Magyarországon kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (RTK) képeznek rendészeti felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket. A kar hallgatói nappali munkarendben három-, illetve négyéves alapképzési, levelező munkarendben hároméves alapképzési, valamint kétéves mesterképzési szakokon folytathatnak tanulmányokat. Az itt végzettek iránt hosszú távon is biztosítottnak mutatkozik a kereslet, hiszen a rendészeti ágazat szervei, így különösen a rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti szféra is folyamatosan igényt tart a rendészeti felsőoktatásban oklevelet szerzett szakemberek munkájára.
A 2025/2026. tanévre a jelentkezési időszak 2025. február 15. napjáig tart. Ebből az alkalomból Verhóczki János rendőr ezredes, az RTK Tanulmányi Osztály vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nappali munkarendes képzések túlnyomó többsége egy felvételi tárgyból tett emelt szintű érettségi birtokában pályázható, míg vannak olyan három éves képzések, amelyekre csak a rendvédelmi szervek hivatásos állományából lehet jelentkezni.
A legtöbb nappali képzés fizikai, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötött. A vizsgálat negatív kimenetele jó tanulmányi eredmények elérése esetén sem teszi lehetővé a rendészeti képzésre történő felvételt. Az egyetemre történő biztos bejutás érdekében érdemes megfontolniuk a jelentkezőknek, hogy olyan képzéseket (pl. magánbiztonsági szak, katasztrófavédelem, tűzvédelem alapszak) is megjelöljenek, amelyekhez nem kapcsolódnak alkalmassági vizsgálatok.
Az RTK otthona a Ludovika Campus, ahol a hallgatók kollégiumi elhelyezése is biztosított. A rendészeti speciális képzés a Rendészeti Oktatási Épületben, valamint a campus területén és sportlétesítményeiben zajlik.
„2024-ben jelentősen változtak a pontszámítás szabályai”- hangsúlyozta Verhóczki János r. ezredes, az RTK Tanulmányi Osztályának a vezetője. Majd hozzátette: „a korábbi többletpontok úgynevezett intézményi pontokká minősültek át, vagyis a felsőoktatási intézmények szabadon dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményre adnak intézményi pontot. A jogcímek többségükben megegyeznek a korábbiakkal, de a pontszámok eltérőek lettek. A másik lényegi változás, hogy csak 67 %-ban jelent felvételi pontot a középszintű érettségik százalékos eredménye”-jelentette ki az ezredes, aki két emelt szintű érettségi megszerzését javasolja a felvételizőknek. Jelentős változásként emelte ki, hogy 2024-től már nem bemeneti követelmény az RTK-n a középfokú nyelvvizsga, viszont a műszaki képzések kivételével továbbra is minimum felvételi feltétel a 280 pont elérése, amelynek a számításánál, a tanulmányi és érettségi pontokon kívül, figyelembe kell venni az intézményi pontokat is.
Az RTK képzéseiről tudni kell, hogy többségében nem a nyílt munkaerő piacra képeznek, hanem a rendvédelmi szervek hivatásos állományába. A felvételi követelmények magasak, de ehhez kiemelt juttatások is társulnak. Az un. tisztjelölti képzések esetében a hallgatók tanulmányi idejük alatt havi illetményben részesülnek, amelynek nettó összege 2024-ben netto 300-310 ezer forint. Az illetmény a szakmunkás minimálbér emelkedésével, és az emelkedés mértékének arányában növekszik. A tisztjelöltek az első évben ingyenes kollégiumi elhelyezésben és napi háromszori étkezésben részesülnek. A kollégiumi elhelyezés térítés ellenében a magasabb évfolyamokon is biztosított, illetve a tisztjelöltek a képzési napokon térítésmentes ebéd igénybevételére is jogosultak. Az alapfelkészítést követően a minden hallgató korszerű laptopot és pendrive-ot kap. Ezen kívül biztosított az ingyenes egyen-, és sportruházat. Az oklevél megszerzését követően a végzett hallgatót a rendvédelmi szerv tiszti rendfokozatban, szakirányának megfelelő területen beosztásba helyezi.
A jogosultságokhoz kötelezettségek is társulnak. A tisztjelölteknek a képzési idő alatt oklevelet kell szereznie, illetve a végzést követően 10 évig az adott rendvédelmi szervnél kell dolgoznia. Aki tehát az RTK tisztjelölti képzéseire jelentkezik, az 13-14 évre kötelezi el magát az adott rendvédelmi szerv irányába. Ugyanakkor versenyképes fizetés, változatos, informatikai és technikai felkészültséget, sportos, egészséges életmódot igénylő, izgalmas, kihívásokkal teli hivatás várja, ahol mindenki a habitusának megfelelően választhat a különböző szakterületek széles palettájáról.
A 2025/2026-os tanévre a Rendészettudományi Karon tisztjelölti képzésre a bűnügyi alapszakra 75 fő (ezen belül bűnüldözési szakirányra 30 fő, gazdasági nyomozó szakirányra 25 fő, kiber nyomozó szakirányra 20 fő), a rendészeti alapszakra 55 fő (ezen belül bevándolási szakirányra 20 fő, határrendészeti rendőr szakirányra 5 fő, igazgatásrendészeti szakirányra 10 fő, közlekedésrendészeti rendőr szakirányra 10 fő, közrendvédelmi rendőr szakirányra 10 fő) nyerhet felvételt. A pénzügyi rendészeti alapszakra, a Nemzeti Adó és Vámhivatal tisztjelölti állományába pénzügyi nyomozó, illetve vámigazgatási és rendészeti szakirányra 55-55 fő pályázhat sikeresen. A civil képzésnek minősülő katasztrófavédelem alapszakra államilag támogatott képzésre 40 fő (iparbiztonsági szakirány 20 fő, katasztrófavédelmi műveleti szakirány 20 fő) magánbiztonsági alapszakra pedig 20 fő nyerhet felvételt. A rendőrség hivatásos tiszthelyettesi állományából nappali munkarendes képzésre 25 főt vehet fel az RTK.
Verhóczki János ezredes felsorolta az RTK legnépszerűbb képzéseit is: bűnügyi alapszak bűnüldözési szakiránya, valamint a pénzügyi rendészeti alapszak pénzügyi nyomozó szakiránya. Kiemelte, hogy minél inkább jellemző a túljelentkezés, annál magasabbak a felvételi ponthatárok. Ennél fogva egyfelől érdemes a felvételizőknek megvizsgálniuk azt, hogy melyek azok a szakirányok, amelyek esetében reális esélyük lehet az eredményes felvételre, illetve minél több alapképzési szakot vagy szakirányt érdemes megjelölni ezzel is javítva az intézménybe kerülés esélyét. A jelentkező összesen legfeljebb 6 képzésre jelentkezhet. A jelentkezések sorrendjét egy alkalommal július elejéig, már az érettségi eredmények birtokában, a jelentkező módosíthatja, de új képzést ekkor már nem jelölhet meg. A felvétel után a szak-, szakirányváltás lehetősége korlátozott. Csak abban az esetben kerülhet engedélyezésre, ha a hallgató a megcélzott szakirány felvételi ponthatárát a felvétel évében elérte, illetve a tisztjelölti jogviszonyba őt kinevező szerv ehhez hozzájárult. Ezért is nagyon lényeges a jelentkezés során a kiválasztott képzések sorrendjének meghatározása. A jelentkező ugyanis arra a szakirányra kerül felvételre az általa kiválasztott képzések sorrendjében, amelynek a felvételi ponthatárát először elérte.
Vigyázni kell az ez évben érettségizőknek a hároméves, alacsony felvételi ponthatárú, nem alkalmassági vizsgálathoz kötött képzésekkel (pl: bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó szakirány), mivel azok csak egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai számára nyitottak. Ha ilyen képzésre jelentkezik a nem hivatásos állományú jelentkező, akkor a jelentkezése az adott képzésen törlésre kerül és február 15-e után új képzést már nem jelölhet meg.
A tanulmányi osztályvezető felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy a pénzügyi rendészeti alapszakra ebben az évben jelentős létszám kerül felvételre, ezért ott várhatóan alacsonyabb lesz a felvételi ponthatár. A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rendészeti alapképzési szak bevándorlási, illetve határrendészeti rendőr szakiránya jó választás lehet az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőknek. Ezeket a képzéseket – amennyiben a jelentkező biztosabb eredményt szeretne elérni – feltétlenül célszerű megjelölni. A korábbi évek felvételi ponthatárai elérhetőek a https://www.felvi.hu/ vagy a https://eduline.hu/ oldalakon. Az előző évi pontszámok irányadóak lehetnek a 2025-ös felvételi eljárás vonatkozásában is, de Verhóczki János ezredes hangsúlyozta azt is, hogy mindig több tényezőt kell figyelembe venni, például azt, hogy a középfokú nyelvvizsga felvételi feltételek közüli törlése emelheti a jelentkezői érdeklődést, így az felfelé mozdíthatja egyes képzéseken a felvételi ponthatárt. Előfordulhat a felvételi ponthatár csökkenése is, ugyanis például a középszintű érettségik után alacsonyabb felvételi pontszám jár, vagy az emeltszintű érettségiért idén már 30 intézményi pontot ad az egyetem a 2024 előtt adott 50 pont helyett. A felvételi ponthatárokat tehát sok tényező befolyásolhatja.
A felvételivel kapcsolatban további információk az alábbi linken érhetőek el:
https://rtk.uni-nke.hu/oktatas/felveteli/rtk-felveteli-2025
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Szilágyi Dénes