A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar egyéves képzési idejű szakirányú továbbképzési szak hallgatóinak oklevélátadó ünnepségét február 4-én rendezték meg az egyetem Szent László Kápolnájában.
Az eseményen elsőként Kovács Gábor r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: az Országos Rendőr-főkapitányság megrendelésére és szakmai igényeire válaszul idén első alkalommal indult el a forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak. „Ez a képzés jól tükrözi azt a törekvésünket, hogy oktatási kínálatunkkal érzékenyen és felelősen reagáljunk a társadalmi kihívásokra, valamint a rendészeti és igazságszolgáltatási gyakorlatban megjelenő új igényekre. A gyermekek védelme, a velük szemben alkalmazott hatósági eljárások szakmaisága és humánus jellege napjainkban kiemelt jelentőségű kérdés, amelyhez ez a képzés korszerű, magas szintű szakmai válaszokat kíván adni” – fogalmazott, megköszönve az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai támogatását. A forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakon 23 fő végzett, ők olyan speciális kompetenciákat sajátítottak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a legfiatalabb és legvédtelenebb csoportok érdekében szakszerűen közreműködjenek a hatósági és büntetőeljárásokban, biztosítva a gyermekek legjobb érdekét szolgáló, az ismételt traumatizációt elkerülő eljárások alkalmazását.
A településbiztonsági menedzser szakirányú továbbképzési szakon ezúttal 11 hallgató végzett, ők immár olyan szakmai tudással és gyakorlati jártassággal rendelkeznek, amely révén településeken, régiókban, önkormányzatokban és különböző szervezeteknél hatékonyan járulnak majd hozzá a köz- és magánbiztonság fenntartásához, a bűnmegelőzéshez és a közösségi rend erősítéséhez – emelte ki a dékán. „Felkészültségük révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a települések biztonsági kihívásaira korszerű, összehangolt és közösségközpontú válaszok szülessenek” – tette hozzá. Kovács Gábor úgy vélte, a biztonság fogalma egyszerre jelent fizikai védelmet, jogbiztonságot, pszichés támogatást és közösségi felelősséget. „Legyen szó a gyermekek védelméről vagy a települések biztonságának szervezéséről, az önök munkája közvetlenül befolyásolja az emberek biztonságérzetét és mindennapi életminőségét” – emlékeztetett.
A rendezvény az oklevelek átadásával folytatódott, majd Hegedűs Judit egyetemi docens, a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék vezetője, a forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak felelőse szólt a megjelentekhez. Mint mondta, e képzés abból a felismerésből született meg, hogy a gyermekvédelem, a rendészet és az igazságszolgáltatás határterületein egyre összetettebb helyzetekkel találkoznak a szakemberek, amelyek célzott, speciális tudást és közös szakmai nyelvet igényelnek. A forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés egyedi vállalás a hazai képzési rendszerben, amely integrálja a jogi, pszichológiai, pedagógiai és forenzikus megközelítéseket. „A képzés értékrendje világos és következetes volt: a gyermek legfőbb érdekének elsődlegessége, a traumaérzékeny, gyermekbarát szemlélet, a forenzikus gondolkodásmód, amely egyszerre precíz és etikus, az interdiszciplináris együttműködés, valamint a szakmai felelősség és integritás vállalása” – sorolta Hegedűs Judit, hozzátéve: ez a képzés nem pusztán tananyagok teljesítéséről szólt, hanem szakmai párbeszédről, reflexióról és közös gondolkodásról. „Ez az a minőség, amely hosszú távon is meghatározza egy szakirányú továbbképzés szakmai hitelét” – mutatott rá, megköszönve az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetőinek és munkatársainak hozzájárulását ahhoz, hogy a képzés valódi válaszokat adjon a gyermekvédelem aktuális kihívásaira.
A folytatásban a településbiztonsági menedzser szakfelelőse, valamint a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék képviseletében Tóth Levente adjunktus köszöntötte a megjelenteket. Ez a képzés, emelte ki, a köz- és magánbiztonság metszéspontjában született meg, válaszként mind arra a szakmai és társadalmi igényre, amely a települések biztonságos működésével kapcsolatban az elmúlt években megjelent. „Célunk az volt, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik nemcsak ismerik a jogszabályi és szakmai kereteket, hanem képesek a települések, városrészek és régiók biztonsági folyamatait átlátni, szervezni és irányítani. Akik értik és tudják, hogy a köz- és magánbiztonság, a bűnmegelőzés és a közösségi együttműködés nem elválasztható egymástól, hanem egy közös cél szolgálatában áll a biztonságos, élhető települések megteremtésében” – hangsúlyozta.
Kiemelte: büszkeséget jelent, hogy a képzés elindítása óta a második végzős hallgatói csoport veheti át diplomáját, és a végzett hallgatók ma már országszerte jelen vannak a kormányhivatalokban, az önkormányzatoknál, a rendőrség állományában, polgárőr szervezetekben, valamint a magánbiztonsági szektor különböző területein. „E tevékenység egyszerre igényel helyzetfelismerést, együttműködési készséget és tudatos tervezést. Munkájuk abban is megmutatkozik, hogy képesek a rendelkezésre álló erőforrásokat felmérni, a feladatokat priorizálni, és a helyi szereplőket közös cél mentén összehangolni. Ennek eredményeként a közösségek védettebbé válnak, az intézmények biztonságosabban működhetnek, és a mindennapok kiszámíthatóbb keretek között zajlanak. Sokszor éppen az ő következetes, háttérben végzett szervezőmunkájuk az, amely hozzájárul ahhoz, hogy a település biztonsága ne rögtönzött beavatkozásokon, hanem tervezett, fenntartható megoldásokon nyugodjon” – hívta fel a figyelmet Tóth Levente. Szólt arról is, hogy a záródolgozat nem hagyományos értelemben vett elméleti munka, hanem településre szabott településbiztonsági koncepció volt: olyan tervet kellett készíteniük a hallgatóknak, amely a saját környezetükre reflektál, és a mindennapi gyakorlatba közvetlenül átültethető, legyen szó bűnmegelőzési programokról, közterületi jelenlétről, partnerségi hálózatok szervezéséről vagy akár új helyi együttműködési formák kialakításáról.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes