Kerezsi Klára az NKE RTK professor emeritusa és Nagy Veronika (Assistant Professor, Vrije Universiteit Amsterdam, VU Amsterdam, The Netherlands) közös könyvfejezetet írtak a kötetbe.
A könyv „Risk Penology. The transformation of Europe's penal order” (Kockázati büntetéstan. Az európai büntetőrend átalakulása) címmel a Routledge Kiadó Handbook of European Penology kiadványa. A pönológiai (büntetéstani) kézikönyv áttekintést nyújt a jelenlegi legmodernebb és élvonalbeli európai büntetéstani kutatásokról, lefedve az összes európai régiót és Európa fontosabb intézményeit, illetve azokat a kutatásokat is, amelyek eddig esetleg nem jelentek meg angolul. A kézikönyv azt is megvizsgálja, hogy van-e bármi jellegzetes vagy tipikusan európai a büntetéstan gyakorlatában.
A gyűjteményes kötetet Sonja Snacken (Emeritus Professor of Criminology, Penology and Sociology of Law at the Vrije Universiteit Brussel, Belgium), Gaëtan Cliquennois (Research Professor, French National Centre for Scientific Research (CNRS) University of Rennes (IODE) France), Ioan Durnescu (Professor of Sociology and Social Work, University of Bucharest, Romania), Diete Humblet (Research Professor, Criminology Department, Vrije Universiteit, Brussel, Belgium) és Elena Larrauri (Professor of Criminal Law and Criminology, Universitat Pompeu Fabra, Barcelona, Spain) szerkesztették. A kiadvány 17 fejezetét egy 21 országból származó 60 fős kutatói csapat jegyzi.
A kortárs büntetés-végrehajtás paradigmaváltást jelent a büntető igazság-szolgáltatásban: a múltbeli cselekedetek büntetésétől egyre inkább a visszaesés kockázatának csökkentése felé haladunk. A kockázati pönológia a személyre szabott beavatkozásokon, például rehabilitációs programokon, mentális egészségügyi támogatáson, oktatáson és foglalkoztatáson keresztüli megelőzést hangsúlyozza a bűnözői magatartás kiváltó okainak kezelése és a bűnelkövetői karrier megszakítása érdekében.
A magyar kutatók fejezete azt vizsgálja, hogy az információs társadalomban hogyan alakult át az igazságszolgáltatás jogi feltételrendszere, hogyan lépett át a megelőzési gondolkodás a büntetőjog és a büntető igazságszolgáltatás keretrendszerén, illetve hogyan legitimálta a büntető jellegű szankciók elfogadottságát tágabb társadalmi kontextusban. Olyan, korábban is ismert fogalmak, mint Beck „kockázati társadalma” vagy Garland „kontrollkultúrája”, kontextust és vonatkoztatási pontot kínálnak, de nem adnak fogódzót abban, hogy a technológiai és társadalmi fejlődés hogyan és milyen lépések során teszi megkérdőjelezhetővé a hagyományos büntetőjog garanciákra épülő kultúráját. A bűnmegelőzésre összpontosítva a kockázati büntetéstan a visszaesés csökkentésére és a közbiztonság javítására törekszik azáltal, hogy a bűnelkövetés felhajtó tényezőit kezeli. Ez a megközelítés is elismeri, hogy a hatékony bűnmegelőzéshez a társadalmi, gazdasági és pszichológiai dimenziók kezelése szükséges, ahelyett, hogy kizárólag az egyéneket büntetnénk a múltbeli cselekedetekért. A cél a bűnözés és a bebörtönzés ördögi körforgásának megtörése, egy igazságosabb és méltányosabb társadalom létrehozása érdekében. Kerezsi Klára és Nagy Veronika fejezetükben azt vizsgálták, hogy mi ennek a változásnak az ára.
A fejezet elérhető az alábbi linken:
A teljes gyűjteményes kötet elérhető az alábbi linken:
Szöveg: Kerezsi Klára, Deák József, Fábián Zita Orsolya
Könyvborító: Routledge Kiadó