A kibertérbe került át – sok más tevékenységünk mellett – a bűnözés is. A sikeres megelőzéshez a bűnüldöző szervek és az akadémiai szféra együttműködésére, partnerségére van szükség – hangzott el a kiberbűnözés kapcsán szervezett rendészeti konferencián az egyetemen.
Kiberbűnözés elleni módszerek címmel tartott szakmai rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Kiberbűnözés Elleni Tanszéke a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében május 22-én. A szakmai konferencián az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársai mutatták be feladataikat, lehetőségeiket, egy-egy aktuális esetüket a kiberbűnözés elleni fellépésben.
„Az egyetem vezetése mindenben támogatja a tavaly augusztus 1-jén megalakult, s azóta komoly fejlődést elért Kiberbűnözés Elleni Tanszéket” – mondta Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja a konferencia előtti köszöntőjében. Az RTK feladata ugyanis az, hogy a lehető legjobban felkészített tiszteket biztosítsa a nemzetnek, aminek egyik feltétele a jól felkészült oktató. Vannak azonban olyan előadások, melyeket az oktató egyedül nem tud megtartani, csakis együttműködve azokkal a szakemberekkel, akik a terepen vannak. Ezért is örömteli a tanszék első saját konferenciája, ami tovább erősíti a rendőri szervekkel kialakított partnerséget és jó kapcsolatot – ezúttal a kiberbűnözés megelőzésének területén.
„Az államok működésében új dimenziót nyitott a digitális világ” – mutatott rá Kiss Tibor r. alezredes, az NKE RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese megnyitó beszédében. A digitalizáció nem csupán technológiai, hanem nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési kihívás, ami új stratégiai feladatokat ad a szakembereknek. A biztonság megteremtése ugyanis nem a büntetésekben, hanem a megfelelő felkészültségben rejlik. A dékánhelyettes kiemelte: a drogkereskedők például ma óriási haszon mellett, megdöbbentően újszerű módon maszkírozzák magukat legális, de mindenható szolgáltatóknak. A rendőrség fontos feladata itt, hogy megmutassa nekik és a társadalomnak is, hogy valójában milyen károkat okoznak. Hiszen a bűnöző rémálma az, ha a becsületes ember nem fog vele kezet. Ki kell alakítani a társadalom immunitását – amihez fontos a partnerség, a közös gondolkodás. A mai konferencia segít abban, hogy egyeztessük stratégiánkat a biztonságos kibertér megteremtéséhez – zárta beszédét Kiss Tibor.
„A bűnözési trendek szerint egyre jellemzőbbek a kibertérben elkövetett bűncselekmények” – emelte ki Szőke Judit r. alezredes, osztályvezető, amikor az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Felderítő Osztálya tevékenységét mutatta be. Gyorsan eljutottunk a fizikai térben elkövetett gazdasági jellegű csalásoktól a teljesen online csalásokig. Az előszobát egy, az országhatáron kívülről irányított bűnszervezet által elkövetett „unokázós” csalás jelentette itthon. E csalástípusból 2018-ban még 1309 eset, 2022-ben már mindössze 25 eset fordult elő, miután a rendőrség külön csoportot hozott létre ezen ügyekre, és végül letartóztatta a csalás irányítóit az Egyesült Királyságban. Az első, csupán a kibertérben elkövetett gazdasági csalás egy kriptovaluta-kereskedő átverésével történt 2022-ben. Ezután jelentek meg a banki SMS-csalások, majd az adathalászat a népszerű oldalak másolásával, illetve telefonközpontokkal. A nem tisztán kiber, inkább gazdasági jellegű bűncselekmények száma a kezdeti ötezerről több, mint húszezerre nőtt, ám a valódi, az informatikai rendszereket érintő kiberbűnesetek száma is egyre növekszik.
A konferenciáról részletesen is beszámolunk az egyetem tudományos portálja, a ludovika.hu cikkében.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes