E címmel szervezett konferenciát a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék november 5-én az Oktatási Központban.
Az eseményt hat éve rendezik meg. A szakmai fórumon Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánja ismertette a megjelentekkel, hogy augusztus elején létrejött a Kiberbűnözés Elleni Tanszék. Az intézmény életre hívásának hátterében a hagyományos bűnözői szokások megváltozása, a bűnözés kibertérbe kerülése áll. Az új tanszéken egy 25, bűnözőktől lefoglalt számítógépből álló labor is helyet kap, a hallgatók feladata ezek feltörése, gyakorlati tudásuk mélyítése lesz. Nagy szükségünk van a fiatalokra – jelezte a vezérőrnagy.
Kovács Tamás tanszékvezető egyetemi docens pedig úgy fogalmazott: ami a konferenciát illeti, időrendben halad a téma feldolgozása, jövőre majd az 1956 utáni időszakkal foglalkoznak e rendezvény keretében. Fontos érték a sokszínűség nemcsak az előadók, de a közönség tekintetében is, hiszen e terület interdiszciplináris: a rendészettörténet érinti a politikatudományt, a rendészetet és a szociológiát is.
Az első előadást Az újjászervezett rendőrség – művészet és valóság címmel Tarján G. Gábor a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék ny. egyetemi docense tartotta. Ebben egyebek mellett a Vörös Hadsereg előrenyomulásának időszakát mutatta be rendészettörténeti szempontból.
A folytatásban Soós Mihály, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Tudományos Kutatást Előkészítő Osztályának levéltárosa a második világháborút követő felelősségre vonási folyamat főbb szakaszait ismertette az 1945 és 1976 közötti időszakban a népbíráskodástól egészen egy 1968-as belügyminiszteri utasításig. Előadása második részében az utolsó háborús felelősségi vonási ügy részleteit mutatta be.
A következő előadást Perényi Roland történész, a BTM Kiscelli Múzeum főmuzeológusa tartotta Erőszak után erőszak? Kriminalitás Budapesten a második világháború utáni években címmel.
Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Történeti Osztályának vezetője előadásában arról számolt be, hogy a politikai rendőrség tagjainak személyes dokumentumai milyen képet mutatnak az illetőkről.
Rigó Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa A politikai rendőrség Kecskeméten 1945-ben címmel tartott előadásában egyebek mellett elmondta: a nyilas uralom óta hozzászoktak a terrorhoz az emberek, s az az interregnum időszakára is jellemző maradt.
Deák József r. alezredes, a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék adjunktusa Szovjet állambiztonsági tanácsok és tanácsadók 1945-1956 címmel tartott előadásában a szovjetizálás menetéről szólt Thomas Hammond amerikai történész kutatásai alapján.
A következő előadást Prantner Zoltán, a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének docense Izraeli fedett műveletek Egyiptomban az 1950-es években címmel tartotta. Ebben a zsidó állam hírszerző tevékenységéről beszélt
A konferencia délutáni szekciójában szó volt egyebek mellett a magyar határőrség 1950 és 1956 közötti tevékenységéről, a Vasfüggöny felállításának körülményeiről, az elítéltek táborainak őrségéről és a börtönügy szakmai változásairól is. A konferenciáról részletesen az egyetem tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes