálatai során olyan észlelési, jelzési és segítségi rendszert tud biztosítani, amelyet jelenleg egyetlen más hatóság sem az országban. Az OPSZ mindig is nagy hangsúlyt fektetett a polgárok környezetének a védelmére, hiszen a polgárőrségről szóló törvény lefekteti, hogy a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség cselekvési lehetőséget nyújt, és a jogszabály nevesíti is az állatvédelmet mint kiegészítő feladatot. Mindezek mellett a Tagozat és a Testület legfontosabb jövőbe mutató teendője a megelőzés és a fiatal generáció érzékenyítése, valamint a felelős állattartásra történő nevelése.
Az OPSZ Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozat elnökségének felépítése:
Elnök: Molnár Zoltán, a Tatabányai Polgárőr Egyesület elnöke;
Általános elnökhelyettes: Dr. Frigyer László, az NKE Polgárőr Egyesület titkára;
Szervezési elnökhelyettes: Dr. Radácsné Reszegi Rita, a Legéndi Polgárőr Egyesület és az OPSZ elnökségének tagja, az OPSZ Lovas Tagozatának elnöke;
Kommunikációs elnökhelyettes: Dr. Nagy-Tóth Nikolett, egyetemi docens, a Halmaji Polgárőr-, Sport -és Önkéntes Tűzoltó-Egyesület tagja;
Szakmai elnökhelyettes: Morva László, r. alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály főosztályvezetője, a Dunakeszi Polgárőr Egyesület tagja;
Elnökségi Tagok:
Kakuk Gábor, kutyavezető, a Cserkeszőlő Polgárőr Egyesület tagja;
Pischoff Ferenc, kutyatenyésztő, a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja;
Szántó Krisztián, kutyavezető, a Sümeg Polgárőr Egyesület tagja;
Tóth Gábor, kutyakiképző-teljesítménybíró, a Pilisvörösvár Polgárőr Egyesület tagja.
Az Állatvédelmi Szakértő Testület működését támogató szakmai partnerek:
• Országos Polgárőr Szövetség
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Általános Ellenőrzési Igazgatóság
• Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ
• ORFK ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály
• A Magyar Szolgálati Kutyákért Alapítvány.
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Kovács Bálint