A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kara (RTK) április 23-án szervezte meg a Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat 2026. évi második negyedéves konferenciáját, az egyetem Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumában.
Molnár Zoltán biztonsági szervező a személyvédelem és a magánbiztonság hazai helyzetét elemezte, elsősorban a rendőrségi és a privát szféra közötti különbségekre, valamint a jogi háttér meghatározó szerepére fókuszálva. Mint elmondta, közel tizennyolc évet töltött különböző szervezeteknél a személyvédelem területén, így tapasztalataira építve fogalmazta meg hipotézisét is, amely szerint a személyvédelem hatékonyságát alapvetően a jogi szabályozottság, a jogszerűség és a szakszerűség határozza meg.
Előadásában részletesen kitért a jogi környezetre: a rendőrségi törvényre, a kapcsolódó kormányrendeletekre, valamint a 2005. évi magánbiztonsági törvényre, amelyek meghatározzák, hogy kik jogosultak védelemre, milyen szinten, és milyen eszközökkel. A személyvédelem gyakorlati oldalát bemutatva kiemelte a megelőzés szerepét: „A megelőző védelem a leghatékonyabb eszköz, hiszen a támadás bekövetkezése előtt kell minimalizálni a kockázatokat” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a védelmi feladatok meghatározása minden esetben a megbízó által közölt információkra épül, ugyanakkor a szakmai tapasztalat és a kockázatelemzés elengedhetetlen.
Az alkalmazott eszközök között említette a lövedékálló mellényt, gázálarcokat, teleszkópos botot és egyéb védelmi felszereléseket, ugyanakkor rámutatott, hogy az eszközök szakszerű alkalmazása a döntő tényező. Kutatása során interjúkat készített gyakorló szakemberekkel is, többek között olyanokkal, akik magas rangú közjogi méltóságok védelmét látták el. Ezekből kiderült, hogy a rendőrségi és a magánszféra közötti egyik legnagyobb különbség az információhoz való hozzáférésben és a jogosítványokban rejlik, valamint a személyvédelem szintjét jelentősen befolyásolja az anyagi ráfordítás.
Császár László, a HORIZONE Security Solutions projektvezetőjének előadása rendhagyó módon indult: egy rövid, oktatási célú videó levetítésével vezette fel mondandóját, amely – saját megfogalmazása szerint – „megmutatja, milyen irányba szeretnénk fejleszteni a személyvédelem oktatását Magyarországon”. Az előadás középpontjában a személyvédelem alapelvei álltak, amelyeket három kulcsfogalom köré rendezett: célszerűség, tervszerűség és szakszerűség. Mint fogalmazott, a személyvédelem csak akkor lehet hatékony, ha ezek az alapelvek egyszerre és következetesen érvényesülnek. Külön dián mutatta be a szakma fundamentumát, egyebek mellett a szabályozás, képzés, gyakorlat, valamint szakmai gondolkodás, műveleti logika.
Ezzel összefüggésben beszélt az alapvető problémákról is, amelyek között a képzés hiányosságait, a szabályozás differenciálatlanságát és a szakmai standardok hiányát nevezte meg. A következmények kapcsán rámutatott, hogy a strukturálatlan képzési rendszer minőségbeli különbségekhez vezet a piacon. „Ha nincs egységes standard, akkor a szolgáltatás színvonala is szélsőségesen eltérő lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ez nemcsak a szakma presztízsét rontja, hanem a megbízók biztonságát is veszélyeztetheti. Megoldási javaslatai között kiemelte a képzési rendszer átalakítását és a specializáció bevezetését. Véleménye szerint a személyvédelem oktatását több szintre kellene bontani, emellett fontosnak tartja a folyamatos továbbképzést is. Előadásában nemzetközi példákat is bemutatott, különösen a SIA keretrendszert emelve ki. Hozzátette, hogy több országban a személyvédelemhez külön licencek és rendszeres újraminősítések szükségesek, ami biztosítja a minőséget és az egységes szakmai szintet.
Tiszolczi Balázs, az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék adjunktusa előadásában átfogó képet adott a kibertér aktuális folyamatairól, kiemelve az Európai Unió NIS2 irányelvét és annak hazai hatásait. Az előadó rámutatott, hogy a digitalizációval párhuzamosan a klasszikus bűncselekmények is átköltöztek az online térbe. Hangsúlyozta, hogy a támadási módszerek kifinomultsága is jelentősen nőtt. „A hagyományos adathalász e-mailek ideje lejárt, helyettük egyre inkább személyre szabott, hitelesnek tűnő támadások jelennek meg, akár közösségi médián keresztül” – vázolta fel a szakértő.
Mint mondta, ebbe a környezetbe érkezik az EU új szabályozása, a NIS2 irányelv, amelynek célja az információbiztonság átfogó megerősítése. Az előadó hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán IT-biztonsági kérdés, hanem fizikai, humán és üzletmenet-folytonossági követelményeket is integrál és a magyar implementáció – a kibertörvény és kapcsolódó rendeletek révén – különösen szigorú keretrendszert hozott létre, amely több mint ezer konkrét követelményt tartalmaz.
Mint kifejtette, a szabályozás hatálya széles, ami érinti a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető szervezeteket érinti és a beszállítói lánc szereplőit is, ami a magánbiztonsági vállalkozások számára is kettős jelentőséggel bír: egyrészt üzleti lehetőség, hiszen több ezer szervezetnek lesz szüksége megfelelőségi szolgáltatásokra, másrészt azonban komoly reputációs és megfelelési kockázat, mivel a kiválasztás szigorúbbá válik, a felügyelet pedig folyamatos lesz. „Az új rendszer egyik kulcseleme az auditálás” – hangsúlyozta Tiszolczi Balázs, hozzátéve, hogy a megfelelőség ellenőrzése rendszeres és dokumentált lesz, és a hiányosságok hatósági eljárásokat vonhatnak maguk után. Úgy látja, hogy a szabályozás hosszú távon hozzájárulhat egy magasabb minőségű, professzionálisabb biztonsági piac kialakulásához. Az érintett szervezeteknek és szolgáltatóknak ezért érdemes már most felkészülniük.
Janza Frigyes nyugalmazott vezérőrnagy az esemény zárásaként hangsúlyozta: az előadások megerősítették abban, hogy a magánbiztonság minden területén felkészült tudással rendelkező szakemberek dolgoznak. „Az ágazat készen áll arra, hogy magas színvonalú minőséget teremtsen és nyújtson” – tette hozzá.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes