Az NKE RTK Fejlesztési Osztályát is meghívták a Varinex Zrt. 3D Digitális Gyárában június 5-én megrendezett szakmai napra, amelyen iparági szakértők osztották meg tapasztalataikat.
Az esemény fókuszában a fémnyomtatás ipari alkalmazása és gazdasági megtérülése állt. A Varinex Zrt. 1998 óta úttörő szerepet tölt be az additív gyártás hazai piacán. Falk György Gábor Dénes-díjas gépészmérnök vezetésével a cég elsőként kezdett el Magyarországon 3D nyomtatással és gyors prototípusgyártással foglalkozni. A budapesti 3D Digitális Gyár 25 éves tapasztalattal segíti partnereit abban, hogy világszínvonalú technológiával készült termékeket kapjanak. A Varinex Zrt. a Stratasys, GrabCAD, UltiMaker, SHINING 3D, Xact Metal és AMT márkák hivatalos partnereként kínál átfogó 3D megoldásokat.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Rendészettudományi Kar fejlesztési osztályainak közreműködésével 2024-ben együttműködési megállapodás született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint a hazai additív gyártás egyik legmeghatározóbb hazai szereplője, a Varinex Zrt. között. Az együttműködés célja az additív gyártási technológiákhoz kapcsolódó közös kutatások és fejlesztések megvalósítása, egymás kölcsönös szakmai támogatása, hon- és rendvédelmi célú eszközök és prototípusok gyártása, valamint közös szakmai rendezvények szervezése.
A rendezvényen elhangzottak szerint a 3D fémnyomtatás jelenleg még a hagyományos gyártási eljárásokhoz képest szűk körben elterjedt technológia, de robbanásszerű fejlődés előtt áll. A Varinex Zrt., a Knorr-Bremse, a Kontron és más iparági szereplők tapasztalatai is ezt támasztják alá.
Falk György, a Varinex Zrt. alapítója rámutatott: bár a fémnyomtatás gépei drágák, de gyorsan megtérülnek, és az alapanyagárak is folyamatosan csökkennek. Az eljárás lehetővé teszi olyan komplex, egyedi formájú alkatrészek gyártását, amelyek más technológiákkal nem, vagy csak jelentős költségek mellett állíthatók elő. Kiemelte: Kína már több lézerrel működő rendszerekben jár az élen, akár 20 lézerrel dolgozó berendezésekkel.
Nyírő Ferenc, a Kontron Ipari Digitalizáció üzletágvezetője bemutatta a Hexagon Machine Trainer (HMT) rendszerét, amely digitális iker (Digital Twin) alapú CNC és CMM szimulációt kínál biztonságos és költséghatékony betanításhoz. Az NCSIMUL szoftver segítségével az eszköz nemcsak oktatási intézmények, hanem ipari szereplők számára is lehetőséget nyújt a gyakorlatorientált képzésre, így erősítve az Industry 4.0 alkalmazások terjedését a műhelyszintű folyamatokban.
Nagy Ábel, a Knorr-Bremse applikációs mérnöke bemutatta, hogyan sikerült a fémnyomtatást bevezetni a cég budapesti gyártóegységében. 2018 óta több mint 2000 alkatrészt nyomtattak ki 95%-os elsőre megfelelő minőséggel. Az áttörés 2020-ban következett be, amikor a részletes validációs eredmények meggyőzték a belső szereplőket is a technológia megbízhatóságáról és versenyképességéről. Az additív gyártás különösen régi, már nem gyártott alkatrészek esetén bizonyult gazdaságos és gyors megoldásnak.
Horváth Barnabás az ipari 3D szkennelés lehetőségeit ismertette, míg Fehér Zoltán, a Varinex ügyvezetője az EOS kNOw Support technológiát mutatta be, amely új szintre emeli a termelékenységet, fenntarthatóságot és a testreszabhatóságot. Kiemelte a digitális alkatrészraktár koncepcióját, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészeket ne fizikailag, hanem digitális formában tárolják – különösen hasznos az autó- és repülőgépipar számára.
A rendezvény zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a résztvevők megvitatták a fémnyomtatás hazai elterjedésének akadályait. Felmerült, hogy a magyar ipar jelentős része bérgyártásra fókuszál, így kevesebb az igény a saját fejlesztésre, ahol az additív technológiák előnyei igazán kihasználhatók. A szoftverek magas költsége is sokakat visszatart, pedig bizonyítottan gyors a megtérülés, például egyedi szerszámok esetén. Ugyanakkor a fejlődés beindult olyan területeken, mint az orvostechnikai protézisgyártás, ahol a személyre szabott eszközök létrehozása elengedhetetlen.
A szakmai nap fő üzenete világos: az additív gyártás a jövő technológiája – célzott, rugalmas és fenntartható megoldásokat kínál nemcsak prototípusgyártásra, hanem végfelhasználásra is.
Szerző: Möbus Zsuzsanna, Deák József
Foto: Möbus Zsuzsanna