Az NMHH támogatásával tavaly innovációs projekt kezdődött az NKE RTK-n, a jövőbeni esetleges közlekedési balesetek előrejelzését lehetővé tevő, úgynevezett predikciós szoftver fejlesztésére.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával indult projekt záróeseményeként, ez év márciusában szakmai kerekasztalt szervezett az RTK Fejlesztési Osztálya, amely során a kutató- és fejlesztőcsoport tagjai bemutatták a szoftver első, működőképes verzióját és használatának eddigi tapasztalatait.
A rendezvényt Dr. Kovács Gábor r. vezérőrnagy, dékán nyitotta meg, aki elmondta, hogy az RTK-n létrehozott fejlesztési portfólió legfontosabb célja, a mostanihoz hasonló kutatási és fejlesztési projektek ösztönzése, illetve a szakmai együttműködés erősítése a megrendelő szervekkel. A kar oktatói egyre gyakrabban és egyre nagyobb arányban vesznek részt hazai és nemzetközi projektek megvalósításában, amelyek végső soron a rendészet hatékonyabb működését és a rendvédelmi szervek érdekeit is szolgálják. Az egyetem és az RTK vezetése által kitűzött innovációs célok kézzelfoghatóvá válásának egyik kiváló példája a most bemutatásra kerülő prediktív szoftver. A téma aktualitását adja, hogy a rendészetben alkalmazott predikciós megoldásokat manapság világszerte nagy érdeklődés övezi.
A dékáni megnyitót követően Dr. Németh József r. ezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki felidézte, hogy a mostani fejlesztés alapkoncepciója az RTT egy korábbi tudományos ülésén merült fel, így kétség sem fért ahhoz, hogy mindenki támogatja a komoly kutatáson alapuló program megvalósítását. A jövőt illetően elmondta, hogy az RTT kezdeményezésére munkacsoport alakult, amely a mesterséges intelligencia alkalmazásának belső normatív szabályozásával, annak rendszerével és fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik majd.
A projekt megvalósításában kiemelt szakmai támogatást nyújtott a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság, amely már több évtizede kiáll a rendőrséget érintő tudományos kutatások mellett. Dr. Garamvári Gábor r. ezredes, a Pécsi Rendőrkapitányság vezetője köszöntőjében rámutatott arra, hogy a vármegye, és különösen Pécs városának közlekedési sajátosságai miatt, kézenfekvőnek tűnt, hogy e projekt megvalósítása során is a vármegye legyen a „próbaüzem” elsődleges helyszíne. A Pécsi Rendőrkapitányság illetékességi területét ugyanis 1500 km úthálózat szövi át, amelyek két várost és 38 kisebb települést kötnek össze. A legforgalmasabb csomópontokon naponta 35 ezer autó halad át, amelyeknek száma folyamatosan növekszik. A forgalomszám emelkedésével pedig együtt jár a balesetek számának növekedése is.
Dr. Mátyás Szabolcs r. őrnagy, a projekt szakmai vezetője szerint a fejlesztés a hazai rendészeti innováció egyik fontos mérföldköve, amely más szakterületek – például a határrendészet – számára is gyújtópontként szolgálhat a hasonló fejlesztésekhez. Felvezetőjében elmondta, hogy a projekt alapötlete egy évtizeddel korábban született meg a rendészeti képzésben akkor újonnan megjelenő prediktív tantárgyak tartalmának kidolgozása során.
A szoftvert a fejlesztő- és kutatócsoport tagjai – Sándor Szaniszló, Traub Zita és Traub Ferenc ny. r. alezredes – működés közben mutatták be az eseményen megjelenő vezetők és szakértők számára. Traub Ferenc bemutató előadásában vázolta a szoftver működésének elméleti alapjait, továbbá részletesen bemutatta a fejlesztés során figyelembe vett szakmai szempontokat és azt, hogy a fejlesztés miként teheti egyszerűbbé és hatékonyabbá a rendőri feladatellátást a közlekedésrendészeti szakterületen. Kihangsúlyozta, hogy fejlesztéssel kapcsolatban hosszú távú következtetéseket egyelőre nem lehet levonni, de az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot.
Dr. Böröcz Károly r. alezredes, a Pécsi Rendőrkapitányság munkatársa, illetve a projekt egyik szakértője a szoftver tesztüzemének eddigi tapasztalatait foglalta össze. Elmondta, hogy a fejlesztés valóban egyszerűsítheti a közlekedésrendészeti szakterület vezetői számára a szolgálatok tervezését, egyúttal növelheti a rendőrség prevenciós tevékenységének hatékonyságát e területen. Kiemelte továbbá: a fejlesztésnek óriási előnye, hogy semmilyen érzékeny adatot nem tartalmaz, így alkalmazása jogi szempontból sem ébreszt aggályokat. Az esemény végül a szakértői kérdések és válaszok órájával zárult.
Szerző: Erdős Ákos
Kép: Bodó Pál