Első alkalommal rendezték meg a légiközlekedés tudományos, hatósági és iparági szereplőinek egyeztetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 3-án. Az NKE, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet szervezésében létrejött légiközlekedés-biztonsági konferencián szó esett a többi között a változó meteorológiai hatásokról, a drónok terjedéséről és azok felhasználásáról, valamint a diszruptív technológiákról is.
„A légiközlekedés olyan ágazat, amely kiemelkedő jelentőséggel bír a nemzetközi kereskedelem, a turizmus és a gazdaság fejlődése szempontjából, ugyanakkor fontos szerepe van a válságok és vészhelyzetek kezelésében is, hiszen lehetővé teszi a gyors és hatékony segítségnyújtást a világ bármely pontján” – emelte ki köszöntőbeszédében Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium elkötelezett abban, hogy a közúti, vasúti, vagy a vízi közlekedés mellett a légiközlekedésben is a legmagasabb biztonsági szint fenntartása és megerősítése mellett folyamatosan egyszerűsítse és korszerűsítse a vonatkozó szabályozást, csökkentve a szektor adminisztratív terheit és segítve a fejlődését. Hozzátette: a konferencia egyedülálló lehetőséget kínál, hogy közösen találjunk megoldásokat a légiközlekedés jelenlegi kihívásaira, mint például a folyamatosan változó EU-s szabályozási háttérre a klímaváltozás hatásaira, vagy éppen az IT biztonságra.
Mayer András, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: „Az évtizedek során a légiközlekedés kulcsfontosságú szerepet játszott a globális és regionális gazdasági kapcsolatokban. Magyarországnak ebben a dinamikus nemzetközi környezetben kell helyet találnia magának, és kihasználnia a légiközlekedés előnyeit.” Úgy látja, a magyar légiközlekedés fejlesztése nem csupán az ország légi kapcsolatainak optimalizálását célozza meg, hanem az egész gazdaság és társadalom előrehaladását támogatja. „A biztonság nem ajándék, azért tenni kell” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
Mamira Vilmos repülőmérnök, a KTI Légiközlekedési Kutatóközpontjának vezetője előadásában a Nemzeti Repülésbiztonsági Program és Terv elnevezésű dokumentumról ejtett szót. A program tartalmazza a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat és célokat, a többi között a baleseti statisztikákat és hogy mi mindent lehet megtenni annak érdekében, hogy elkerüljék a tragédiákat.
Sebők Balázs, a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársa kiemelte, hogy a légiközlekedés egy komplex rendszer, amibe az ember, a környezet, a technológiák mind beletartoznak. Részletezte, hogy mik a különböző veszélyek azonosításának módszerei, e mellett a hatékony kommunikáció fontosságát is kiemelte.
Nagy Zsigmond, az ÉKM-hez tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet részéről arról beszélt, hogyan lehet a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos bejelentéseket kezelni. Felhívta a figyelmet, hogy ezen a rendszeren bejelentett események nem szankcionálhatók, az abban szereplő információk nem használhatók fel. Egyéb iránt telefonon vagy az aviationreporting.eu portálon lehet bejelentést tenni. Dobos-Pelikán Orsolya, az ÉKM Légiközlekedési Hatóság munkatársa arról tartott prezentációt, hogy egy adott esemény milyen balesetté fajulhat, és ennek vizsgálatára milyen számításokat, módszereket lehet felhasználni.
Mudra István, a HungaroControl munkatársának előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy a repülésbiztonság alapvetően a kérdések műfaja és a rendszer nem lesz ugyan soha tökéletes, de új technológiákkal, oktatással és képzéssel folyamatosan karban kell tartani.
Rohács József, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanára arról tartott előadást, hogy milyen új technológiák léteznek jelenleg a légibiztonság területén. Kiemelte az úgynevezett diszruptív technológiát, amely lényegében a régi rendszert leépíti, és magasabb szinten újat hoz létre. Hozzátette, hogy az új technológiához új szemlélet szükséges és szerinte a mesterséges intelligencia nem tud mindent megoldani.
Kalinovits Sándor, az ÉKM Légiközlekedés Hatóság munkatársa a drónoknak a repülésbiztonságra gyakorolt hatásáról értekezett: hangsúlyozta, hogy a nemzeti szintű szabályozások sok esetben szigorúbbak az EU-s jogszabályoknál, emellett úgy látja, hogy a támogató és nem a tiltó szabályokat kell alkalmazni ezen a területen. Wantuch Ferenc, szintén az ÉKM Légiközlekedés Hatóság munkatársa a légkörben kialakult veszélyes jelenségekről és annak hatásairól tartott előadást: ilyen a többi között az alacsony felhőzet és gyenge látástávolság, az erős, viharos szél és a jegesedés. Utóbbi rendkívüli módon rossz hatással van az aerodinamikára.
A konferencia részeként megtartott panelbeszélgetésen Szabó Lajos, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója, Horváth Attila, a Budapest Airport Zrt munkatársa, Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság munkatársa és Lőwinger Máté, az ÉKM légügyi főigazgatója egy konkrét esetet is bemutattak, amely a kibervédelem fontosságát és a jogszabályok betartásának jelentőségét erősítette meg.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes