Platón szerint „Azon műveletlen emberek, akik sem úszni, sem írni-olvasni nem tudnak, nem kaphatnak közhivatali állást.” Az Egyetem ezért is kiemelt figyelmet szentel hallgatói úszás tanításának, technikájuk csiszolásának.
A földi élet az ősóceánokban alakult ki. A földfelszín 71%-a víz. Az emberi testnél 65–72% ez az arány (nemtől és kortól függően). Amíg étel nélkül hetekig kibírja az ember, víz nélkül mindössze 4 napot. Mindezek alapján azt gondolnánk, hogy lételemünk a víz, de sajnos ez sokszor nem így van. 2023-ban több mint 350 esetben kellett a magyarországi vizekből menteni, amiért 57 rendészeti dolgozót tüntettek ki. Sajnos a vízbe fulladtak száma így is 85 fő volt. Ez különösen annak fényében szomorú adat, hogy Magyarország a vizek, gyógyvizek országa, ahol (elméletileg) kötelező úszásoktatás zajlik az általános iskolákban. Ezzel együtt mi vagyunk a vízilabda „császárai”, az olimpiai vízi sportok éllovasai. A víz kisimítja az idegrendszert – ezt már századok óta tudja az emberiség –, de mi a helyzet az úszással?
Miért jó, ha télen-nyáron járunk úszni? Hogyan hat ez testünkre, lelkünkre napi szinten, és mit okoz hosszútávon?
Az úszás kortól és nemtől függetlenül, bármikor művelhető mozgásforma. Nem igényel különösebb felszerelést, csak egy kényelmes fürdőruhát/fürdőnadrágot, úszósapkát, és egy jól tapadó úszószemüveget. Elkezdeni nem könnyű, pláne, ha évtizedek óta nem úsztunk már, és nyaranta is csak wellness céllal, lubickolásra használjuk a nagyobb vízfelületeket. A jó hír, hogy minden nappal könnyebb lesz. A cél, hogy napról napra növeljük a leúszandó távot, és szép lassan hozzászokjunk a heti tervezett edzéseinkhez.
Megéri, különösen, ha sorra vesszük – a teljesség igénye nélkül – a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásait! Erősíti az immunrendszert, növeli a tüdőkapacitást, átmozgatja és erősíti az izmokat, kíméli az ízületeket, feszesíti a vázat, enyhíti a derék- és hátproblémákat (mellúszás ez esetben tilos). Javítja az anyagcserét, csökkenti a vérnyomást, a vércukrot, jó hatással van az idegrendszerre, növeli a vér oxigénszintjét, javítja az izomtónust és növeli az állóképességet. Segít a fogyásban (óránként 600 kcal-t égetünk el vele), csökkenti a panaszokat már kialakult csontritkuláskor, a depressziót az úszás közben felszabadított boldogsághormonnal, a cukorbetegség okozta panaszokat és a felgyülemlett stresszt, valamint javítja a tartást.
Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nemcsak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre, és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség. Kicsi az ízületi sérülés és a túlterhelés veszélye, mert a víz mentesíti a testet a terheléstől, a degeneratív ízületi betegségek esetében sokszor az egyetlen lehetséges mozgásformát jelenti az úszás.
Az úszás az ún. állóképességi sportok közé tartozik, csakúgy, mint a kerékpározás, futás. A szív- és érrendszer, a légzőrendszer, anyagcsere és emellett az egész szervezet működését képes kedvezően befolyásolni, amelynek következtében javul a szövetek, sejtek oxigénellátása. Az úszás közben alakul ki a legnagyobb folyamatos oxigénhiány, mert az úszás közben működik egy időpontban a legtöbb izomcsoport. Emiatt a szívnek és az ereknek nagyobb mennyiségű oxigént és energiaforrásokat kell eljuttatniuk a vázizomzatba, ehhez a teljesítményhez kell a szívnek és az ereknek alkalmazkodniuk.
Az úszás kényszerít a legprecízebb légzésszabályozásra, hiszen a mozgás során (mell-, gyors-, pillangóúszás) csak egy bizonyos pillanatban lehet levegőt venni. Ez a folyamat erősíti a légző izmokat (bordaközi izmok, rekeszizom), ami különösen fontos asztmásoknál. Emellett növeli a tüdő térfogatát (vitálkapacitás) és a tüdő oxigénfelvevő képességét azáltal, hogy az úszás okozta oxigénhiány nagyobb felületű hajszálérhálózat kiépítését serkenti.
A mostani vírusos helyzetben kiemelten fontos az immunrendszer erősítése. Az úszás erősíti az immunrendszerünket, amit egyféleképpen lehet elérni, ha a szervezetet fokozatosan és rendszeresen kitesszük a megfázást vagy fertőzést okozó tényezőknek. Az úszás hozzászoktat a fürdőkád vízénél hidegebb víz elviseléséhez.
Az újkori olimpiák alapítójaként Magyarország is részt vett az első olimpián, ahol Hajós Alfréd úszó szerezte hazánk első két olimpiai aranymedálját 1896-ban. Szerencsére máig is az egyik legeredményesebb sportágunk az úszás. Meggyőződésem, hogy a kisgyermekkor első, legmeghatározóbb mozgásformájának az úszásnak kellene lennie! Az újszülöttkori babaúszás nagyon jó baba-mama program, ráadásul a babák születésük óta képesek úszni, hisz az úszóreflex, a baba 4-6 hónapos koráig észlelhető. Ha az újszülöttet arccal lefelé víz alá visszük, automatikusan visszatartja lélegzetét és úszó mozdulatokba kezd, szemeit nyitva tartva. Érdemi úszásoktatást viszont akkor érdemes elkezdeni, ha már a gyermek lába leér a tanmedencében, olyan 2-3 éves kor környékén.
A mai, rohanó világunkban szellemileg túlterhelve, fizikailag elkényelmesedve élünk. Az életmódunk számos feszültséget rejt, ami stresszt okoz a szervezetünkben. Mint minden sport, az úszás is hatásos stresszoldó módszer. Oláh András úszásoktató szerint: „Úszás közben a fejből a test többi részébe áramlik az energia, ezért a fejünk kicsit tehermentesül, elménk is képes pihenni. Aztán egyszer csak jön egy pillanat, amikor önkéntelenül is mindened ellazul, miközben a mozgás ugyanúgy megy tovább, és ez a stresszoldódás legmegfelelőbb állapota.”
Szöveg: Doroszlai András, Deák József
Fotó: Doroszlai András