Mezei József nb. alezredes, az NKE RTK Nemzetbiztonsági Intézet Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék oktatója sikeresen védte meg a „A magyar állam kémelhárító tevékenysége 1975 és 1985 között” című doktori értékezését.
A Rendészettudományi Doktori Iskola nyilvános védésén Mezei József nb. alezredes a bíráló bizottság javaslata alapján „Summa cum laude” minősítéssel védte meg „A magyar állam kémelhárító tevékenysége 1975 és 1985 között” című doktori értekezését.
A hírszerzés (felderítés), vagyis a másik fél titkainak rejtett módon történő megismerését célzó tevékenység több ezer évvel ezelőtt jelent meg, elsődlegesen a másik fél katonai képességeinek, terveinek megismerése céljából. A titkok megismerésére való törekvések pedig szinte azonnal rávilágítottak az ellene való intézkedések bevezetésének szükségességére, elhárításának nélkülözhetetlen voltára. A hidegháborús évtizedekben a szembenálló felek komoly erőfeszítéseket tettek a másik gyengítésére, az egyértelmű katonai fölény megszerzésére, befolyási övezetük növelésére, illetve az ellenfeleik ez irányú törekvéseinek akadályozására, amelyekben kiemelt szerep jutott a titkosszolgálatoknak. Ezek kihatottak az állambiztonság, szorosabban véve a magyar elhárítás munkamódszereire, munkastílusára is.
Ezzel párhuzamosan – a két világháború pusztító következményeire is tekintettel – az európai országok az újabb konfliktusok megelőzése érdekében biztonsági célú együttműködések kialakítására is törekedtek. Az egyik ilyen kezdeményezés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-operation in Europe; EBEÉ) életre hívása volt 1973-ban. Magyarország a kezdetektől részt vett az EBEÉ munkájában. A zárónyilatkozatot maga Kádár János írta alá, aki beszédében pozitívan nyilatkozott az értekezlet eredményeiről és az aláírók közötti együttműködés jövőjéről. Ez, illetve, hogy a nyilatkozatot a két hidegháborús tömb vezető hatalmai és az európai szocialista országok vezetői is aláírták, a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének lehetőségét hordozta.
Az előzőeket figyelembe véve az értekezés vizsgálta azt is, hogy az EBEÉ és a Helsinki zárónyilatkozat aláírását követően milyen változások történtek az akkori magyar polgári állambiztonsági szervezet kémelhárításért felelős egységének, a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökségének a munkájában. Ez az állambiztonság adott időszakban legfontosabb operatív eszközének, a hálózatnak, illetve az operatív munka legfontosabb szakaszainak, az előzetes ellenőrzéseknek és a bizalmas nyomozásoknak az elemzésén, értékelésén keresztül valósult meg.
A vizsgálat időtartama 11 év. Kezdete 1975, a zárónyilatkozat aláírásának éve, amikor megnyílt a lehetősége annak, hogy a hidegháborúban szemben álló felek közötti kapcsolatban érdemi pozitív változás álljon be. A vége pedig 1985, amikor Mihail Szergejevics Gorbacsovot megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárává. Az általa bevezetett reformok (glasznoszty - nyilvánosság, peresztrojka - átépítés) vezettek el végül oda, hogy 1990/91-ben a Szovjetunió megszűnt, Magyarországon demokratikus választásokat tartottak, és befejeződött a hidegháború.
A Boda József ny. nb. vezérőrnagy témavezetésével készített dolgozatot a két bíráló egyaránt nagyon értékesnek találta, a hozzászólók szintén alapos, jól szerkesztett elemzésként értékelték a munkát.
Szöveg: Deák József
Fotó Bodó Pál