E címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Rendészettudományi Kar Büntető-eljárásjogi Tanszéke október 24-én délután az Oktatási Központban.
Az esemény megnyitójában Fantoly Zsanett egyetemi tanár, a Büntető-eljárásjogi Tanszék vezetője megköszönte a rendezvény szervezője, Budaházi Árpád r. őrnagy, egyetemi docens munkáját aki, mint elhangzott, 16 éve írta első cikkét e témáról. A szakértő ezt követően rövid felvezető előadásban mutatta be e különleges eszköz alkalmazásának szakmai hátterét. Elmondta: előrelépést jelent a poligráfos hazugságvizsgálat elismertségének útján, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében a műszeres vallomásellenőrzés bizonyítási cselekménynek minősül, amelynek eredményét a bíróság bizonyítékként is felhasználhatja. Ennek ellenére a poligráfnak szerepe leginkább a nyomozás orientálásában van.
A felvezető előadást kerekasztal-beszélgetés követte. Latorovszky Gábor r. ezredes, a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetője kiemelte: e módszer alkalmazása hangsúlyozottan csapatmunka; nyomozástaktikai szempontból nem mindegy, mikor és milyen fokú előkészítettséget követően alkalmazzák, hiszen az eredmény sok esetben új irányt tud szabni a nyomozásnak. „A poligráfos hazugságvizsgálat megítélése kettős. Én úgy vélem, bátran kell ehhez hozzáállni” – vélte Kátainé Bán Judit főügyészségi ügyész, a Pest Vármegyei Főügyészség Élet Elleni Bűncselekmények Csoportjának vezetője, aki szerint e módszer eredménye, jóllehet azt összefüggéseiben kell nézni, nagy segítséget tud nyújtani.
Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke a gyakorlati alkalmazás tapasztalatait ismertette. Előfordul például, hogy a vádlott alávetné magát e vizsgálatnak, ezzel bizonyítandó az ártatlanságát, ám egy ponton túl az eljárásban ennek nincs létjogosultsága, értelme. Sok esetben akkor alkalmazzák a hazugságvizsgálatot – és ilyen esetekben érdemes igazán – amikor egy kis csoportra szűkült a gyanúsítottak köre. Lázár Krisztián ügyvédként azt emelte ki, hogy e módszer alapvetően stresszreakciókat vizsgál, márpedig a stressz mögött számos ok állhat. Ezzel együtt előfordult, idézte fel, amikor védőként ő maga javasolta a vizsgálatot – amely segített is alátámasztani védence ártatlanságát.
Varga Sándor r. alezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kriminálpszichológiai Laboratórium vezetője arról szólt, hogy szervezeti egységükben havonta 80-90 poligráfos hazugságvizsgálatot végeznek. Fel kell rá készülni, nem szabad elkapkodni e vizsgálatot – hívta fel a figyelmet. Hosszú kihallgatást követően vagy éjszaka például nem szabad alkalmazni, hiszen kimerülten úgy reagál az emberi test, mintha nyugtatók hatása alatt állna. A kérdések előzetes megismertetése pedig azért fontos, hogy a vizsgálandó személy pontosan értse azokat – sok esetben ez nem magától értetődő.
Az eseményen részletesen ismertették e vizsgálat menetét és a módszer alkalmazásának előnyeit, hátulütőit, valamint jövőbeni kilátásait; minderről az egyetem tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében számolunk be.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes