SPARKUP konzorciumi találkozó az RTK-n

 

 

‹›×

A kétnapos nemzetközi rendezvény célja az volt, hogy a partnerek áttekintsék a projekt eddigi előrehaladását, részletesen egyeztessék a munkacsomagok aktuális státuszát, valamint meghatározzák a következő időszak stratégiai feladatait.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kara (RTK) adott otthont március 2-án és 3-án a Horizont Európa részeként futó SPARKUP projekt konzorciumi találkozójának. A kétnapos nemzetközi rendezvény célja az volt, hogy a partnerek áttekintsék a projekt eddigi előrehaladását, részletesen egyeztessék a munkacsomagok (WP1–WP5) aktuális státuszát, valamint meghatározzák a következő időszak stratégiai feladatait és közös fejlesztési irányait.

A nyitónapon Rémai Dániel r. őrnagy, a Terrorelhárítási Tanszékének vezetője, a tanácskozás házigazdája ismertette a programelemeket, majd megköszönte a szervezők munkáját és átadta a szót Kovács Gábor r. vezérőrnagynak.

Az RTK dékánja megnyitóbeszédében kiemelte a projekt fontosságát egyetemünk számára, majd szót ejtett a SPARKUP projekt céljáról. Mint fogalmazott, a kezdeményezés célja a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagokkal (CBRNE) kapcsolatos fenyegetések kezelésére specializálódott tehetséggondozás és innovációs kapacitás erősítése volt, különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. A programot az ukrajnai háború miatti fokozódó kockázatok, a geopolitikai instabilitás, valamint a régió kutatási ökoszisztémájának széttagoltsága tette különösen időszerűvé – hangsúlyozta Kovács Gábor. Az RTK dékánja a továbbiakban szót ejtett egyetemünk történeti háttéréről és infrastruktúrájáról, Képzési portfoliójáról, speciális létesítményeiről, valamint nemzetközi szerepvállalásairól.

A folytatásban Gvozden Tasic, a SPARKUP projekt koordinátora részletes áttekintést adott a kilenc hónapja tartó munka eredményeiről és a következő időszakról. E szerint az ütemtervnek megfelelően a tervezett 29 szakmai anyagból eddig nyolcat nyújtottak be, és a 16 kitűzött mérföldkőből hármat már sikeresen teljesítettek. A szakértő hangsúlyozta, hogy a projekt most érkezett el egy kritikus ponthoz, mivel a 12. hónap végéig további öt meghatározó jelentőségű dokumentumot, valamint az első éves szakmai jelentést is véglegesíteni kell. Ez az időszak alapozza meg a következő két év gyakorlati megvalósítását, különös tekintettel a képzésekre és a személyi karrierfejlesztési tervekre.

A munkacsomagok szintjén a koordinációs feladatokat ellátó első egység már benyújtotta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervet, az adatkezelési tervet, valamint a projektmenedzsment kézikönyvet, amely az adminisztratív folyamatok alapjául szolgál. A tehetségáramlásért felelős második munkacsomag keretében jelenleg 36 résztvevő kiválasztása zajlik, amely várhatóan április elején zárul le. Ezzel párhuzamosan összeállítottak egy átfogó képzési katalógust is, amely nem csupán a projekt belső mobilitását támogatja, hanem hosszú távú marketingcsatornaként is funkcionál a partnerintézmények számára a jövőbeli együttműködések elősegítése érdekében. Az első szakmai cserék és tréningek megkezdését májusra ütemezték.

Az együttműködési hálózat fejlesztése terén, a harmadik munkacsomagban elkészült a kompetenciatérkép, amelyhez kérdőíves felméréseket, interjúkat és workshopokat használtak fel a megbízható statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Létrehozták a Tudástranszfer Alapot is, és megkezdődött legalább három tematikus munkacsoport szervezése, amelyek a jövőben havi rendszerességgel üléseznek majd. A negyedik munkacsomag kiemelt eredménye a Kiválósági Központ (Center of Excellence) hivatalos megalapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A központ következő feladata a partnerekkel való együttműködési megállapodások. Végezetül a disszeminációért felelős ötödik munkacsomag keretében elindult a technológiai adatbank, és megalakult az érdekelti tanácsadó testület is, biztosítva a projekt eredményeinek szélesebb körű láthatóságát

Az ülésen az ipari szempontokat EX-ON Mérnökiroda Kft. képviselte, amelynek vezetője, Zsarnovszki Attila, a robbanásvédelem jelentőségéről beszélt. Előadásában kitért Magyarország EU-csatlakozásának technikai hatásaira, amikor a korábbi nemzeti szabványokat európai szintű keretrendszerek váltották fel, ami nemcsak formai, hanem szemléletbeli váltást is követelt a mérnöktársadalomtól. Az EX-ON három fő területen – mérnöki tervezés, ellenőrzés és tanúsítás – tevékenykedik, és a SPARK projektbe az „ipari realizmust” viszi be. Zsarnovszki Attila hangsúlyozta, hogy a biztonság nem csupán technológiai megfelelés kérdése, hanem szorosan összefügg a szervezeti kultúrával és az emberi tényezőkkel is; gyakran előfordul ugyanis, hogy az ipari környezetben szándékosan vagy véletlenül megkerülik a biztonsági korlátokat, amit a védelmi stratégiáknak kezelniük kell

A találkozón elhangzott, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem – mint a projekt egyik kulcsfontosságú partnere – koordinációs és módszertani szerepet látott el. Az NKE felelős volt a tehetségek közös kompetencia- és kiválasztási kritériumrendszerének, valamint az egyéni fejlődési tervek elméleti keretrendszerének kidolgozásában. Emellett aktívan részt vett a mobilitási mechanizmusok szakmai kialakításában, hallgatókat és kutatókat küldött nemzetközi képzésekre, és saját CBRNE-tematikájú tréningeket.

A projekt 2026–2028 közötti időszakra tervezett nemzetközi, egyhetes specializált képzései a tudományos kompetenciák, a gyakorlati készségek és a soft skillek együttes fejlesztését célozzák, miközben erősítették az akadémiai és nem akadémiai szektorok közötti együttműködést és az Európai Kutatási Térség (ERA) kohézióját.

A budapesti tanácskozás zárásaként a partnerek megerősítették: a SPARKUP hosszú távon hozzájárult egy ellenállóbb, jobban felkészült európai biztonsági ökoszisztéma kialakításához, valamint egy új, mobilis, innovatív CBRNE-szakember-generáció felneveléséhez. A projekt így nem csupán a jelen fenyegetéseire ad választ, hanem a jövő komplex biztonsági kihívásaira készített fel szakembereket.

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Bodó Pál