Milyen hatással volt egy tizenkilencedik századi fiktív detektív a valós bűnüldözésre? Erre a rendkívül izgalmas kérdésre kereste a választ a Szent György Szakkollégium március elsején megrendezett előadása.
A rendezvény meghívott előadója Herke Csongor professzor úr, a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének vezetője volt. A résztvevők a program keretében a pécsi egyetem „Sherlock Holmes és a modern kriminalisztikai módszerek” című szabadon választható kurzusának rendhagyó órájába nyerhettek bepillantást.
A program a Szakkollégiumunk vezetése és a Szakkollégium Büntetőeljárási Szakműhely szervezésében került megrendezésre, amelyet Fantoly Zsanett, a Szakműhely vezetője nyitott meg. Köszöntőjében üdvözölte a Szakkollégium tagjait, a meghívott vendégeket, valamint a Magyar Sherlock Holmes Club képviselőit. Az esemény rangját emelte a szakma kiválóságainak jelenléte is: a hallgatóság soraiban foglalt helyet Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy, Finszter Géza, az Egyetem professor emeritusa, Bogotyán Róbert büntetés-végrehajtási ezredes, a Szakkollégium igazgatóhelyettese, Szendrei Ferenc rendőr ezredes, a Bűnügyi Szakműhely vezetője, Mészáros Bence rendőr ezredes, a Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai Tanszék tanszékvezetője, illetve Árpás Béla rendőr alezredes, a szervezet titkára.
Az előadás első fele röviden Sir Arthur Conan Doyle életútjába és legendás karakterének megszületésébe engedett bepillantást. A hallgatóság megtudhatta, hogy a szerző – bár eredetileg orvosnak tanult – sikertelen praxisa miatt fordult az írás felé. Sherlock Holmes alakját egykori tanítója, a zseniális megfigyelőképességgel rendelkező Joseph Bell professzor ihlette. A Strand magazinban 1891-től publikált novellák (köztük a Botrány Csehországban) világhírűvé tették a detektívet. A népszerűség azonban olyannyira rátelepedett az íróra, hogy 1893-ban a történet szerint „megölte” hősét, ám a hatalmas olvasói nyomásra később kénytelen volt őt visszahozni. A professzor rávilágított: a Holmes-történetek nyomozási módszereinek alapja valójában az orvosi gondolkodásmódjának irodalmi kivetülése volt, amivel a szerző megelőzte korának valós bűnüldözési gyakorlatát.
A prezentáció második felében a fikciót felváltotta az egzakt tudomány: a kriminalisztika modern módszertana. Az előadás ezen szakaszának különlegességét az adta, hogy a professzor úr minden egyes vizsgált terület elméleti bemutatása után egy-egy jól ismert Sherlock Holmes-filmjelenet levetítésével tette kézzelfoghatóvá az elhangzottakat.
Elsőként a daktiloszkópia (ujjnyomat-vizsgálat) elveit – a változatlanságot, az egyediséget és az osztályozhatóságot –, valamint az összetett ujjnyomok típusait ismertette az előadó. Ezt a témakört A norwoodi építész című történetből származó filmrészlet szemléltette: a jelenetben a detektív egy szándékosan a falra elhelyezett, vörös viasz ujjnyomot vizsgált, amely kiválóan bemutatta a nyomrögzítés és a hamisított bizonyítékok felderítésének fontosságát. A téma lezárásaként a résztvevők megtudhatták, hogy napjainkban a mesterséges intelligencia már a részleges vagy maszatolt ujjnyomok elemzésében is képes lehet segítséget nyújtani.
A folytatásban a fegyverszakértői munka és a ballisztika került fókuszba. Herke professzor úr részletezte a lövési elváltozásokat, és bemutatta azokat a modern műszereket, amelyek elengedhetetlenek a szakértői vizsgálatokhoz. Szó esett a bizonyítási kísérletek intézményéről is, amelyet a professzor A Thor-híd rejtélye című regény feldolgozásának vetítésével illusztrált. A lebilincselő filmrészletben Holmes egy gyakorlati kísérlettel bizonyította be, hogy az áldozat valójában öngyilkosságot követett el: a fegyverre egy madzagot kötött, amely a lövés pillanatában berántotta a pisztolyt a folyóba, így terelve másra a gyanút.
A nagy sikerű szakmai délután nemcsak az izgalmas előadás miatt maradt emlékezetes. A rendezvényt egy különleges esemény is kísérte: a Magyar Sherlock Holmes Club tagjai, valamint a klub elnöke, Fray Adrienn egy kiállítással várták az érdeklődőket. A tárlat kiváló betekintést engedett a legendás detektív karakterének különböző filmes megszemélyesítéseibe és irodalmi feldolgozásaiba, így a résztvevők nemcsak a kriminalisztika tudományos alapjait, hanem a kriminalisztikai gondolkodás irodalmi előképének hátterét is testközelből ismerhették meg.
Szöveg: Szitnyik Hanna
Fotó: Bodó Pál, Czövek Lili