Nyílt előadásként mintegy 109 regisztrált vendég jelenlétében valósult meg 2026. február 18-án a Szent György Szakkollégium szervezésében „Az elítéltek kreditrendszerének és kategorizálásának bemutatása” című szakmai előadás.
A nagy érdeklődést kiváltó eseményen részt vett Kovács Gábor r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja, Bogotyán Róbert bv. ezredes, a Szakkollégium igazgatóhelyettese, valamint Árpás Béla r. alezredes, a szervezet titkára. Emellett az előadás különlegességét adta, hogy a Szakkollégium életében először, kísérleti jelleggel online kapcsolatot létesítettünk a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával, így a szegedi hallgatók számára is megnyílt a lehetőség a virtuális becsatlakozásra.
A rendezvényt Bogotyán Róbert bv. ezredes nyitotta meg, aki köszöntötte a nagyszámban megjelent hallgatóságot, majd bemutatta a nap előadóit: Kovács Mihály bv. ezredest, bv. tanácsost, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetőjét, valamint Somogyvári Mihály bv. ezredest, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetének főosztályvezetőjét. Ezt követően Kovács Gábor r. vezérőrnagy is köszöntötte vendégeinket, majd szót ejtett a téma aktualitásáról és fontosságáról, egyúttal kiemelte a Szakkollégiumunk közösségformáló erejét, illetve a szakmai fejlődést elősegítő jelentőségét a kar tudományos életében.
A bevezető gondolatok után az előadók vették át a szót, hogy ismertessék az elítéltek kategóriarendszerének elvi és gyakorlati működési kereteit. Az előadás rávilágított, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, valamint a végrehajtásáról rendelkező 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet módosítása nyomán alapvető szemléletváltás következett be. A korábbi struktúrát, ahol a három végrehajtási fokozathoz (fegyház, börtön, fogház) három végrehajtási rezsim (szigorúbb, általános, enyhébb) kapcsolódott, mára egy dinamikusabb, ötfokú besorolási rendszer váltotta fel. Az új modell központi eleme a rendszerszintű kockázatelemzés, amely során vizsgálják a fogvatartott által elkövetett bűncselekmény jellegét, a kriminális előéletet és a bűnismétlési kockázatot. Ezzel szoros összefüggésben az elítéltek értékelésekor kiemelt hangsúlyt kap az együttműködési hajlandóság, amely alapjaiban határozza meg a fogvatartottak előmenetelét. A cél egy olyan motivációs környezet kialakítása, ahol az elítéltek saját magatartásukkal és aktivitásukkal érhetnek el kedvezőbb körülményeket.
A hallgatóság az előadás során megtudhatta, hogy a rendszer dinamizmusát a reintegrációs tisztek havi szintű, komplex értékelései biztosítják, amelyek az oktatásban tanúsított szorgalom és a munkavégzés minősége mellett a személyi állománnyal szemben mutatott attitűdöt is mérlegelik. A büntetés-végrehajtási szervezet a fejlődést és a kreditszerzést összesen 571 különböző program lehetőségével támogatja országszerte, amelyek rendkívül széles spektrumon – a biblioterápiától és a művészetterápiától kezdve a pénzügyi tudatosság fejlesztésén keresztül a szakma szerzésen át egészen a szabadulásra való felkészítésig – kínálnak lehetőséget a reintegrációra.
Az előadás zárásaként elhangzott, hogy az új besorolási rend nem csupán elméleti újítás, hanem a gyakorlatban is valódi értékkel bír, és biztosítja, hogy a büntetés-végrehajtás ne csupán a biztonsági szempontokat érvényesítse, hanem valódi ösztönző erőt jelentsen a sikeres társadalmi visszatéréshez.
Szerző: Szitnyik Hanna
Fotó: Czövek Lili