Magyarországon kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (RTK) képeznek rendészeti felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket. A kar hallgatói nappali munkarendben három-, illetve négyéves alapképzési, levelező munkarendben hároméves alapképzési, valamint kétéves mesterképzési szakokon folytathatnak tanulmányokat. Az itt végzettek iránt hosszú távon is biztosítottnak mutatkozik a kereslet, hiszen a rendészeti ágazat szervei, így különösen a rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti szféra is folyamatosan igényt tart a rendészeti felsőoktatásban oklevelet szerzett szakemberek munkájára.
A 2024/2025. tanévre a jelentkezési időszak 2024. február 15. napjáig tart. Ebből az alkalomból Verhóczki János rendőr ezredes, az RTK Tanulmányi Osztály vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nappali munkarendes képzések túlnyomó többsége egy felvételi tárgyból tett emelt szintű érettségi birtokában pályázható, míg vannak olyan három éves képzések, amelyekre csak a rendvédelmi szervek hivatásos állományából lehet jelentkezni.
A legtöbb nappali képzés szigorú fizikai, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötött. A vizsgálat negatív kimenetele jó tanulmányi eredmények elérése esetén sem teszi lehetővé a rendészeti képzésre történő felvételt. Az egyetemre történő biztos bejutás érdekében érdemes megfontolniuk a jelentkezőknek, hogy olyan képzéseket (pl. magánbiztonsági szak) is megjelöljenek, amelyekhez nem kapcsolódnak alkalmassági vizsgálatok.
Az RTK otthona a Ludovika Campus, ahol a hallgatók kollégiumi elhelyezése is biztosított. A rendészeti speciális képzés a Rendészeti Oktatási Épületben, valamint a campus területén és sportlétesítményeiben zajlik.
„Ebben a felvételi évben jelentősen változtak a pontszámítás szabályai”- hangsúlyozta Verhóczki János r. ezredes, az RTK Tanulmányi Osztályának a vezetője. Majd hozzátette: „az eddigi többletpontok úgynevezett intézményi pontokká minősültek át, vagyis a felsőoktatási intézmények szabadon dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményre adnak intézményi pontot. A jogcímek többségükben megegyeznek a korábbiakkal, de a pontszámok eltérőek lettek. A másik lényegi változás, hogy csak 67 %-ban jelent felvételi pontot a középszintű érettségik százalékos eredménye”-jelentette ki az ezredes, aki két emelt szintű érettségi megszerzését javasolja a felvételizőknek. Jelentős változásként emelte ki, hogy az idei tanévtől már nem bemeneti követelmény az RTK-n a középfokú nyelvvizsga, viszont a műszaki képzések kivételével továbbra is minimum felvételi feltétel a 280 pont elérése, amelynek a számításánál, a tanulmányi és érettségi pontokon kívül, figyelembe kell venni az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért járó intézményi pontokat is.
Az RTK képzéseiről tudni kell, hogy többségében nem a nyílt munkaerő piacra képeznek, hanem a rendvédelmi szervek hivatásos állományába. A felvételi követelmények magasak, de ehhez kiemelt juttatások is társulnak. Az un. tisztjelölti képzések esetében a hallgatók tanulmányi idejük alatt havi illetményben részesülnek, amelynek nettó összege 2024-ben netto 290-320 ezer forint. Az illetmény a szakmunkás minimálbér emelkedésével, és az emelkedés mértékének arányában növekszik. A tisztjelöltek az első évben ingyenes kollégiumi elhelyezésben és napi háromszori étkezésben részesülnek. A kollégiumi elhelyezés térítés ellenében a magasabb évfolyamokon is biztosított, illetve a tisztjelöltek a képzési napokon térítésmentes ebéd igénybevételére is jogosultak. Az alapfelkészítést követően a minden hallgató korszerű laptopot és pendrive-ot kap. Ezen kívül biztosított az ingyenes egyen-, és sportruházat. Az oklevél megszerzését követően a végzett hallgatót a rendvédelmi szerv tiszti rendfokozatban, szakirányának megfelelő területen beosztásba helyezi.
A jogosultságokhoz kötelezettségek is társulnak. A tisztjelölteknek a képzési idő alatt oklevelet kell szereznie, illetve a végzést követően 10 évig az adott rendvédelmi szervnél kell dolgoznia. Aki tehát az RTK tisztjelölti képzéseire jelentkezik, az 13-14 évre kötelezi el magát az adott rendvédelmi szerv irányába. Ugyanakkor versenyképes fizetés, változatos, informatikai és technikai felkészültséget, sportos, egészséges életmódot igénylő, izgalmas, kihívásokkal teli hivatás várja, ahol mindenki a habitusának megfelelően választhat a különböző szakterületek széles palettájáról.
A 2024/2025-ös tanévre a Rendészettudományi Karon tisztjelölti képzésre a bűnügyi alapszakra 81 fő (ezen belül bűnüldözési szakirányra 23 fő, gazdasági nyomozó szakirányra 18 fő, kiber nyomozó szakirányra 40 fő), a rendészeti alapszakra 75 fő (ezen belül bevándolási szakirányra 20 fő, határrendészeti rendőr szakirányra 10 fő, igazgatásrendészeti szakirányra 15 fő, közlekedésrendészeti rendőr szakirányra 15 fő, közrendvédelmi rendőr szakirányra 15 fő) nyerhet felvételt. Az újonnan induló pénzügyi rendészeti alapszakra, a Nemzeti Adó és Vámhivatal tisztjelölti állományába pénzügyi nyomozó, illetve vámigazgatási és rendészeti szakirányra 50-50 fő, a katasztrófavédelem alapszak tisztjelölti képzéseire 16 fő (ebből iparbiztonsági szakirányra 9 fő, katasztrófavédelmi műveleti szakirányra 7 fő) pályázhat sikeresen. A civil képzésnek minősülő magánbiztonsági alapszakra pedig 30 fő nyerhet felvételt. A rendőrség hivatásos tiszthelyettesi állományából nappali munkarendes képzésre 38 főt vehet fel az RTK. Újdonság, hogy számukra informatikai nyomozó szakirány is indul.
Verhóczki János ezredes felsorolta az RTK legnépszerűbb képzéseit is: bűnügyi alapszak bűnüldözési, kibernyomozó szakirányai, valamint a rendészeti alapszak közrendvédelmi rendőr szakiránya. Kiemelte, hogy minél inkább jellemző a túljelentkezés, annál magasabbak a felvételi ponthatárok. Ennél fogva egyfelől érdemes a felvételizőknek megvizsgálniuk azt, hogy melyek azok a szakirányok, amelyek esetében reális esélyük lehet az eredményes felvételre, illetve minél több alapképzési szakot vagy szakirányt érdemes megjelölni ezzel is javítva az intézménybe kerülés esélyét. A jelentkező összesen legfeljebb 6 képzésre jelentkezhet. A jelentkezések sorrendjét egy alkalommal július elejéig, már az érettségi eredmények birtokában, a jelentkező módosíthatja, de új képzést ekkor már nem jelölhet meg. A felvétel után a szak-, szakirányváltás lehetősége korlátozott. Csak abban az esetben kerülhet engedélyezésre, ha a hallgató a megcélzott szakirány felvételi ponthatárát a felvétel évében elérte, illetve a tisztjelölti jogviszonyba őt kinevező szerv ehhez hozzájárult. Ezért is nagyon lényeges a jelentkezés során a kiválasztott képzések sorrendjének meghatározása. A jelentkező ugyanis arra a szakirányra kerül felvételre az általa kiválasztott képzések sorrendjében, amelynek a felvételi ponthatárát először elérte.
Vigyázni kell az ez évben érettségizőknek a három éves, alacsony felvételi ponthatárú, nem alkalmassági vizsgálathoz kötött képzésekkel (pl: bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó szakirány), mivel azok csak egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai számára nyitottak. Ha ilyen képzésre jelentkezik a nem hivatásos állományú jelentkező, akkor a jelentkezése az adott képzésen törlésre kerül és február 15-e után új képzést már nem jelölhet meg
A tanulmányi osztályvezető felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy a pénzügyi rendészeti alapszakra ebben az évben a korábbi létszám duplája kerül felvételre, ezért ott várhatóan alacsonyabb lesz a felvételi ponthatár. A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rendészeti alapképzési szak bevándorlási, illetve határrendészeti rendőr szakiránya jó választás lehet az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőknek. Ezeket a képzéseket – amennyiben a jelentkező biztosabb eredményt szeretne elérni – feltétlenül célszerű megjelölni. A korábbi évek felvételi ponthatárai elérhetőek a https://www.felvi.hu/ vagy az https://eduline.hu/ oldalakon. Az előző évi pontszámok irányadóak lehetnek a 2024-es felvételi eljárás vonatkozásában is, de Verhóczki János ezredes hangsúlyozta azt is, hogy mindig több tényezőt kell figyelembe venni, például azt, hogy a középfokú nyelvvizsga felvételi feltételek közüli törlése emelheti a jelentkezői érdeklődést, így az felfelé mozdíthatja egyes képzéseken a felvételi ponthatárt. Előfordulhat a felvételi ponthatár csökkenése is, ugyanis például a középszintű érettségik után alacsonyabb felvételi pontszám jár, vagy az emeltszintű érettségiért idén már csak 30 intézményi pontot ad az egyetem a korábbi 50 pont helyett. A felvételi ponthatárokat tehát sok tényező befolyásolhatja.
A felvételivel kapcsolatban további információk az alábbi linken érhetőek el:
https://rtk.uni-nke.hu/oktatas/felveteli/rtk-felveteli-2024
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Szilágyi Dénes