A szerkesztett anyagot az NKE RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszékének oktatója, LL.M. Piros Attila c. r. dandártábornok, munkatársával Kovács István r. őrnaggyal közösen készítették.
A hazai viszonylatban nóvumnak számító, bő kétszáz oldalas jegyzetről a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán 1984-ben diplomát szerzett, fél évtizede az RTK-n oktató rendőr dandártábornokot kérdeztük.
– Tábornok úr, mit jelent neve előtt az LL.M. cím?
– A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 52. § (6) bekezdése alapján, a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterszakon oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet Mesterséges Intelligencia és Technológia jogi szakjogász LL.M szakjogász képzését, Karunkról Gyaraki Réka r. őrnagy adjunktus asszony is elvégezte.
– Mi adta az ötletet, milyen céllal született a jegyzet?
– A digitális forradalom történelmének egyik, jelentős mérföldköveknek tekinthetjük az EU mesterséges intelligenciát szabályozó jogi normájának megalkotását. Ez alapján egy komplex, felhasználóbarát joganyagot szerkesztettünk Kovács őrnagy úrral jegyzetté az oktatás, tanulás és a jogalkalmazást segítésére. Ezzel támogatva a joganyag iránt érdeklődéssel fordulókat, a jogi norma megismerésében, illetve alkalmazásában. A jegyzet az „AI Act” 2024. július 12. kihirdetett hatályos szövegét, egységes szerkezetben mutatja be a mesterséges intelligencia alkalmazásával.
– Mit lehet tudni ezekről a jogi normákról?
– Az úgynevezett „AI Act” a világ első, a mesterséges intelligencia alkalmazási területeit lefedő egybefüggő, harmonizált szabályozást alkotó normájaként tartandó számon. A 2021. áprilistól tartó hosszas szakértői, majd jogalkotási időszaknak köszönhető rendelet szinte kódex-szerű. A 2024/1689 „Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete” (AI Act) 180 ponttal kezdődő leíró jellegű „preambulum” (indokolás, magyarázat), majd a 13 fejezet (113 cikk), és a további 13 melléklet egy komplex (anyagi – eljárási – végrehajtási) joganyagot jelent.
A jogszabályt 2024. július 12-én hirdették ki az Európai Parlament Hivatalos Lapjában, és augusztus 2-vel lépett hatályba, teljeskörűen alkalmazni 2026. augusztus 2-tól kell.
– Mi indokolta létrehozását, milyen célból született?
– A jogalkotás időszakában számos rendezvényen, eseményen nyilvánították ki a részt vevők a mesterséges intelligencia szabályozásának szükségességét. Ezek sorában kiemelkedően
„A mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazásáról és a kockázatok feltárásáról” írtak alá nyilatkozatot a brit kormány által összehívott kétnapos (2023. november 1–2) nemzetközi szakkonferencia résztvevői. A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában tartották. Itt működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. A kódfejtő csoportot Alan Turing vezette, akit – Neumann Jánossal együtt - a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztelhetünk. 28 ország és szervezet, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, valamint az Európai Unió aláírta a Bletchley Declaration nevű nyilatkozatot, amely sürgős feladatnak nevezi a mesterséges intelligencia jelentette potenciális kockázatok felismerését és kollektív kezelését. A konferencián egyetértés született arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében benne van "a szándékos vagy akaratlan, de súlyos, sőt katasztrofális károkozás lehetősége". A dokumentum szerint e rizikótényezők közé tartoznak a kiberbiztonsági, biotechnológiai és dezinformációs kockázatok is.
Ferenc pápa személyében először vett részt katolikus egyházfő a világ vezető hatalmait tömörítő G7 csoport csúcstalálkozóján. A Lenyűgöző és félelmetes eszköz című beszéde 2024. június 14-én hangzott el az Olaszországban, Borgo Egnaziában (Puglia).
A világ vezetőivel tartott közös ülésen rámutatott a mesterséges intelligencia lehetőségeire, veszélyeire, hatásaira: „az emberiség reménytelen jövőre van ítélve, ha elveszik az emberektől az önmagukról és az életükről való döntési képességet, gépek döntéseitől való függésre kárhoztatva őket”.
A közösségi rendeletalkotás célja, hogy javítsa a belső piac működését. Egységes jogi keretet állapít meg különösen a mesterséges intelligencia-rendszereknek (MI-rendszerek) az uniós értékekkel összhangban történő, Unión belüli fejlesztésére, forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan. Előmozdítsa az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedését. Biztosítsa az Unióban az egészség, a biztonság és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok – többek között a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét.
A jegyzet az MRTT honlapján elérhető:
https://rendeszet.uni-nke.hu/document/rendeszet-uni-nke-hu/MI%20jegyzet%202024%2008%2007..pdf
Szöveg: Deák József
Fotó: Bodó Pál