Szakmai napot tartott az Autós Nagykoalíció a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (RTK) Közbiztonsági Tanszékének szervezésében, január 23-án az NKE Oktatási Központjában.
Major Róbert, az RTK oktatási dékánhelyettese köszöntőjében Deli Gergely rektor és Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánjának üdvözletét tolmácsolta a megjelenteknek, majd a kar képzéseit bemutató rövidfilm kapcsán arra kérte a résztvevőket, hogy amennyiben ismernek a környezetükben a hivatásos pálya iránt érdeklődő fiatalokat, ajánlják nekik Magyarország egyetlen rendészeti képzést nyújtó egyetemét.
A szakmai nap házigazdája, Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke a program rövid ismertetése és az előadók bemutatása után megemlékezett a nemrég elhunyt szegedi autóbontóról, Dobos Józsefről. Ezt követően Knezsik István bemutatta a korszerű, intelligens LED-es elakadásjelzőt, amely vészhelyzet vagy elakadás esetén – nyitott állapotban – automatikusan jelzi a 112-es segélyhívó központnak a bajt, így a segítségnyújtás akár percek alatt megindulhat.
Pálmai Gergely szakképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzésről tartott prezentációt. Mint mondta, a magyar szakképzési rendszerben olyan szintű, adatokon alapuló döntéshozatal valósult meg, amelyre más szakterületek képviselői is gyakran elismeréssel tekintenek; a KRÉTA rendszeren keresztül például naprakészen nyomon követhető a vállalatok és a tanulók kapcsolata. Az adatok stabilitást mutatnak: az autóiparhoz kapcsolódó képzésekben idén is közel 29 000 fő vesz részt, és bár az állami fenntartású intézmények vannak többségben, az egyházi és egyetemi fenntartású szakképzők is jelen vannak a rendszerben. Ez a létszám komoly utánpótlást jelent a munkaerőpiac számára, különösen a duális képzés területén, ahol 1576 vállalat vesz részt az autóipari szakmák oktatásában. A legnagyobb partnerek átlagosan 214 fiatalt foglalkoztatnak, a képzés bázisai pedig elsősorban Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar vármegyékben koncentrálódnak.
A szakmai megújulást nemzetközi együttműködések is segítik, mint például a dél-koreai kormánnyal közös EIP-projekt, amelynek keretében egy interaktív, alternatív járműhajtásokkal foglalkozó tananyagot integráltak a magyar rendszerbe segédletként. Ezt a módszertant már 105 intézményben alkalmazzák, miután 254 oktatót külön felkészítettek a használatára. A rendszer egyik legfontosabb innovációja az okleveles technikus képzés, amely szoros hidat épít a technikumok és az egyetemek közé. Jelenleg 28 egyetem és 180 technikum működik együtt, lehetővé téve, hogy a diákok már a középiskolában elsajátítsák az egyetemi tananyag bizonyos részeit, így rövidítve későbbi felsőoktatási tanulmányaikat. Emellett a kedvező pontszámítás révén egy jó szakmai vizsgával a diákok akár 400 pontot is szerezhetnek a továbbtanuláshoz. A cél az, hogy a vállalatok ne csak a technikus képzésben, hanem később, az egyetemi évek alatt is duális partnerként maradjanak a hallgatók mellett.
A munkaerőpiaci igényekre való gyors reagálást szolgálják a mikrotanúsítványok, amelyek lehetővé teszik új technológiák vagy nyersanyagok megmunkálásának oktatását anélkül, hogy a teljes képzési és kimeneti követelményeket módosítani kellene. Fontos azonban, hogy a mikrotanúsítvány önállóan nem ad végzettséget, ezzel is megelőzve a lemorzsolódást és biztosítva, hogy a fiatalok megszerezzék a középfokú szakmai végzettséget is. Ez a lehetőség a felnőttek számára is nyitott, így segítve a szakmai tudásuk frissítését.
A pályakövetési rendszer adatai igazolják a képzések relevanciáját: a végzettek körében az álláskeresők aránya elenyésző, mindössze 0,5 százalék. A statisztikák szerint a végzettek 37,6 százaléka tanul tovább, 28,2 százaléka dolgozik, míg 17,4 százalékuk egyszerre végzi a kettőt. A visszajelzések alapján Ugyanakkor a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a „soft skillek” fejlesztésére – például az önéletrajzírásra és az állásinterjúra való felkészítésre –, valamint pozitív szakmai példaképek bemutatására, hogy tovább növeljék a szakképzés vonzerejét a nyolcadikosok körében. A duális képzés kiterjesztése továbbra is prioritás, hiszen a technikumi hallgatók 56,2 százaléka vesz részt ebben a formában, amit a kormányzat tovább kíván növelni. A magyar szakképzés színvonalát a nemzetközi sikerek is igazolják.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Robotok és autonóm gépek a magyar MI stratégiában címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) értelmes alkalmazásával Magyarország 2030-ig mintegy 15 százalékos GDP-növekedést érhet el, miközben a technológia a kritikus fontosságú termelékenység növeléséhez is hozzájárul. A stratégia alapköve az oktatás: az MI-ismeret alapozó tantárgyként jelenik meg a szakképzésben, hiszen a vállalati szférában már a hirdetések 30 százalékában követelmény a generatív MI ismerete. Erre kiváló példa a nemrég lezárult zalai mintaprogram, ahol korábban közmunkában részt vevő, végzettség nélküli embereket képeztek át mikrotanúsítványt adó képzésekkel, képessé téve őket a robotikai és hightech környezetben való munkavégzésre.
A kormányzati stratégia szerint Magyarország már most is hightech ország, mivel az ipari gyártás több mint 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Palkovics László kiemelte, hogy bár globális márkákról (BMW, Mercedes) van szó, ezeket a gyárakat hazai szakemberek és egyetemek működtetik. A debreceni BMW gyár például a világ legmodernebb üzeme, amelynek digitális modellje olyan hatalmas számítási kapacitást igényelt, hogy a szimulációkat az amerikai Nvidiánál kellett elvégezni.
Magyarország ideális helyszín az MI-hez szükséges adatközpontok és számítási teljesítmény befogadására, mivel fizikailag biztonságos helyen fekszik, kiváló a digitális hálózata, és kedvező az energiamixe. Az ország Európa-szerte az egyik legmagasabb arányban használ napenergiát (10 GW telepített kapacitás), aminek tárolásában kulcsszerep jut az akkumulátorgyártásnak. Palkovics megvédte az akkumulátoripari beruházásokat, mondván, ezek éppúgy az alapvető infrastruktúra részei, mint a félvezetők.
A stratégia másik kiemelt iránya a humanoid robotok gyártása és az Európai Unióba való behozatala, amely folyamat központjává Magyarország kíván válni. Az előadó szerint az autóiparba való befektetés helyes döntés volt, mivel az autó a legkomplexebb termék, és az itt kifejlesztett szenzorok, szoftverek és vezérlések ma már technológiai visszaáramlásként a hadiiparban és más ágazatokban is megjelennek. A fejlesztések támogatására a kormány egy 75 milliárd forintos tőkealapot is létrehozott.
Gódor Csaba e-közigazgatásért és elektronikus hírközlésért felelős helyettes államtitkár szerint a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) hozta el a valódi áttörést az állami ügyintézés szemléletében, amelynek célja, hogy az ezt az okostelefonokra költöztetve bárhonnan, gyorsan és kényelmesen elérhetővé tegye. A program eredményességét a számok is igazolják: a letöltések száma már elérte a 2,6 milliót, és több mint 243 000 rendőri igazoltatás történt sikeresen a DÁP-alkalmazás QR-kódos azonosításával, ami feleslegessé teszi a fizikai okmányok felmutatását. Jelenleg több mint 200 állami weboldalra lehet jelszó nélkül belépni az applikációval, elérhető a digitális erkölcsi bizonyítvány, valamint hitelesített formában a lakcím- és adókártya is.
A jövőbeni fejlesztések közül Gódor Csaba kiemelte a gépjármű-adásvételt, amely hamarosan közvetlenül a mobilalkalmazásban lesz intézhető. Ez a fejlesztés nemcsak a felhasználók kényelmét szolgálja, hanem jelentősen tehermentesíti a kormányablakokat is, ahol az adásvételek növekvő száma miatt egyre nagyobb a munkateher. Az alkalmazásban a folyamat tartalmazni fogja az elektronikus aláírást és az illetékfizetési lehetőséget is. További tervezett újítás a mesterséges intelligencia alkalmazása, amely a tárhelyre érkező hivatalos üzeneteket „emberi nyelven” foglalja össze a felhasználók számára, valamint a nullás adóigazolások és jövedelemigazolások lekérdezésének lehetősége. A helyettes államtitkár ugyanakkor tisztázott egy fontos korlátozást is: a DÁP-ban elérhető elektronikus aláírás jelenleg kizárólag magánszemélyként hiteles, uniós szabályozási és versenyjogi okok miatt céges képviseletre vagy vállalkozói aláírásra nem használható.
A közlekedési szakterület egyéb változásai között említést nyert, hogy 2025-től a bontási átvételi igazolások már elektronikusan áramlanak a hatóságok között, a hivatásos szervek (például rendőrség, mentők) gépjárművei pedig immár zöld rendszámot kaphatnak. Szintén újdonság a motorszám helyett a motorkód használata, az Autós Nagykoalícióval való egyeztetéseknek köszönhetően pedig 2025 első negyedévében várható az „I” rendszámok körüli jogszabályi kérdések rendezése is
Kerékgyártó János közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy a közlekedési hatósági terület egy jelentős újraépítési fázison megy keresztül, amelynek célja az iparág engedélyezési és szabályozási igényeinek hatékony kiszolgálása. Ennek érdekében a szakemberlétszámot a korábbi 270-280 főről több mint 415 főre emelték, miközben a szakmai kompetenciák fejlesztésére és a digitalizációra helyezték a fókuszt. A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a cél a gyors és egyszerű kooperáció, ugyanakkor jelezte, hogy a folyamat „nem lesz olcsó”.
A technológiai újítások közül Kerékgyártó kiemelte a KÖKÉR-rendszer fejlesztését, amely reményeik szerint az idei évben már minden járműkategória tekintetében lehetővé teszi az elektronikus forgalomba helyezést a vezérképviseletek számára. A szakember-utánpótlás biztosítása érdekében a győri és a budapesti műszaki egyetemmel együttműködésben elindították a homologizációs szakmérnök képzést, amely a jövő szakembergárdájának alapja lehet. Emellett az Európai Unió „Roadworthiness Package” előírásaihoz igazodva 2028-ig meg kell újítani a hazai szabályozást, a szakemberképzést és a járművizsgálati technológiákat is.
A szabályozási környezet modernizációja kapcsán elhangzott, hogy az elmúlt három évben már 600-700 ponton nyúltak bele a jogszabályokba az adminisztráció csökkentése érdekében, de a cél egy, a jelenlegi elavult rendeleteknél jóval korszerűbb műszaki előírásrendszer kialakítása. Stratégiai szinten a vasúti szektorban is jelentős, 1000 milliárdos nagyságrendű forrásallokációval támogatott változások zajlanak, ahol az autóiparban már megismert technológiai megoldások is meg fognak jelenni.
A tájékoztató egyik legfontosabb eleme a KRESZ megújításának tervezete volt. Kerékgyártó János hangsúlyozta, hogy a szakértői műhelymunka eredményeként elkészült dokumentum jelenleg egy javaslat, amelyet széleskörű társadalmi és szakmai vitára bocsátottak. A helyettes államtitkár arra kérte az iparági szereplőket és a lakosságot, hogy véleményezzék a tervezetet, mivel az mindenkit érint, és a jövőben olyan új elemeket is tartalmazni fog, mint a szimulátorok bevonása a képzésbe vagy az okos infrastruktúrák szabályozása.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Bodó Pál