2026. január 29-én, a Kurzusfelvételi hét keretében a Kriminológiai Tanszék két nagy sikerű előadást szervezett a hallgatók számára.
Az első előadó dr. Gula Krisztina Petra PhD, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója volt. Előadásában a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapotú bűnelkövetők kényszergyógykezelésének elméleti és gyakorlati kérdéseit ismertette. Empirikus kutatási eredményeire alapozva mutatta be az intézkedés alkalmazásának feltételeit, a felülvizsgálati eljárást, valamint a kényszergyógykezelés megszüntetésének tendenciáit. Az előadó rávilágított arra, miként tükrözi a büntető anyagi jogi szabályozás, az eljárásjog és a végrehajtás a társadalom viszonyulását a fokozottan kiszolgáltatott, mentális zavarral küzdő személyekhez. Kiemelte: a szabadságelvonással járó intézkedések során a garanciális elemek és a társadalom védelme közötti egyensúly megteremtése folyamatosan alakítja a szankcióalkalmazást. Ez a folyamat jól példázza, hogy minden közösséget éppúgy meghatároz az általa érvényesített humanitás, mint az általa eltűrt kegyetlenség, vagy azok a jogok, amelyeket érvényre juttat, illetve amelyeket hagy feledésbe merülni.
A szünetet követően dr. Horváth Orsolya PhD, jogász-közgazdász tartott előadást a bűnügyek közösségi emlékezetéről és a bűncselekmények társadalmi utóéletéről. Az előadás központi kérdése az volt, miként marad jelen egy súlyos bűncselekmény a közösségi gondolkodásban az eljárás jogerős lezárását követően: hogyan befolyásolja a biztonságérzetet, a hatóságokba vetett bizalmat, és milyen narratívák mentén alakul a bűnügyekről szóló diskurzus. Az elemzés kitért a „jogi lezárás” és a „társadalmi utóélet” különválására, valamint a média kollektív emlékezetformáló szerepére.
Dr. Horváth Orsolya gyakorlati példákon – többek között a Bándy Kata-ügyön, a darnózseli gyilkosságon és a Magda Marinkóról készült dokumentumfilmeken – keresztül szemléltette, mely tényezők tesznek egy bűnügyet a közösségi emlékezet részévé. A résztvevők betekintést nyertek a bűnügyi kommunikáció, a történetmesélés és a közérthető eljárásmagyarázat felelősségébe is. A szakmai beszélgetés során külön hangsúlyt kapott a jogi szaknyelv és a laikus közbeszéd eltérése, valamint az, hogy az ítéletek közérthetősége miként járulhat hozzá az intézményi bizalom fenntartásához.
A program a hallgatók aktív kérdéseivel és hozzászólásaival zárult, megerősítve, hogy a bűnügyek társadalmi utóéletének vizsgálata nemcsak elméleti jelentőségű, hanem a rendészeti és igazságszolgáltatási gyakorlat számára is alapvető szempontokat kínál.
Szöveg és fotó: Sivadó Máté